Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Hongkong este. Fotó: Mandy Choi // Unsplash

Hongkong: ez a tüntetéshullám nemcsak a demokráciáról szól – hanem a jólétről is

Hetek óta tartanak az – egyre erőszakosabb – tüntetések és megmozdulások a Kínához tartozó különleges státuszú városállamban, Hongkongban. A demokratikus követelések mögött gazdasági elégedetlenség húzódik: a befektetők és munkabérből élők közötti egyenlőtlenség éppoly tátongó, mint az állam monetáris és fiskális autonómiájának hiánya.

Hongkong pénzügyi politikája gazdasági tündökléséhez vezetett a régióban, a közeljövőben mégis elhalványíthatja, ha a járt úton marad. Hongkongban tanuló vendégszerzőnk írása. 

Kötöttpályás pénzügyi politika

Amíg a hongkongi dollár (HKD) amerikai dollárhoz kötött valutaárfolyama az egyik oldalon befektetőket vonz, a másikon búcsút int az önálló monetáris politikának. Hongkong csak szűk keretek között tudja befolyásolni valutája értékét, így exportját is. Fiskális politika terén saját alkotmányuk áll az egyenlőség útjába, leszorítva az államháztartási hiányt.

Kormányuk a maradék mozgástérben a szociális rendszer helyett ingatlanba fektet.

Az amerikai dollárhoz kötött árfolyam elengedése vagy a demokratikus választások is megoldást jelenthetnének hosszú távon. Mindez lazulást jelentene a kínai gazdasági elit és a Hongkong között fennálló viszonyban, ami súlyos identitásválság egy olyan hely esetében, ami történelmi szereppel bír Kína gazdasági stratégiájában. Hongkong hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül brit gyarmatként, elsődleges szerepe azonban ezalatt is Kínához kötötte. Nem csak a külföldi befektetések érkeztek a városállamon keresztül a kínai gazdaságba, de a kínaiak által megtermelt vagyon is itt találta meg befektetési lehetőségeit.

Komoly viszony a vezető exportőrrel

A legnépesebb ország kormányzása súlyos munkáltatói feladatok elé állítja Kínát: évente tízmillió új munkahely létrehozása nyomott devizaárfolyamot követel. A világ vezető nettó exportőre más országok lakosait szolgálja ki, hogy munkahelyeket teremtsen, mivel belföldön nincs megfelelő kereslet – hiába az 1,3 milliárdos népessség. Hogy lehet ez?

A fizetéshez jutó kínai lakosok továbbra is őrzik a nélkülözés emlékeit. Az ugrásszerű életszínvonalemelkedés ellenére a spórolásnak hódolnak.

Mihez kezdenek a vagyonos állampolgárok, ha makrogazdasági érdekek miatt leértékelődnek a megtakarításaik? Mire feltesszük a kérdést, kínaiak ezrei vesznek ingatlanokat Hongkongban, hogy aztán Kínában költsék el az amerikai dollár árfolyamán megkeresett hozamot. A Kínába érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések első számú forrása Hongkong. (Jelzésértékkel bír, hogy a második helyet a Kajmán-szigetek viszi.) Eközben a tőkeinjekciók nemcsak újabb épületek emelnek az egekbe, de az ingatlanárakat is.

Nemcsak az épületek, az árak is az égigérnek Hongkongban. Fotó: Shounen21 // Unsplash

Nemcsak az épületek, az árak is az égigérnek Hongkongban. Fotó: Shounen21 // Unsplash

Csúcson az ingatlanárak és velük az egyenlőtlenség

A világ legdrágább országaként is emlegetett Hongkong ingatlanárai messzemenően felülmúlják egy jóléti állam fővárosának színvonalát. Egy átlagos belvárosi ingatlan ára 23 198 dollár négyzetméterenként (jelenlegi árfolyamon 7 millió forint, vagyis majdnem kétszerese egy New York-i lakásénak). A kereslet nem ismer határokat.

A lényeg, hogy minél több tőkét lehessen hongkongi dollárban befektetni – a leértékelődő jüan helyett.

A befektetésekből és a munkabérből élők közötti egyenlőtlenség iskolapéldáját láthatjuk: a népesség felső 0,01 százalékának havi jövedelme 10 millió HKD, 0,1 százalékának 1,6 millió HKD, míg 1 százalékának 400 000 HKD. Csak az állampolgárok legfelső rétegét tekintve is exponenciális különbség van az éves jövedelemben. A hozamból és munkabérből élők közötti feszültség hasonló mértékben fokozódik.

Reakció nélkül marad a FED kamatemelése

Az utóbbi évek rekordalacsony kamatkörnyezete eddig kedvezett a kezdő munkavállalók lakhatásának. Az utóbbi hónapokban az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelése azonban gyorsan magával húzta a rövidtávú jelzáloghitelek kamatait is.

Míg korábban a hongkongi lakosok fizetésük 1/3-át költötték lakbérre, ez mostanra a havi bér felére növekedett.

Mindez nem csupán az emberek mindennapjain hagy lenyomatot: a fogyasztásra szánható összeg csökkenésével és az árfolyamon keresztül lebilincselt nettó exporttal a horizonton már látszik a GDP csökkenése. Ez hosszútávon a munkahelyek elvesztéséhez és gazdasági recesszióhoz vezethet.

Fontos a demokrácia, de a jólét is 

A kötött struktúrák, melyekre Hongkong eddigi gazdasági előnyét építették, többé nem szolgáltatnak stabil alapot. A dollárhoz csatolt árfolyam monetáris erejét veszi el, míg fiskálisan a Kína-barát kormány ingatlanbefektetései akadályozzák kiútját a recesszióból.  

A demokratikus jogaikért küzdő hongkongiak valójában jól felfogott gazdasági érdekükért – és jólétükért mennek az utcára.

Úgy érzik, a Kínában felemelkedő réteg befolyása mostanra ellenük fordította saját gazdasági erejüket. A jövőjüket féltő tüntetők ezzel szakítanának, úgy tűnik, még akkor is, ha ezzel elveszítik gazdaságuk történelmi gyökrét, a kínai kapu szerepét.

 

Nagy Dorottya,
Hong Kong University of Science and Technology Business School, hallgató

 

A szerző a Rajk Szakkollégium és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanulója, nemzetközi menedzsment hallgatóként külföldi félévét tölti Hongkongban. A fenti elemzés az egyetemi előadásokon és szemináriumokon folytatott beszélgetések anyagát összesíti a tüntetések mögött húzódó lehetséges gazdasági okokról.
 
Borítókép: Hongkong este. Fotó: Mandy Choi // Unsplash
 

Las Vegas az a hely, ahol a pénz tényleg tud beszélni. Azt mondja: viszlát.