A startupvilág látszólag virágkorát éli, közelebbről megnézve azonban a legkevésbé sem egyenlő esélyekkel állnak itt rajthoz nők és férfiak. A nők által alapított startupok mindössze a befektetések 1 százalékát kapták 2020-ban Közép-Kelet-Európában, miközben a befektetési pénzekről is csak elenyésző mértékben döntöttek nők. A női cégek mégis 96 százalékban jobb megtérüléssel dolgoznak, mint a férfiak vezette cégek. A megoldás nem a kvóta, hanem a gondolkodásunk felülvizsgálata.
Épp, hogy elköszöntünk 2020-tól, az európai tech szektor máris újra sínre kerülhetett. A régióban jelenlévő kockázati tőke rekordközeli 40 milliárd eurós szinten áll, és olyan sikereket él meg a szektor, mint a UIPath F-körös befektetése, amivel a cég 35 milliárd dolláros értékűre hízott, és ezzel Európa valaha volt legértékesebb magán szoftvercége lett. Az észt Pipedrive belépett az unikornisok klubjába, a lengyel Allegro tőzsdére lépésének első napján közel 20 milliárd eurósra nőtt, és láthattuk a Huuuge Games IPO-ját is, ami több mint 400 millió eurós értékével a valaha volt legnagyobb összegű az online játékok piacán.
Váó, mondhatnánk, a startupok, a tech és a kockázati tőke virágkorukat élik, ráadásul a világjárvány közepén. De ha közelebbről is szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy ez a gyorsan fejlődő, modern gondolkodással teli szektor alapjaiban torz, és benne messze nem egyenlőek az esélyek.
A nők által alapított startupok mindössze a befektetések 1 százalékát kapták 2020-ban Közép-Kelet-Európában.
(Globálisan ez a szám 2,8 százalék volt 2020 előtt, tavaly 2,3 százalékra csökkent.) A pénzek 5 százaléka került vegyes, nők és férfiak által közösen alapított cégekhez, míg 94 százaléka a teljes egészében férfiak által indított vállalkozásoknál landolt – derül ki egy friss felmérésből, amely kifejezetten a nemek közti egyenlőség szempontjából vizsgálta a régiós kockázatitőke-befektetési piacot.
A kockázati tőke megoszlása a régióban, nemek szerint (interaktív infografika itt)
2020 nem volt különleges év ebből a szempontból: 2016-tól számítva a régióban a nők által alapított vállalkozások mindössze a befektetések 4,2 százalékát kapták, de az összegeket összehasonlítva a négy év büdzséjének ez csak 2,2 százaléka. A fejlődési görbe tehát meglehetősen lapos. A befektetők ugyanis jóval kövérebb csekkeket írnak férfiaknak, mint nőknek, az A típusú magvető befektetések átlagos összege a teljes egészében férfiak vezette cégeknél jóval magasabb a vegyes vagy a nők által alapított cégekhez viszonyítva.
A befektetési összeg százalékos megoszlása országonként, nemekre bontva (teljes ábra itt)
Ezek mind átlagok, de régió összes országára igaz, hogy a tőke kisebb részét szerezték meg nők által vagy vegyesen alapított csapatok. Például Észtországban relatív magas a befektetést kapott női startupok száma, ugyanakkor csak a teljes tőke nagyon kis része, 6 százaléka kerül hozzájuk. Ez az egyenlőtlenség jó példája egy érett ökoszisztémában, ahol unikornisok és hatalmas befektetési összegek is jelen vannak.
Persze, a női cégalapítók eleve kisebbségben vannak a vállalkozó férfiakhoz képest, ahogy a befektetők között a top női döntéshozók is: 93 százalékos a férfiak aránya a vezető (partner) szintű befektetők esetében, bár ha a junior szinteket is megnézzük, akkor ez a szám 73-ra csökken.
Ha a régióban kizárólag nők által vezetett és menedzselt kockázatitőke-befektető cégeket vesszük számba, akkor 3 százalékot fogunk találni – ők a jelenlévő tőke kevesebb mint 1 százalékát birtokolják.
A Föld más részein sem jobb a helyzet, a nagy egészet nézve a befektetőcégek döntéshozóinak 12 százaléka nő, ezen cégek alapítópartnerei között pedig 2,4 százalékos a nők aránya.
