Több mint húsz éve, hogy a Honfoglaló meghódította a bennünk élő strébert. Első ránézésre talán nincs is ennél magyarabb játék, pedig a Honfoglaló egyáltalán nem hungarikum, sőt, árbevételének nagy része ma már külföldről jön. Egy időben a Euroventures is látott benne fantáziát, a legfrissebb alkalmazásuk pedig már 4,5 millió letöltésnél jár. Honnan indult és hova jutott végül a Honfoglaló-sztori?
„Ha valamit megtanultunk az elmúlt húsz évből, az az, hogy nem szabad platformokhoz ragaszkodni, mert az bármikor megváltozhat. A kontent a lényeg.
Ha a következő népszerű platform a mosógép lesz, akkor mosógépre fogunk játékot fejleszteni.”
Elsőre felnevetek Bihari Attila, a Honfoglaló alapítójának szavain, pedig van logika abban, amit mond: az ország legnépszerűbb online kvízjátéka az elmúlt két évtizedben jó néhány költözésen van túl, és soha nem volt evidens, hogy bejön nekik a következő ugrás. A Honfoglaló böngészős verzióban indult, később Facebook-játékként versenyt futott a Farmville-lel és a Candy Crush Sagával, majd, haladva a korral, mobilos alkalmazás is lett belőle. A különböző verziók sok éven át párhuzamosan futottak, közben készült a játékból online vetélkedő, társasjáték és tévéműsor is.
A klasszikus, böngészőben játszható verzió két éve megszűnt, a játék ma már „csak” mobilon és tableten játszható, de a Honfoglaló nem tűnt el a süllyesztőben, sőt. A játék évek óta fut tizennyolc különböző nyelven, az applikáció debütálása óta több mint 4,5 millióan töltötték le világszerte, múlt hónapban 700 ezer egyedi látogatót vonzott.
Csilliárdokért eladni a tévének
A Honfoglaló ötlete 1999-ben pattant ki Attila fejéből. Mindig is kedvelte a tévés kvízműsorokat, de amikor a 800 adást megélt Mindent vagy semmit! megszűnt, úgy érezte, az utána jövő műsor már nem hozza a színvonalat. „Egy nagyon ramaty minőségű vetélkedő jött a helyére, amin felhúztam magam. Arra gondoltam, nem hiszem el, hogy nem lehet ennél jobbat csinálni, ha itt most leülök, egy óra alatt kitalálok jobbat.”
Honfoglaló játék alapjait egy kockás papírra rajzolta le, és már az elején kitalálta azt is, mi lesz a csavar, ami kiegészíthetné a szimpla kvízműsort: a kérdéseket egy stratégiai játékba csomagolva fogja tálalni. „Az sem véletlen, hogy épp három játékos van, mi is hárman vagyunk testvérek, két húgom van – mondja. –
Három játékosnál már nem biztos, hogy az nyer, aki a legerősebb.”
Attila első terve a játékról
A Honfoglalo.hu végül három évvel később, 2002-ben startolt. A böngészőből indítható játékot Attila eredetileg tulajdonképpen egy demónak szánta. Az volt a célja, hogy az ötletet „csilliárdokért eladja a tévének”, ahhoz viszont fel kellett mutatnia valamit, ami bizonyítja, hogy a Honfoglaló működik és rezonál a magyar közönséggel. Az oldal a TV2 akkori hírportáljával, a Korridor.hu-val együttműködésben indult, innen érkezett hozzájuk a legtöbb oldalletöltés – a játék pedig nagyon hamar népszerű lett, olyannyira, hogy előfordult, hogy a korridoron megjelenő Big Brotheres híreket is lenyomták.
„Már az első ősszel odavertünk neki – mondja Attila. – Mármint látogatószám szempontjából, pénzügyileg lényegesen kevésbé.”
A Honfoglaló kezdetben gyakorlatilag semmi pénzt nem hozott, a terv, hogy majd a TV2-n keresztül beesnek a reklámok, sehogy sem akart összejönni.
Érezhető volt, hogy ebből a helyzetből lépniük kell. Nem sokkal később megegyeztek az Origóval és az akkor még mögötte álló Deutsche Telekommal, hogy ők gondoskodnak a hirdetésekről. A szerződésbe belefoglaltak egy garantált bevételminimumról szóló kitételt, ami elég volt arra, hogy az oldal működését fedezzék – Attila fizetését leszámítva. Ő maga összesen két évig nem vett fel fizetést a cégből, a Telekomnál vezető pénzügyi elemzőként dolgozó felesége, Bihariné Kun Erika bevételéből éltek (azóta ő is csatlakozott a cégéhez).
