A Mol elnök-vezérigazgatója nem hisz a benzinárcsökkenésben, sőt, szerinte egy közel-keleti front megnyitása akár újabb 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Hernádi Zsolt szerint az extraprofitadók olyanok, mint a kábítószerek; nehéz tőlük szabadulni.
„Ez nagyon nehéz kérdés, rengeteg összetevő határozza meg az árakat. Valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható”
– mondta az Indexnek adott interjúban Herdnádi Zsolt, a Mol vezetője az üzemanyagárak várható alakulásáról. Hozátette, az üzemanyagárakat számos külső tényező befolyásolja, egyebek mellett a „szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül”. Sajnos a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek, ezeknek hatása van az árakra.
“Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet említsünk, egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet. Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat” – mondta a Mol vezetője.
Hernádi beszélt az extraadókról is. Hatalmas tévedésnek tartja, ha egy kormány azt gondolja, hogy a piac minden lépését képes szabályozni.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a magyar kormány túl erősen avatkozott be a szabályozási folyamatokba azt választolta, hogy a túlszabályozások és az extraadók olyanok, mint a kábítószerek.
„Rettentő könnyen rájuk lehet szokni, egyre erősebbet akar belőlük az ember, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Ha a rövid távú politikai célok felülírják a gazdasági racionalitást, az nagyvállalati oldalon beruházási kockázatként jelenik meg”
– fogalmazott. Hernádi beszélt arról is, hogy a kormány kikéri-e a véleményét, valamint a Mol-csoport hosszú távú jövőjéről és a kockázatokról is.
