Az Európai Parlament szeptember 12-én szavaz a szerzői jogi törvény módosításáról, melynek értelmében szigorú korlátok közé szorulnának az internetre feltöltött tartalmak. Bár „Az Európai Parlament és a Tanács Irányelve a digitális egységes piacon a szerzői jogról” című javaslat nem tűnik vészjóslónak, akadnak benne nagyon is aggasztó elemek.
Bár a cirka 12 ezer szavas javaslat végigbogarászása még a legelhivatottabb jogászoknak is fejfájást okozhat, elég csak a 11-es és 13-as cikkelyt megnézni, hogy egyértelmű legyen, mi a baj a tervezettel. A 11-es cikkely a sajtótermékek jogtulajdonosait védi a munkájuk jogszerűtlen internetes terjesztésétől, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a közösségi médiában és keresőmotorokban megjelenő címek és leadek is jogvédett tartalommá válnak, ennél fogva azok jogtulajdonosain múlik, hogy szerepelhetnek-e az adott oldalon, például a Google-ben vagy a Facebookon.
Ezt se, meg ezt se, meg ezt se…elméletileg
Magyarul ha rákeresünk, hogy „kiskutyák születtek”, és erre a Google kiad egy vidéki portálon megjelent cikket, akkor a megjelenés maga is jogsértés, már amennyiben a keresőóriás nem egyeztetett az adott újsággal. És hogy utóbbinak ez miért baj, ha egyszer jó eséllyel kattintani fogunk a cuki kutyusok ígérete miatt? Nos, mert a Google alapvetően reklámokból tartja fent magát, így a megjelenő cikkek is a kaliforniai megacég számlájára hajtják a pénzt.
Ez kicsiben talán nem tűnik zavaró tényezőnek, nagyban viszont már érezhető hatásai vannak. Legalábbis erre enged következtetni az a szeptember eleji levél, amit húsz jelentős európai hírügynökség vezetője is aláírt. Az EU-nak címzett írásban a hírek „elsikkasztásával” vádolják az internetes cégeket, és kérik a szervezetet, hogy lépjen fel a jogtalan kizsákmányolás ellen.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy egy France-Presse vagy egy Deutsche Presse-Agentura az internetes hírterjesztés miatt aggodalmaskodjon, de mivel a közösségi médiát fogyasztó milliárdok arra kattintanak, ami először jön szembe az üzenőfalukon, ezért a tájékoztatást fő profiljuknak tekintő ügynökségek sem biztos, hogy pénzt látnak a sokszor komoly összegekért értékesített anyagaikból. Mikor a Facebook beolvas egy hírt, a benne szereplő képet is elérhetővé teszi, amely mondjuk lehet, hogy pont jogvédelem alatt áll, és csak pár újság használhatná a saját oldalán. Mivel viszont a kép minden megosztással egyre csak terjed és terjed, felmerül a kérdés, hogy mennyire számít valóban értékesnek, vagy épp mi lesz, ha egy lelkes user csak úgy feltölti a saját falára, mert annyira tetszenek neki a kiskutyák.
Tizenhárom (internetes) szellem
Ha már képfeltöltés, a 13-as cikk még aggályosabb. Ebben röviden arról van szó, hogy a szellemi termékek védelme érdekében az online tartalommegosztó cégeknek muszáj lenne valamilyen ellenőrzőrendszert használni, ami „megfelelően és arányosan” szűri ki a jogvédett tartalmakat. A YouTube persze most sem szürke zóna, csak jelenleg éppen az utókezelés gyakorlata dívik, avagy ha Jenő bácsi meglátja magát egy falunapi videón, amint épp a szupertitkos pálinkareceptjét suttogja el pár beavatottnak, küldhet a rendszernek egy figyelmeztetést, az pedig szépen eltávolítja a kéretlen felvételt.
