FördősZé@Forbes

  Fördős Zé apukája az első sorban ült le az áprilisi Kilövésen, ahol bemutattuk a lapot. A család büszke Zére és a közös cégre, ő maga is azok közé a […]

Bővebben

Hogyan vette át a Facebook-hírfolyamod fölötti uralmat 41 ember Litvániából?

A Facebooknak nem egy olyan akciója volt az elmúlt időszakban, amivel nyugtalanította a felhasználóit. A cég szuperképességei kapcsán felmerülő kérdések közül az egyik leginkább elgondolkodtató azonban valószínűleg az, hogy hogyan képes egyetlen gombnyomással online kiadókat a süllyesztőbe küldeni.

Túlzásnak tűnik, igaz? Pedig elég csak visszagondolni arra, mi történt az olyan oldalakkal, mint az Upworthy, a Viralnova vagy a Distractify: óriási követettségük volt a Facebookon, aztán hirtelen eltűntek a szem elől, miután az oldal megváltoztatta az algoritmusát, hogy kigazolja a kattintós című, gyér minőségű cikkeket posztoló oldalakat. Azok az online kiadók, melyek forgalmának jókora része függ a Facebooktól, attól félnek, ők lehetnek a következő áldozatok. Kevin Roose a The New York Times-on megjelent cikke azonban nem a tiszavirág-életű oldalakról, hanem

a tisztogatási hullámból valahogy kimaradó, a Facebookkal hosszútávra tervező Bored Pandáról szól.

Vilniusban, Litvániában van egy kicsi, de a kezében sok hatalmat összpontosító weboldal, ami sikeresen lavírozgat a Facebook algoritmusának változásai között. A sztori jól illusztrálja, milyen tulajdonságok kellenek manapság ahhoz, hogy valaki túléljen a Facebook által dominált világban: gyorsaság, lean menedzsment, jól definiált márka. És persze szerencse.

Akinek van Facebook-fiókja, valószínűleg találkozott már a Bored Pandával, talán a „10 előtte-utána kép, ami bizonyítja, hogy a férfiak jobban néznek ki szakállal” vagy a „41 eset, amikor az Uber sofőrök meglepték az ügyfelet” című cikk jött szembe. Esetleg a „Psszt, ne ébreszd fel őket” címmel futó 49 másodperces videó, benne a békésen alvó kutyákkal, macskákkal és hörcsögökkel.

Az ezekhez hasonló könnyed, ártalmatlan posztok azok, amik a Bored Pandát a Facebook koronázatlan királynőjévé teszik. A Bored Panda profilja több mint 30 millió lájknál, megosztásnál, kommentnél és reakciónál tartott múlt hónapban, jócskán maga mögött hagyva a BuzzFeedhez, a CNN-hez és a The New York Times-hoz hasonló oldalakat – legalábbis a közösségi médiakiadók adatait elemző NewsWhip szerint. A honlap saját belső elemzései szerint októberben 116 millió látogatót szerzett.

A cég mindezt külső finanszírozás nélkül érte el, ellentétben az olyan sztároldalakkal, mint a BuzzFeed vagy a Vice, melyek több száz millió dollárt voltak kénytelenek összeszedni. A Bored Pandának csupán 41 alkalmazottja van, ráadásul elég alacsony működési költségekkel tartja fenn magát, ami az óriási népszerűségével párosítva meglehetősen jó üzletet jelent. Tomas Banisauskas, a Bored Panda alapítója úgy számol, az idei évben 20 és 30 millió dollár közötti nyereségre tesz szert a cég, nagyrészt a honlapon futó hirdetések révén. A forgalomnak nagyjából 90 százaléka érkezik a Facebookról: azaz

a Bored Panda sikerének egyik legfontosabb tényezője a közösségi média.

A Bored Panda egy mellékprojektként indult 2009-ben. Banisauskas akkoriban szabadúszó videósként dolgozott, miközben üzleti adminisztrációt tanult a Vilnius Universityn. Megihlette őt a számtalan kreatív lehetőség, amit az interneten látott, mint például a Million Dollar Homepage, ahol egy angol diák árult egymillió pixelt darabonként egy dollárért, hogy finanszírozza a tanulmányait.