A Honfoglaló
A Honfoglalón ma négyféle játékformátum található. Attila eredetileg a Hosszú hadjáratot álmodta meg, ez ma nagyjából 10 percet vesz igénybe, ennek rövidített verziója a Villámháború, itt a játékidő 6–7 perc. Mindkét verzióban a három játékos egymás ellen játszik, a cél, hogy elfoglalják egymás területeit a Magyarország-térképen. Mindenkinek van egy-egy vára is, ha egy játékos elfoglalja egy másik várát, akkor utóbbi kiesik. Területet a kvízkérdések helyes megválaszolásával lehet szerezni.
Néhány évvel később Attila egyik kollégája felvetette, mi lenne, ha lenne egy kooperatív verzió is, ahol egy közös ellenséget kell legyőzniük a játékosoknak (az ötlet onnan jött, hogy az illető szeretett volna a gyerekével is játszani anélkül, hogy csak két opciója lenne: vagy rommáveri a gyereket, vagy hagyja nyerni). Ez az opció a „Szövetség” nevet kapta, 4–5 perc alatt játszható végig. A negyedik verzió hasonló menetidejű, a Párbajban két játékos esik egymásnak. „Itt nincs sok kecmec – mondja Attila. – Aki az erősebb, az fog nyerni.” A Honfoglalón a közösségi élet is erős, a játékosok klánokba verődve is játszhatnak, akik az egyéni játékosokhoz hasonlóan szintén versenyeznek egymással, de arra is van példa, hogy klántalálkozót tartanak, élőben.
Az egyébként közgazdász végzettségű Attila magát a projektet nagyjából tízmillió forintból indította, ezt a korábbi, frissdiplomásként beindított üzleti próbálkozásaiból, valamint egy barátja (Zséli Attila) befektetéséből gazdálkodta ki. Ma már azt mondja, 300 millió alatt nem ugrana neki ugyanennek. „Az infláció miatt nehezen összehasonlítható a két összeg, de ez a tízmillió forint csak arra volt elég, hogy elinduljunk. Egy demóra. Sokszor keresnek meg tanácsért, és általában azt látom, a legtöbb játékötlet nagyon kidolgozatlan, emiatt borzasztó könnyű alulbecsülni, hogy mekkora kezdőtőke kell. Az a felület, amit te kívülről látsz, csak a jéghegy csúcsa.”
2006-ban a németországi focivébé apropóján a Telekommal együtt létrehoztak egy speciális kiadást, ahol Németország-térképpel lehetett játszani a játékot – nem sokkal később felmerült az ötlet a Telekommal, hogy hogyan lehetne a játékot is exportálni Németországba. A terv végül nem valósult meg, de a külföldi terjeszkedés igen: 2007-ben elindult a Honfoglaló román és a bolgár verziója, amit nem sokkal később követett a cseh is (külföldön Triviador néven fut a játék). Addigra már a társasjátékaik is jól fogytak, ezt rögtön az elején, egy évvel az indulás után dobták piacra, ugyanúgy Honfoglaló néven – az elmúlt húsz évben több százezer példány fogyott el belőle.
Akkoriban egy kisebb botrány is kialakult a házuk táján, miután a Legyen Ön is milliomos! műsorvezetője, Vágó István egy alkalommal azt nyilatkozta, a honfoglalósok ellopták az ötletét. A vita a bíróságig is eljutott, Vágónak végül 700 ezer forint nem vagyoni kártérítést kellett fizetnie.
Az átlagos játékosaik kb. harminc percet játszanak naponta, a hardcore arcok (az úgynevezett whale playerek) napi 2–3 órát // Fotók: Sebestyén László
400 millió a Euroventures-től
„Minden rózsaszínnek tűnt” – mondja arról az időszakról Attila. A Deutsche Telekom-Origo mellett szépen nőtt az árbevétel, a Honfoglaló jól futott külföldön is, a magyar és a szerb változatot pedig sikerült eladniuk a (régi) Index.hu akkori anyacégének, a Central European Media & Publishingnek (CEMP-nek). 2009-ben viszont begyűrűzött a válság, ami a reklámpiacnak is jócskán odacsapott. „A társasjáték kivételével, amit szerencsére nem adtunk el, gyakorlatilag egy az egyben reklámbevételekből éltünk. Már kezdtük azt hinni, hogy itt van a tejjel-mézzel folyó Kánaán, aztán szép sorban összeomlott minden a reklámpiacon.”
