2023-ban döbbenetes mértékben tudta növelni értékesítési adatait a tévés szektorban a Hisense, ami sokak számára komoly meglepetést okozott. De hát hogy történhetett ez? Mi a titok? És miben erős a vállalat?
2024-re megtörtént az, amit sokáig senki sem gondolt volna: A sokáig lenézett kínai tévégyártó cégek jöttek, láttak és iszonyatos tempóban kezdéték maguk alá gyűrni a globális televíziós piacot. A szektort közel 20 éve uraló Samsung mögött az LG pozíciója betonbiztosnak volt sokáig, azonban 2023-ra a helyzet megváltozott.
Az LG nyakára megérkezett az általunk korábban már bemutatott TCL, és az itthon még mindig sokak számára ismeretlen Hisense.
Ahány piackutató cég, annyi eredményt hoztak ki, de abban mindannyian megegyeznek, hogy az értékesített darabszámot tekintve a verseny igen szoros, és akad olyan elemző is, amely szerint a Hisense állhatott fel a dobogó második fokára tavaly.
Az AVC Revo riportja szerint például több mint 26 millió modellt értékesített a konszern, mindezt úgy, hogy az egyetlen olyan vállalat az első öt helyezett között, amely az elmúlt fél évtizedben töretlenül tudta növelni eladásait. A TrendForce hasonló véleményre jutott, csak ők 27 millió darabot számoltak, ami azt jelenti, hogy kalkulációik szerint a vállalat 12,9 százalékkal több modellt értékesített, mint egy évvel korábban. Ez pedig annak tükrében különösen figyelemre méltó, hiszen maga a szektor 2 százalékot csökkent 2023-ban.
A globális tv piac nem teljesített jól tavaly, de a Hisense tudta növelni eladásait.
Magyarországról mindez jó eséllyel elképesztőnek, hihetetlennek tűnhet, hiszen nálunk egyáltalán nincs egy polcon az ismertséget és elismertséget tekintve az olyan brandekkel, mint a Samsung, az LG, a Sony vagy a Philips. A nagy nemzetközi kiállításokat járva viszont már egyáltalán nem annyira meglepő a dolog, hiszen a Hisense hagyományosan keményen odateszi magát, látványos, óriási, termékekkel kitömött standjaival.
30 év a tévégyártásban
Jó lenne valami romantikus sztori arról, hogy egy kis hegyi faluban egy öreg bácsi avarból és őzagancsból fabrikált rádiót száz éve, aminek a helyiek a csodájára jártak, és onnan nőtte ki magát a konszern. Azonban a valóság sokkal szürkébb, hiszen a Hisense-t hivatalosan 1994-ben, a kínai állam döntése nyomán született, több kisebb, már létező helyi vállalat fúziója révén. A központilag meghatározott cél az volt, hogy az országot világszinten tegyék meghatározó tényezővé a szórakoztatóelektronikában is. E cél eléréséhez pedig komoly szerepet szántak a Hisense-nek is, mások mellett.
Nem ma kezdték a szakmát.
Az első másfél évtizedben a stratégia az volt, hogy létrehoznak egy nagy gyártói kapacitást, és alapvetően OEM gyártóként, azaz beszállítóként elégíti ki a felmerülő igényeket. Felvásárolta nagy cégek, így például a Matsushita vagy a Hitachi korszerűtlennek ítélt gyártósorait, és az azokról legördülő modelleket „matricázta fel” a megrendelő elvárásainak megfelelően.
Ebben az időszakban, konkrétan a kétezres évek elején, Nyugat-Magyarországon, Szombathelyen is működött egy Hisense összeszerelő üzem.
Azonban jött a 2008-as nagy gazdasági világválság, amikor az értékesítési adatok bezuhantak, a megrendelések eltűntek, és ez nyilvánvalóvá tette a koncepció gyenge pontjait. A vezetés a reset mellett döntött, úgy, hogy az alapoktól újítják meg televíziógyártást, amely az addigra számos irányba terjeszkedő konszern egyik koronagyémántjának szántak.
A második menet
Kijelölték az új irányt, amelynek értelmében fel kellett futtatni a saját márkát, hogy a vállalat saját jogán is tényező lehessen, és hogy a jövőben ne (csak) kövesse, hanem diktálja is a trendeket egy innovatív piaci szereplőként. Ennek érdekében energiát és pénzt nem kímélve létrejött jó pár kutatás-fejlesztés központ a világ több pontján. Ráadásul a Hisense több egykori vezérbika gyengélkedését kihasználva a felvásárlások révén értékes szabadalmakhoz és üzemekhez jutott.
A cél az volt, hogy a márkára felnézzen a világ.
Az elmúlt 15 év alatt megszerezte például a Toshiba és a Hitachi távol-keleti tévés divízióját, a Sharp észak-amerikai részlegét. Sőt, egy befektetési csoporton keresztül a Hisense-é lett a luxuskategóriás televízióiról ismert, patinás Loewe is. Mindez pedig kézzelfogható, azaz szemmel látható eredményekkel járt.
A Hisense már 10 évvel ezelőtt előrukkolt működőképes 8K és szemüveg nélküli 3D televízióval, valamint volt hajlítható prototípusa is.
A kínálatába beemelte a kvantumpontos, Mini LED és OLED készülékeket, és belevágott egy saját okostévé rendszer kifejlesztésébe is. Tehát azt nem lehet vitatni, hogy ráfeküdt volna az innovációra. Emellett a gyártókapacitás folyamatos bővítésére is óriási hangsúlyt fektet és fektetett a konszern, amelynek érezhetően törekszik arra, hogy ha lehet, akkor minél kevésbé kelljen támaszkodnia külső piaci szereplőre.
ULED és Laser TV
Sőt, az is nyilvánvaló, hogy a kommunikáció fontosságát is felfedezte, amit azért olykor azért hajlamos túltolni a vállalat. Ennek két emblematikus példája az ULED, illetve a Laser TV család. Az előbbiről bárki joggal gondolhatná, hogy egy olyan eljárást takar, amely az OLED egyik evolúciós fázisa.
Az ULED a Hisense nagy fegyvere.
Azonban erről szó nincsen, hiszen az ULED készülékek a felső kategóriás, de hát mégiscsak hagyományosabb LCD technológiára épülő, nagyjából „Ultra Jó”-ként definiálható modelleket takarják. A Laser TV megnevezés is megtévesztő, ugyanis ezek nem televíziók, hanem egy ultrarövid vetítési távolságú projektorból, illetve a hozzá tartozó speciális vászonból álló termékeket takarják.
Prémium liga?
A cég érezhetően törekszik arra, hogy a prémium kategóriát is meghódítsa, hasonlóan a szintén kínai TCL-hez. Azonban a másik kínai riválishoz hasonlóan ez a törekvés egyelőre még nem járt maximális sikerrel. A televíziók tesztelése során az objektív, azaz műszeres méréseken alapuló, és a szubjektív, tehát szememmel végzett vizsgálataim során arra jutottam, hogy a Hisense a képminőség tekintetében még nem érte el a csúcsot.
A másik csodafegyver, a Laser TV.
Magyarán a legjobb termékeik sem játszanak egy ligában a Samsung, az LG, a Philips vagy a Panasonic topkészülékeivel. Hogy ennek mi az oka, azt csak találgatni lehet. Én arra tippelek, hogy ezeknél a cégeknél felhalmozódott több évtizednyi tapasztalatot, tudásbázist egyszerűen nem lehet 10-15 év, azaz viszonylag rövid idő alatt behozni, még akkor sem ha temérdek mennyiségű pénz áll rendelkezésre.
Mert hát tőke van a Hisense mögött, az nem is lehet kérdés.