Erősödött Mészáros Beatrix, és Müller Cecília is felkerült a Legbefolyásosabb magyar nők Forbes-listájára
„Fiatal és dinamikus ökoszisztémaként a Közép-Kelet-európai régiónak megvan rá a lehetősége, hogy tanuljon a fejlettebb központok sikereiből és a botlásaiból. Nagyon hosszú út áll előttünk, de reméljük, hogy transzparenciával, nyílt párbeszéddel és radikális beavatkozással együtt elérhetjük a diverz és inkluzív alapítóközösségeket” – mondja a friss eredmények kapcsán Thea Messel és Nora Bavey, az Unconventional Ventures partnerei, akik szintén részt vettek a kutatásban.
A kutatást a European Women in Venture Capital nevű, senior női tőkebefektetőket összefogó szervezet készítette, közreműködött az Experior VC, Európa első nők által alapított és vezetett kockázatitőke-befektető cége, és az Unconventional Ventures, amely szintén egy nők által vezetett alap, és kizárólag kisebbségek alapította cégekbe fektet. A felmérést a régió 15 országának bevonásával végezték, összesen 897 startupot elemeztek a régióban 2010 óta létrejött 7117-ből.
A diverzitást és az inkluzivitási stratégiát ritkán vagy soha sem kérik számon a befektetőkön, miközben az összefüggés egyértelmű: kevés női döntéshozó egyenlő kevés női támogatott. A konkrétan erre irányuló kutatások szerint a nők kétszer akkora valószínűséggel fektetnek női ötletekbe, mint a férfiak.
Mindez azzal együtt igaz, hogy a nők alapította startupok tőketermelékenység szempontjából 96 százalékkal jobban teljesítenek, ha a befektetések-megtérülések arányát nézzük.
(A jóval magasabb megtérülési arányra a BCG korábban más régiókban is rámutatott.)
„A magántőke és a kockázati tőke a kimagasló teljesítményekre büszke. Ez a jelentés azonban arra jutott, hogy a nők alapította cégeknek 96 százalékkal jobb a megtérülésük – ez sokat elmond arról, hogy hol van az igazi erő” – mondta ennek kapcsán Thierry Baudon, az Invest Europe elnöke, a Mid Europa Partners alapítója.
A befektetések százalékos megoszlása a legalább egy női alapítóval rendelkező startupok között iparáganként (teljes ábra itt)
Messzebbről nézve az is látszik, hogy a nők alulreprezentáltak az európai munkaerőpiac számos területén, például a tech szektorban, a digitális gazdaságban, az ipar 4.0-ban. A teljes egészében nők által vezetett, tőketámogatást szerzett startupok zöme a divat, a wellness, a háztartás és a gyerekgondozás területéről kerül ki, de kevés pénz jut például a szoftver, fintech, telekom vagy biztonsági területeken tevékenykedő női vállalkozásoknak.
Egyértelmű: ha a nők nem férnek hozzá a sikerlehetőségekhez, azzal Európa is lehetőségeket, tehetségeket veszít el. Ráadásul az egyenlőség hiánya a startupoknál tovább gyűrűzik, hatással van a teljes munkaerőpiacra és lassítja az egyenlőség felé való haladást.
Ditz Edit: Nem akartam harminc évig a Geszti csaja lenni
A tanulmány készítői szerint a hosszú távú sikerhez az egyenlőtlenségek minden szintjén harcolni kell, kezdve az oktatástól, bátorítva a lányok tudományos, technológiai, mérnöki, matematikai (STEM) vagy gazdasági pályára állását, építve az önbizalmukat a vállalkozáshoz vagy az üzleti angyallá, majd befektetővé váláshoz. A női tehetségek felismerésében ma nagy szerepe van a befektetők mellett az innovációs szervezeteknek is.
A megoldás ugyanakkor nem az, hogy a befektetők hirtelen női kvóták mentén kezdenek dönteni. A megoldás az emberközpontú kiválasztási modellek használata, és a döntéshozók tudatalatti téves berögződéseinek felülvizsgálata.
Nyitókép: Mimi Thian / Unsplash