Némi fejvakarás után úgy döntöttek, átállnak az SMS-alapú, játékon belüli mikrotranzakciókra mint bevételi forrásra. (A Honfoglaló esetében ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a játékosok vásárolhatnak pl. olyan eszközöket, amik segítik őket a kérdések megválaszolásában vagy mondjuk a támadásban, de többek között arra is van így lehetőségük, hogy kizárjanak bizonyos témaköröket.) Közben Attila folyamatosan figyelte a piac változásait, hogy hogyan lehetne új bevételi forrásokat bevonni. 2011-ben előrukkoltak a Honfoglalo.hu facebookos verziójával is – ez volt az az időszak, amikor a Facebook letarolta a játékpiacot, és boldog-boldogtalan FarmVille-ezett és Candy Crush Sagázott. Részben ezekkel is képesek voltak felvenni a versenyt,
a Honfoglaló török verziója annyira jól ment, hogy 2013-ban bekerült a világ 25 legnépszerűbb Facebook-játéka közé.
A külföldi és a facebookos terjeszkedéshez viszont tőke kellett. 2011-ben négyszázmillió forint kockázati tőkét kaptak az Euroventurestől, akikhez csatlakozott Andó Sándor mint társbefektető. A befektetést az Euroventures IV társbefektetési alaptól kapták, ami az európai uniós Jeremie-program részeként jött létre, az összeg 70 százalékát az Euroventures, 30 százalékát Andó állta.
„A játékiparban nem volt sok tapasztalatunk, egy sikeres befektetésünk volt, még a kilencvenes években – mondja Tóth Zoltán, a Euroventures egyik igazgatója. – Tudtuk, hogy kockázatos az iparág, de Attila meggyőzött minket, hogy adjunk ennek egy esélyt. Nagyon jól ismerte a terméket, látszott, hogy erre tette fel az életét. Ez volt talán a legfontosabb, ami számított, de fontos volt az is, hogy a termék már bizonyított azokon a piacokon, ahol jelen volt.”
Néhány éven belül azonban kiderült, hogy másképp tekintenek az üzletre. Az alapkezelő értelemszerűen minél előbb minél nagyobbra akarta volna növelni a céget, hogy meglássa, működőképes-e a modell vagy sem. Attila viszont inkább a biztonságos növekedésre és a termékre fókuszált volna. „Nem az volt, hogy beleálltunk a földbe, de az sem, hogy fölszállt volna az égbe az egész. Nagyobbak lettünk, jók lettünk, de nem volt olyan átütő siker” – foglalja össze röviden. Három-négy év elteltével úgy döntöttek, visszavásárolják a Euroventures részesedését, mindkét fél azt mondja, korrektül váltak el (Andó Sándor a mai napig cégtulajdonos).
„Abban az értelemben sikeres volt a cég, hogy rengeteg új felhasználót szerzett egy tucat országban – mondja Tóth Zoltán. – Amiben nem volt jó, és minden játéknak ez a megmérettetése, az az, hogy a meglévő ügyfeleket fizetőssé tegye, azaz a konverzió. Amit addig csinált, azt továbbra is jól csinálta, emiatt úgy gondoltuk, érdemes visszatérnie az eredeti kontextushoz. Ebben a szituációban ez volt a legjobb megoldás.”
A nulláról kellett újraírni a Honfoglalót, másfél évük ment el rá
Az online játék sikerét látva Attila néhány év után már elengedte a tévéműsor ötletét, a Honfoglaló azonban végül mégis megjelent a képernyőn, 2017 és 2019 között futott a Duna csatornán. Utólag azt meséli, nem bánja, hogy kipróbálták, de ez már nem az a világ volt, mint a kétezres évek elején lett volna, a csatorna célközönsége sem feltétlenül passzolt hozzájuk. A végeredménnyel elégedett, reklámnak is jó volt, de megint megismétlődött az a fókuszvesztés, ami az Euroventures-ös befektetés alatt is, újra elhanyagolták magát az online játékot.
Addigra viszont már újabb dolog miatt fájhatott a fejük: az Adobe bejelentette, hogy kivezeti a Flash technológiát, amin a Honfoglaló böngészős verziója alapult.
Attiláéknak a nulláról kellett újraírni a játékot. „Tudtuk, hogy ez fájni fog. Úgyhogy úgy döntöttünk, elengedjük a Facebookot, elengedjük a böngészőt, és elengedjük azt is, hogy tizennyolc nyelven négy különböző verzióban (böngészőben, Facebookon és kétféle applikáción – a szerk.) kelljen karbantartanunk a játékot.” Végül a világ egyik legnagyobb játékmotor-fejlesztőjével, a Unity Technologies-szel két teljesen új alkalmazást hoztak létre, egyet iOS-re, egyet Androidra. A játékok 2020 végén startoltak, összesen nagyjából másfél évet dolgoztak rajta.