A tartalom oldalról nézve a Bored Panda hasonló stratégiát követ. A Reddit, az Instagram, a Twitter és egyéb közösségi platformok felhasználóinak posztjait gyűjti össze, és új csomagolásban, csábító címmel dobja azt a közönség elé.

A művészetre, fényképészetre, kreatív tartalmakra specializálódott, politikamentes tartalmakat gyártó Bored Panda az elmúlt években egy olyan birodalmat épített fel, ahol minden felhasználót jó érzéssel, boldogsággal tölti el, ha kattint.

A Bored Panda egyik nagy előnye, hogy a tartalomhoz ingyen jut ígéretes művészektől, akik nem bánják, ha egy brutális méretű Facebook-oldal hírverésének szereplőivé válnak. (És igen, a Bored Panda engedélyt kér tőlük. Kevin Roose felvette a kapcsolatot sok olyan művésszel, akinek a munkája megjelent a Bored Pandán, mind azt mondták, hogy áldásukat adták a dologra.) Ráadásul „a minőség fontosabb, mint a mennyiség” elvét követik, és úgy tűnik, bejön. A NewsWhip szerint októberben csupán 519 cikket publikáltak, nagyjából napi 16-ot. (Ehhez képest a CNN havi 5 595, a Fox News pedig 51 919 cikket gyártott.)

A sikerig egyenes út vezetett. A Bored Panda korai időszakában nagyrészt a StumbleUponra, egy akkor népszerű oldalra támaszkodott. 2010-ben azonban a StumbleUpon drasztikusan csökkentette a pandás tartalmait, arra kényszerítve a céget, hogy hirdetéseket vegyen. Ahogy Banisauskas arról később megemlékezett, ez megtanította őt arra, mi kell ahhoz, hogy az ember túléljen ebben az iparágban: időtálló értékek és hűséges követők.

A következő pár év nem volt könnyű, de 2013-ban a Bored Panda azt látta, növekedik látogatóinak száma, méghozzá a Facebook révén. A pozitív, gondtalan tartalomra haraptak a felhasználók, a forgalom egyetlen év alatt a tízszeresére nőtt. Hamarosan – Banisauskas szándéka ellenére – a Bored Panda már távol állt az önállóságtól: a kilátásai majdnem teljesen a Facebooktól függtek.

Ahhoz képest, hogy a vetélytársai mindent megtesznek, hogy függetlenebbé tegyék magukat a Zuckerbergéktől, a Bored Panda nemrég tudatosan elkezdett erőfeszítéseket tenni azért, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz. „Mindenki arra törekszik, hogy kicsit függetlenítse magát a Facebooktól” – mondja Banisauskas. „De ez lehetetlen: a Facebook az a platform, ahol az emberek megosztják az ötleteiket.”

1509690_10153060693739252_6363598509519981094_n

A függőség azonban kockázattal jár. A múlt hónapban a Facebook hat országban elkezdett tesztelni egy újféle hírfolyam-elrendezést. Az új verzióban a különböző oldalakról, például cégektől, celebektől vagy a Bored Pandához hasonló szájtokról származó posztok a felhasználók „normál” hírfolyama helyett egy másik, kevésbé kiemelt helyre, az „Explore Feed” részbe kerülnek.

Ez a kísérlet rettegéssel töltötte el a Facebooktól függő oldalakat.

Többen is panaszkodtak, hogy a tesztelésben részt vevő országokban óriásit zuhant a Facebookról jövő látogatottságuk.

A The New York Times szerzője idézi az online média világában régóta jelen lévő Rafat Alit: szerinte annak ellenére, hogy ezek a tesztek nem biztos, hogy beválnak, a Bored Pandához hasonló oldalakat könnyen bezúzhatja egy-egy hasonló Facebook-kísérlet.

Banisauskas tudja, hogy a Facebook gyakran egy szeszélyes főbérlőként viselkedik. Aggódik is, hogy egy apró, külföldi cég bizonytalanabb helyzetben van, mint mások. A Bored Panda Facebookról jövő közönségének nagyjából fele az Egyesült Államokban él – Banisauskas attól tart, hogy bár a problémát nem őt okozzák, az oldal végül az álhírek elleni háború áldozatául esik.

„Mindenkinek aggódnia kell” – foglalja össze a témát Banisauskas, majd a Bored Pandára jellemző pozitivizmussal hozzáteszi: „De hiszek benne, hogy minden rendben lesz.”

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő