Üzlet

Hónapok óta akadodozik a műanyag hulladékok feldolgozása Magyarországon

Forbes
2020. július 20. 3 perc olvasás

Jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet Magyarországon, ezért már a hulladékfeldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot. A válságnak több oka van: a feldolgozó cégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, és az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett. A Greenpeace változást sürget.

Egy újrahasznosítható műanyag hulladékot elnyelő hatalmas pontyot állított ki a Greenpeace Magyarország, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy hónapok óta akadozik Magyarországon a műanyag hulladék feldolgozása. A nagy halba a hétvégén a siófoki strand látogatói dobálhatták bele a feldolgozható műanyag hulladékukat, hétfőn pedig a budapesti Deák téren látható. Az akcióról a Greenpeace közleményben számolt be.

A műanyag szemét jelentős része hulladékégetőben vagy -lerakóban, legrosszabb esetben pedig a környezetben végzi. Még ha szelektív gyűjtőbe is rakják, a PET-palackokon és a polietilén fóliából készült zacskókon kívül sok műanyag hulladék a jelenlegi alacsony olajárak miatt gyakran nem lesz anyagában újrahasznosítva. A valódi megoldást a műanyagválságra ezért a hulladék keletkezésének megelőzése jelenti, mint például a betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítése. 

Az akció szimbóluma, az óriásponty Siófokon töltötte a hétvégét.

A Greenpeace arra szólítja fel a kormányt, hogy legalább az erre a célra beszedett termékdíjat fordítsa környezetvédelmi célokra: elsősorban a megelőzést célzó beruházásokra, valamint a gyűjtési hatékonyság és az újrahasznosítás növelésére. 

Ma Magyarországon évi kb. 80 milliárd forintnyi termékdíj folyik be a központi költségvetésbe, amelyből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis. Hiszen a hulladékfeldolgozás, mint minden piaci tevékenység, nagyban függ a világpiaci trendektől. Ez  a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet. 

A Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a cégeknek, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem, amivel komolyan veszélyezteti a feldolgozócégek működését.

A Greenpeace azért fordult a kormányhoz, hogy a termékdíjból befolyó közpénzt költse környezetvédelmi célokra, például betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítésére; valamint segítse, hogy az újrahasznosítható hulladékokat a külső körülményektől függetlenül tudják a cégek hasznosítani.

Nyilvános adatkéréssel is fordultak a legnagyobb cégekhez, amelyek a szelektív hulladékok begyűjtését végzik, hogy megtudja, hova kerül a fel nem dolgozott műanyag szemét. 

Hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya. Jelenleg 32 százalék körül van ez az arány, amivel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk. Az uniós célkitűzés szerint öt éven belül a csomagolási műanyag 50 százalékát kellene újrahasznosítani.