Nem csak azért, mert fel tudott vásárolni cégeket, divíziókat és technológiákat, hanem mert az árversenyben a konszern kőkeményen odateszi magát. Azaz a szuper értékesítési adatok mögött az (is) van, hogy nagyjából ugyanolyan tudású termékeket egyszerűen olcsóbban kínál, mint a vetélytársai. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a sikereit a jó/ár érték arányú, de alapvetően olcsóbb modelleknek köszönheti. Ebbe az árháborúba pedig az olyan riválisok, mint a Philips, a Panasonic, a Sony vagy épp az LG már nem akarnak beszállni. Sőt, említhetjük nyugodtan a Samsungot is, amelynek szintén csökkentek az értékesítési mutatói, legalábbis, ami a darabszámot illeti.
Magyarországon mi a helyzet?
A Hisense mára tényleg egy abszolút nagypályás cég lett mára a televíziós piacon, amelynek a neve Észak-Amerikában és néhány nyugat-európai országban is egészen jól cseng. Mindez azért hazánkról még nem mondható el, ami persze annyira nem véletlen, hiszen a vállalat a magyarországi hivatalos képviseletét csak 2020-ban hozta létre, és az első néhány év munkáját az éppen berobbanó koronavírus járvány eléggé megnehezítette.
A cégtől kapott az információk értelmében mindenestre 2023-ra Magyarországon 8,2 százalékos piaci részesedért ért darabszám szerinti eladásban, ami a harmadik helyre volt elég.
Mindezt úgy, hogy egy év alatt 29 százalékkal növekedtek az értékesítési adatok, amit különösen értékessé tesz, hogy egyébként a magyar tévés piac tavaly értékben és volumenben egyaránt ~10,5 százalékos visszaesést produkált.
Magyarországon a Hisense A6 ment nagyot, ami egy belépő szintű tévé. Kép: Hisense
A dolgot viszont árnyalja, hogy a legnépszerűbb modell a Hisense A6 43 hüvelykes változata volt, ami egy igazi belépő szintű, azaz kifejezetten olcsó tévé. Tehát minden jel arra utal, hogy a cég a már jól bevált taktikát követi itthon is: kezdetben a kedvezőbb áron adott, kisebb tudású készülékekkel alapozza meg a márka ismertségét, ami a legendásan árérzékeny magyar piacon teljesen jó húzás. Később pedig minden bizonnyal az így kialakított ismertségre építkezve próbálja majd meghódítani a drágább modelleket tömörítő drágább szegmenseket.
Természetesen a vállalat már most is kínál itthon is drága, prémium kategóriás darabokat, így például az említett ULED és Laser TV modelleket. Ám egyelőre még nem látom magam előtt a tömegeket, akik félmillió-millió körüli összeget költenének egy Hisense tévére hazánkban.
Mit hoz a jövő?
A 2024-es CES kiállítás alapján a Hisense jövője meglehetősen stabilnak tűnik. A cégé volt az egyik legnagyobb, leglátványosabb stand, amit természetesen dúsan megszórt televíziókkal is. Emellett bemutatott egy rakat érdekes olyan modellt is, aminek kifejlesztésére minden bizonnyal rengeteg pénzbe került.
A jövő elgondolkodtató. Mindenesetre a cég költ az innovációra, ez tény.
A hagyományosabb készülékek mellett meg lehetett nézni élőben egy friss, szemüveg nélküli 3D készüléket, a világ első feltekerhető Laser TV-jét, dizájnmodelleket, és egy rakat 8K televíziót is.
Túlzás nélkül állítható, hogy komoly kis erődemonstrációt rendezett Las Vegasban, ami azt jelzi, hogy a jövőben is folytathatja a menetelést a globális tévépiac csúcsának irányába.
A dolga viszont nem lesz könnyű, az már most látszik. A prémium szegmensben öldöklő csata folyik, viszont hátra is figyelnie kell! Egyre erősebben nyomulnak ugyanis azok a hirtelen feltűnő indiai gyártók, amelyek az igen olcsó munkaerőnek, és a gigantikus állami támogatásoknak köszönhetően az alsóbb kategóriában megszorongathatják a kínai konszerneket is.
