Az amerikai-kínai kereskedelmi háború legnagyobb áldozata a Huawei, amelyet a szankciók számos létfontosságúnak tűnő technológiától megfosztottak. A cég azonban nem adta fel a harcot, és saját lábára állva próbál túlélni, alternatív utakat keresni. E küzdelem fizikai megtestesülése a Huawei P50 Pro telefon, amellyel a cég azt akarja bebizonyítani, hogy van még keresnivalója a nagy tudású modellek között a prémium kategóriában.
2019 tavaszára a globális okostelefon piacon a Huawei már megelőzte az Apple-t, és a Samsung pozícióit kezdte volna ostromolni, mikor beütött a krach. Az USA és Kína között kialakult kereskedelmi háború részeként a Trump adminisztráció feketelistára tette a vállalatot. Azaz megtiltotta az amerikai beszállítók egy részének, hogy a Huawei-jel üzleteljenek, később pedig ezt kiterjesztette olyan külföldi vállalatokra is, amelyek amerikai technológiát használnak.
Ennek hatására a Huawei új telefonjait elvágták számos létfontosságú technológiától, így többek között a Google szolgáltatás csomagjától is, amely a legnagyobb érvágásnak bizonyult.
Ennek következtében ugyanis a telefonok nem férnek hozzá a Google Play alkalmazásboltjához, illetve a felhasználóknak a Google rendszerében korábban megvásárolt javakról is le kell mondaniuk. Ennek kiküszöbölése érdekében a Huawei egy saját rendszer fejlesztését kezdte el rohamtempóban, és ennek köszönhetően született meg a HMS (Huawei Mobile Service), amely saját alkalmazásbolttal is rendelkezik, és amelyről a cég azt állítja, hogy képes átvenni a Google szerepét. Korábban általánosan azt terjedt el, hogy az Android tűnt el a Huawei telefonokról, ami totális tévedés, hiszen az egy nyílt forráskódú operációs rendszer, tehát bárki használhatja.
Megkésve
A kínai cég tehát nem adta fel a küzdelmet és továbbra is próbálkozik felszínen maradni az egyébként rém kompetitív, viszont nagyon súlyos bevételekkel kecsegtető telefonos iparágban. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a P50 Pro nevű telefon, amelynek forgalmazását februárban Magyarországon is megkezdték, és amelyből kaptunk kölcsön egy tesztpéldányt néhány napra. Azt viszont érdemes rögtön leszögezni, hogy itt szó nincs egy vadiúj modellről, hiszen a készüléket már 2021 júniusában bemutatták, csak ebbe a régióba most ért el hivatalosan a készülék. Hogy e késlekedés hátterében mi áll, azt pontosan nem lehet tudni, de jó eséllyel az olyan ellátási nehézségek, amelyek a közelmúltban más konszerneknek, így például a Xiaominak vagy a Samsungnak is gondokat okoztak.
Mindenesetre nem veszi jól ki magát egyáltalán egy ilyen csúszás egy durván félmillió forintot kóstáló csúcskészülék esetében, hiszen ezzel pont a “csúcs”-sága szenved csorbát.
Durván fél év ebben a termékcsaládban rengeteg idő, azaz ami augusztusban még a legelitebb ligának számított, az a következő év februárjában vagy pláne áprilisában már nem lesz az.
Ez az alkalmazott hardveren például látszik, hiszen a Huawei P50 Pro a tavalyi Qualcomm Snapdragon 888 processzorra épül, aminek újabb, és valamivel gyorsabb változatát kapják meg a 2022-es rivális toptelefonok. A nálunk járt változatba 8 GB RAM, és egy remek Adreno 660 grafikus vezérlő került, és félreértés ne essék, ez még mindig bivalyerős konfiguráció, csak hát már most is van ennél jobb, egy-két hónap múlva pedig még tovább nyílik majd az olló. Ezt egyébként a teljesítmény mérésére szolgáló AnTuTu benchmark alkalmazás is megerősítette, amelyen 665084 pontot mértünk, a jelenlegi leggyorsabb készülékek pedig ennél 20 százalékkal jobb eredményeket produkálnak.
Mindenesetre a termék így is mindenre alkalmas, amire manapság mobilt használni szoktak: A legdurvább grafikájú, effektekkel kitömött 3D-s játékok, vagy az ultranagy felbontású, nagy dinamikatartományú videóállományok is hasítanak.
A netezés, chatelés, levelezés, navigáció is villámgyors, szóval a sebességre nem lehet panasz. A termék hajlamos jól átmelegedni, ha teljes gőzzel dolgozik a vas, de kellemetlenül forróvá sosem vált, ráadásul amúgy is érdemes tokba dugni, ezért ez messze nem tragédia. Az adattárolásra szolgáló tárhely mérete 256 GB, ez a kapacitás pedig a tapasztalataim szerint aktív használat, azaz gyakori fotózás, videózás, és sok app futtatása mellett is bőven elég legalább 3 évig úgy, hogy ne kelljen azon gondolkodni, hogy mit töröljünk le.
Az akkumulátor kapcsán viszont már lehet némi hiányérzetünk: 4360 mAh-s telepet kapott, ez pedig egy ilyen viszonylag nagy fogyasztású hardver és kijelző mellett kicsit kevés. Manapság ebben a kategóriában a 4500 mAh az elvárás, de egyre gyakoribb az 5000 mAh-s akksi a prémium mobilokban. És ebből fakadóan az üzemidő terén is a várakozásoknál rosszabbul teljesít. Intenzív használat (azaz folyamatos játék, videózás, netezés, alkalmazásvadászat) mellett durván 4 óra alatt lemerült, ami nem az igazi. Ha “átlagosan” használjuk, akkor azért 7-9 órát ki lehet vele húzni töltés nélkül, ami vállalható, de nem különösebben kiemelkedő érték. Itt kell megjegyezni, hogy 66 wattos töltőt adnak mellé, amivel 15 perc alatt nagyjából 50 százalékos töltöttségi szintre lehet pumpálni, ami szuper. Mint ahogy az is, hogy támogatja a vezeték nélküli töltést (50 watt), azonban az ehhez szükséges kiegészítőt külön kell megvásárolni.
A termék egyébként az Android alapú, saját fejlesztésû EMUI 12 rendszerre épül, ami tud magyarul, kellően gyors, illetve stabil és tartalmaz jó pár hasznos extrát. Ez tehát rendben van, az viszont nem igazán, hogy az 5G támogatás pont a már említett szankciók miatt hiányzik. Ez pedig egy olyan mobil esetében, amely éveken át gond nélkül használható marad és ráadásul egy kisebb vagyonba kerül, elég komoly negatívum. Az 5G hálózatok gyors ütemben épülnek, és a technológia komoly előnyöket kínál, szóval még csak azt sem mondhatjuk, hogy egy értelmetlen vagy kihasználhatatlan tulajdonságról lenne szó.
Google nélkül?
A kényszerű szakítás utáni első időszakban a Huawei telefonok nagyon szenvedtek a Google szolgáltatások hiányától. A felhasználóknak napokig tartó izzasztó küzdelmébe telt, hogy ilyen-olyan kerülőutak segítségével viszonylag kényelmesen berendezkedjenek a készülékeiken. A cég nagyon sokat dolgozott azon, hogy ezen változtasson, és az tény, hogy az erőfeszítéseik látványos eredményekkel jártak.
Egyrészt a saját App Gallery nevú alkalmazásboltjukat folyamatosan töltik fel, és a kínálatban már megtalálhatóak a népszerű magyar nyelvű szoftverek is. Tehát a híroldalak, a boltos- , banki- és közlekedési appok is. Azonnal telepíteni tudtam az Erste, a Lidl, a MÁV és a BKK futár applikációt is, amelyek hibátlanul működtek.
Másrészt kifejlesztettek egy saját kereső rendszert (Petal), amelynek segítségével egyszerűen be lehet húzni a külső alkalmazásboltból a kívánt appokat. Ez nagyon kulturáltan működik, gyakorlatilag ugyanazt kell csinálni a legtöbb esetben, mint a hivatalos alkalmazásboltban.
Csak az lehet vele a gond, hogy azért kicsit zavaró, hogy ehhez egyesével regisztrálni kell mindenhol, valamint, hogy “idegen” helyről kell leszedni mindenféle telepítő fájlokat. A Huawei azt ígéri, hogy adatszivárgási problémák nem léphetnek fel, de azért mégsem nyújtja ez ugyanazt a biztonságérzetet, mintha a Google, az Apple vagy épp a Huawei saját áruházát használnánk. Ilyen úton igen gyorsan feltettem a Gmail, YouTube és Spotify klienseket többek között, és az olyan népszerű játékok sem hiányoznak, mint a Pubg, az Asphalt 9, a Call of Duty: Mobile vagy az eFootball sem.
Korrekt külső, király képernyő
Ha ma egy telefon a külsejével akar villantani, akkor hajtogathatónak, nyújthatónak kell lennie, ez nem is lehet kérdés. A Huawei-nek is van ilyen készüléke, a Pocket, a P50 Pro, viszont a hagyományos kialakítású készülékek táborát erősíti. A képernyő oldalt hajlítva bukik rá a fém készülékházra, ami jól néz ki, de egyedinek semmiképp nem mondanánk. A kávák igen vékonyak, a képernyőbe vágott szelfikamera diszkrét, a hátlapon elhelyezett két nagy kör alakú kamerasziget pedig karakteres külsőt kölcsönöz a terméknek.
