Iroda vagy home-office? Négy éve a munkaadók nagy része az első mellett voksolt volna, azonban a covid átrendezte a munkaviszonyokat. Egyre népszerűbb a hibrid munkavégzés, de jól látható, hogy van még pár kérdőjel a rendszerben. A BBC összegyűjtötte, mi az az öt tanulság, amit leszűrhetünk az elmúlt évekből.
Mindenki máshogy képzeli el
Bár a legtöbb cég részletes stratégiát dolgozott ki a munkavállalók visszatérésére covid után, az egyértelműen látszik, hogy nincs olyan modell, ami minden cég és munkavállaló számára megfelelő lenne. Bár egyre ritkább, de továbbra is sok munkaadó zárkózik el a távmunka lehetőségétől, és a másik véglet is képviselteti magát, amikor a korábban bejárós munkákat teljességgel home office-szá alakítanak át. A hibrid munkavégzésről gyakran még cégen belül sincs megállapodás, nemhogy globális szinten. A legideálisabbnak egyelőre az tűnik, ha a cég figyelembe veszi az egyéni igényeket, és rugalmas feltételeket biztosít minden munkavállaló számára.
Az McKinsey felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a hibrid munkavégzés konfliktusokhoz vezethet: nem ritka, hogy a home-office-ozó kollégákat nehezebb elérni, és az is vitát képez, hogy azonos fizetés jár-e a bentről és az otthonról dolgozók számára.
2-3 vagy 3-2 − melyik a működőképesebb?
Azt most már belátja a legtöbb munkaadó, hogy az ötnapos irodai munka, pláne a szigorú 9-től 5-ig tartó beosztásban idejétmúlt, arról viszont mindenki mást gondol, hogy hány benntöltött nappal jár egyaránt jól a cég és a munkavállaló. A leggyakoribb a 2 benntöltött és 3 otthoni, vagy ennek fordítottja, a 3 irodás és 2 otthoni nap − a Google például az elsőt alkalmazta és láthatólag jól működik, az Apple viszont sok emberét elvesztette, amiért nem kommunikált elég egyértelműen az elvárásairól. Jelenleg a 2-3 napos felosztást választják a legtöbben, de a Harvard idei felmérése ezt is felülírná: kutatásuk eredménye szerint maximum egy napot kellene irodában töltenünk.
Mindenki másra vágyik
Igen ám, de ebben nem csak a munkaadók, de a munkavállalók véleménye is megoszlik. Egészen más igényeket fogalmaz meg ugyanis egy digitális nomád, aki számára elengedhetetlen a szabad és kötetlen munkavégzés, vagy egy édesanya, aki nehezen koncentrál a munkára az otthoni hangoskodásban. A covid alatt sokan tapasztalták meg a társadalmi izoláció negatív pszichés hatásait is: a fiatalabb és egyedülálló munkavállalók közül sokan hiányolták a társas kapcsolatokat, emellett az otthoni körülményeik sem feltétlenül ideálisak a munkavégzéshez. A BBC Worklife cikkje alapján sokan a hibrid munkát is kimerítőnek érzik, mondván, nehéz két típusú munkarendhez igazodni mind fizikailag, mind mentálisan. Bár egyértelmű konklúziót nem vonhatunk le, az jól látszik, hogy a különbségek nagy része a dolgozók magánéleti helyzetétől és személyiségétől függ, éppen ezért szinte lehetetlen olyan szabályokat felállítani, amik mellett minden munkavállaló komfortosan érzi majd magát.
Megváltozott az irodázás célja
A covid ideje alatt már pedzegették a szakértők, hogy nem csak az irodák használati célja, de fizikai megjelenése is változni fog, ha véget ér a karantén. Úgy tűnik, igazuk volt. Az újraindulás hatására sok cég újragondolta a munkakörnyezetet, és a hibrid munkavégzés szempontjai alapján rendezte azt át. Belátták, hogy az iroda egyik fő célja, hogy találkozási és ötletelési lehetőséget biztosítson a munkaadóknak − a közös terek szerepe megnőtt, míg a mély koncentrációt és csendet igénylő feladatok elvégzése inkább a home-office terepévé vált. Ez már csak azért is fontos, mert ahogy korábban is írtuk, sokaknak hiányzik az együttgondolkodás, a közös alkotás és munka hangulata − az irodai közösség ideális esetben inspiráló, kevésbé ideális esetben pedig akár zavaró is lehet egy projekt fejlesztésében.
Több a kérdés, mint a válasz
Bár egyre több tapasztaltot gyűjtenek a cégek a hibrid munkavégzéssel kapcsolatban, még mindig gyerekcipőben jár az új trend. Nehéz általános igazságot leszögezni, amíg nincs reprezentatív eredménye a felméréseknek és kutatásoknak, sőt, még az is kérdés, hogy mi a kérdés.
A környezeti tényezők szintén szerepet játszanak a döntésben. A gazdasági visszaesés eredménye lehet például, hogy a vezetők ismét több kontrollt szeretnének gyakorolni a munkavállalók felett, ezáltal nehezebben engednek az irodában töltött órákból. Arról nem is beszélve, hogy sok munkaadó még mindig úgy gondolja, hogy csak az dolgozik, akit lát − erről egy korábbi cikkünkben is olvashattatok már. Egyelőre a középpontban a hibrid munkát normalizáló irányelvek és rutinok csiszolása áll, ami bár lassan, de láthatóan halad Magyarországon is.