Ez az, amit a 13-as cikk megelőzne. Tehát már a videó feltöltésekor szólna a YouTube, hogy ácsi, Jenő levédette ezt a receptet, a jogtalan megosztása csúnya dolog, hívd szépen az ügyvédedet! Habár már ez az eljárás is millió olyan kérdést vet fel, amiket a kissé rövidke cikk, illetve az arra vonatkozó határozatok sem válaszolnak meg, ennél is rosszabb, hogy papíron ellehetetleníti mindenki kedvenc online agymenését, a mémeket.
A mémek ugyebár az interneten terjedő, felhasználók által szabadon módosított, ezáltal fejlődésben lévő kulturális tartalmak, amik sokszor jogvédett anyagra épülnek. Mikor látunk egy vicces képet, rajta a szerepét boldogan vállaló Hide the Pain Harolddal, akkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a képek a Dreamsite nevű stockfotó-oldalhoz tartoznak, így akármennyire is humoros látni a szenvedő mosolyú férfi megannyi szereplését, a 13-as cikk értelmében ezeket le kéne darálni a netről, pontosabban fel sem kerülhetnének oda.
Nehezíti az elképzelést, hogy a techcégek szerint ez a fajta agresszív szűrés csak olyan kódsorok implementálásával lenne megoldható, amik brutálisan lelassítanák a forgalmat, no meg eltörölnék a felhasználói tartalom szabad áramlását.
Amennyiben deja vu-je van az olvasónak, az nem a véletlen műve:
a köznyelvben csak szerzői jogi törvényként ismert javaslat régóta vita tárgya, 2016-os bemutatása óta pedig majdnem az összes nagy techcég lázongott ellene. Ennek ellenére idén nyáron már egyszer szavazott róla a parlament, akkor viszont 318 nem, 278 igen és 31 tartózkodás mellett nem emelkedett jogerőre a tervezet.
Bár sokan azt hitték, ez a történet vége, szó sem volt a törvényjavaslat elmeszeléséről. Annyi történt, hogy a parlament lehetőséget adott további kiegészítések hozzáfűzésére és megtárgyalására, ezekből pedig összesen 252 darab készült. Holnap délután többek között ezek implementálásáról szavaz majd a parlament, hogy aztán még sok-sok évig kérdéses legyen a szabad internet sorsa.
Nem eszik olyan forrón
Az eddigi riogatáson túl persze fontos tisztázni, hogy a holnapi szavazás állásától függetlenül egy darabig még maradnak a vicces képek és videók, ez ugyanis nem egy törvény, hanem úgynevezett irányelv. Az általunk megkérdezett európai jogszakértő elmondása szerint az irányelv elfogadását követően a tagországoknak még évek állnak rendelkezésükre, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek megfelelnek az EU-s irányelvnek. Ráadásul a parlament az Európai Tanács nélkül nem alkothat jogszabályt, szóval még ha megszavazzák az új irányelvet sem biztos, hogy ebből belátható időn belül lesz valami.
Ezek a jogi folyamatok a szakértő szerint többlépcsősek, szóval még ráérünk aggódni a mémekért.
Ugyanakkor nem szabad félvállról venni a tervezetet, mert amennyiben tényleg beiktatják, az nemcsak a hétköznapi internethasználatra lehet negatív hatással, hanem a gazdaságra is, hiszen a közösségi média és a Google önmagukban több millió cég működésében játszanak kulcsszerepet. Egy ennyire szigorúan szabályozott EU-s internet ráadásul jogi szempontból sem csak egy terepet érintene.
A szerzői jogi, az állami és a nemzetközi jog egyaránt érintett a dologban, így ha még rá is érünk nevetgélni a 9gagen és a többi mémgyűjtő oldalon, azért jobb óvatosnak lenni, mert pár rossz szavazással lazán oldalba lehet rúgni a netet.
Frissítés: az Európai Parlament szeptember 12-én megszavazta az új irányelvet, vele együtt a 11-es és 13-as cikkeket. Januárban újabb szavazásra kerül sok, a hatálybalépés még sokáig elhúzódhat.