A csillogó fém hátlap futurisztikus, minimalista hatású, de az ujjlenyomatok csúnyán meglátszódnak rajta, és napfényben picit zavaró lehet, ráadásul néha a készülékház ki akart csúszni a kezemből. Egy szó, mint száz, jobb egy tokba bújtatni, és akkor ez nem probléma, ráadásul az az kiegészítő védettséget is biztosít, mert bár a modell a víznek és a pornak ellenáll, de az ütések kikészíthetik hamar.
Természetesen USB-C csatlakozó található rajta, és az sem lepett meg, hogy a mai trendnek megfelelően a hagyományos fejhallgató csatlakozót lespórolták róla. Ez borzasztóan ostoba és idegesítő “divat”, ami rákényszeríti a felhasználót, hogy Bluetooth füleseket használjon.
A kijelzőre nem lehet panasz, hiszen az alkalmazott OLED paneltechnológia tökéletes feketét, végtelen kontrasztot, és fátyolosságtól mentes, hibátlan tónusokat eredményez.
A termék 1,07 milliárd szín megjelenítését szavatolja, a képfrissítési ráta 120 Hz, aminek köszönhetően a scrollozás, lapozás finomabb, simább a megszokottnál. A maximális fényerő (a méréseink szerint 1205 nit), bőségesen elég ahhoz, hogy napfényben is látható maradjon a képernyő, illetve hogy a HDR tartalmakat látványosan jelenítse meg.
A 6,6 inches képernyő 1228 x 2700 képpont felbontású, ami megfelelő, de nem extrémen kiemelkedő részletességet jelent. Mindenesetre a képi világ kellően éles szemre, még a ferde vonalak is simák, és a legfinomabb átmenetek visszaadása is megoldott.
Fotózás, videózás
A Huawei mindig is híres volt arról, hogy a prémium kategóriás telefonjainál nagyon odafigyelt a képalkotásra, így nem lepett meg, hogy a P50 Pro-nál is ráfeküdtek a kamerákra. A hátlapon a trendeknek megfelelően egy különféle intelligens technológiákkal, illetve speciális szenzorokkal megtámogatott, több egységből álló rendszer található, amelyek tényleg számos lehetőséget biztosítanak.
Az optikai stabilizátorral megtámogatott főkamera 50 megapixeles, és akár gyatra fényviszonyok mellett is lehet vele szép képeket lőni. Nem hiányzik az ultraszéles látószögű (13 MP) és a zoomkamera sem, amelyek a tapasztalataink szerint viszont a sötétet már nem igazán kedvelik, mert előfordulhat, hogy zajos, elmosódott lesz a kép. Ez utóbbi egy trükkös darab, hiszen 3,5x optikai zoomot kínál, és akár 100-szoros nagyítású fotók is készíthetőek vele.
Meg kell még említeni a gyártó korábbi modelljeinél már megismert monokróm kamerát, amellyel tehát fekete-fehér, művészi hatású képek hozhatóak össze. Videós fronton jól teljesít, hiszen bár a 8K opció hiányzik (ezt valahogy túl fogjuk élni…), de 4K esetében kiválasztható a másodpercenként 60 képkockás rögzítési sebesség, ami gyors mozgásoknál jön jól.
Nem spórolták ki a szuperlassítást sem, amivel igen látványos anyagok vehetőek fel, és a stabilizátort sem, amely hatékonyan segít kiküszöbölni a kézremegésből fakadó anomáliákat. A szelfi kamerája 13 megapixeles, az átlagosnál picit jobb képminőséget produkál, aminek a vloggerek, YouTuberek és Instagram huszárok biztos nagyra értékelnek.
Ár & vélemény – Huawei P50 Pro
A készülék 450 000 forintba kerül, ami azért masszívan sok pénz, és ennyi pénzért az ember joggal várhat tökéletességet, amit viszont nem kap meg. Gondolok itt elsősorban vártnál kisebb kapacitású akkumulátorra, az 5G támogatás hiányára, illetve arra, hogy az appok nagy részét külső forrásból kell beszerezni, ami (kicsit) zavaró. Viszont az is igaz, hogy a cég korábbi modelljeinél sokkal-sokkal felhasználóbarátabb az alkalmazások megkeresése, nem kell napokat tölteni azzal, hogy a szükséges szoftvereket innen-onnan összevadásszuk, köszönhetően a már említett Petal keresőrendszernek.
Ez egyértelműen könnyebben kezelhetővé, és a tömegek számára is vonzóbbá teszi a P50 Pro-t a közvetlen elődeinél. A teljesítmény és a képernyő teljesen rendben van, a képalkotási képességek kimagaslóak szóval mindent összevetve azért jó kis telefon ez, amely a vártnál többet nyújtott.