„Az egy elég nagy halálugrás volt” – mondja Attila. Hiába játszott a játékosaik hetven százaléka mobilról vagy tabletről, a bevételeik legnagyobb része továbbra is a böngészős mikrotranzakciókból jött. De nemcsak a bevételről kellett így egy időre lemondaniuk, hanem a játékosaikról is. A Facebookról érkezők szinte mozdíthatatlannak bizonyultak, nekik a nagy részük lemorzsolódott, főleg Latin-Amerikában, de „nyögvenyelős” volt azokat is visszacsábítani, akik addig a böngészős változatot vagy a régi appok egyikét használta. Az elmúlt két évet azzal töltötték, hogy ebből visszaépítsék a márkát.
Az átmenet évei a Honfoglaló mögött álló üzemeltetőcég, a THX Games eredményein is meglátszottak. A 2018 előtti több mint 200 millió forinthoz képest 2021-ben 112 millióra esett be az árbevétel, az évet pedig veszteséggel zárták – az évet részben korábbi tartalékaikból, részben hitelből gazdálkodták ki. 2022-ről még nincsenek elérhető adatok, Attila azt mondja, visszafogottan nyereséges évet zártak, jobb árbevétellel, mint előző évben. A forgalom nagy része külföldről jön, elsősorban mikrotranzakciókból, de nem elhanyagolható arányú a reklámból és a társasokból érkező bevétel sem.
Bihari Attila, a Honfoglaló alapítója / Fotók: Sebestyén László
„Mostanra talán sikerült visszaépítgetnünk magunkat, hála a Jóistennek. Egyfelől eljutottunk oda, hogy a jelenlegi Honfoglaló már többet tud, mint korábban. Másrészt nő vissza a látogatószámunk, teljesen organikusan, Magyarországon is, globálisan is. Mostanra jutottunk el odáig, hogy a termék újra kezd a helyén lenni.” A magyar verzió is újra a kezükben van, 2016-ban vásárolták vissza CEMP-től. „Kicsit mostohagyerek lett náluk a játék, nem voltak igazán jó gazdák” – mondja Attila.
Honfoglaló Szövetség néven néhány éve a Youtube-on is elindították saját kvízműsorukat, a műsorvezetők Gundel Takács Gábor, Kovács Áron rádiós műsorvezető, Varga Izabella színésznő, valamint Nessaj, aki nemrég feltűnt a Forbes első influenszerlistáján is.
Kicsit Mátyás királyos
A 2021 elejei újrakezdés óta 4,5 millióan töltötték le a játékot, ebből 1,5 millió ember az, akinek jelenleg fennvan a telefonján az alkalmazás. A játék a mi régiónkban a legnépszerűbb (Románia, Bulgária, Csehország, Magyarország), de továbbra is szeretik például Törökországban is.
Ő is mindennap játszik, „egész jó” eredményekkel. Hogy a játéknak tényleg minden felületére rá tudjon látni, a mikrotranzakciók során ugyanúgy fizet, mint bárki más, és az online közösségi életben is részt vesz – igaz, inkognitóban. „Lehet, hogy egy kicsit Mátyás királyos – legyint. – De csak úgy tudunk hitelesek maradni, ha mi is ugyanúgy használjuk, mint mások.”
Nemrég két új projekten is elkezdtek dolgozni, az idei céljuk az, hogy mind a kettőt beindítsák. Készül a Honfoglaló edukációs verziója tanárok számára, ami lehetővé teszi, hogy kikérdezhessék a tananyagot és real-time visszajelzést kapjanak, hogy mi az, amit tudnak a diákok, és mi az, amit nem. Létrehoztak egy alapítványt is (Honfoglaló Alapítvány), ahol állami gondozásból frissen kikerült fiataloknak segítenek lakhatást találni és elindítani az életüket.
„A nagyobb játékcégeknél 5–10 fős pszichológuscsapat van. Pénzből élünk mi is, de ez már az az irány, amivel mi nem tudunk azonosulni, amikor a pszichológiai gyengeségeket kihasználják a cégek a fejlesztés során.” Attila a Honfoglalót úgy próbálja letehetővé tenni, hogy limitet állítottak be, naponta maximum 30 ranglistás játékot lehet játszani, ami a leghosszabb játékidővel számolva is legfeljebb 300 perc.
Attilán látszik, hogy egyáltalán nem bánja, hogy nem jött össze az az óriási méretű ugrás, amit tizenéve a Euroventures-szel vizionáltak. Lelkesen mutatja a jelenlegi toplistát, a legjobb tíz között három olyat is talál, aki több mint 14 éve regisztrált – és ez nem „életműdíj”, hanem a múlt hónap eredményei alapján felállított rangsor.
„Ez nekünk a legfontosabb szempont: hogy a játékosok minél tovább játsszanak fenntartható módon.
Nem egy olyan regisztráltunk van, aki húsz éve játszik rendszeresen.”
