Érdekes vállalást jelentett be a H&M Kínában: a világszinten második fast fashion titán (az első a Zara anyacége) háromhónapos próbamegállapodást kötött a kínai YCloset nevű, ruhakölcsönző platformmal.
Az YCloset Kína legnagyobb ruhamegosztója, 15 millió felhasználóval vannak jelen a piacon, akik havidíj fejében egy halom ruhadarabhoz férnek hozzá. 499 jüan (kicsit több mint 21 ezer forint) fejében az előfizetők korlátlan mennyiségű ruhát és kiegészítőt használhatnak, melyek szállításáért és tisztításáért már nem kell külön fizetniük. A cég szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy fenntartható módon tisztítsák a ruhákat, sőt maga a közösségi ruhakölcsönzés, mind üzleti modell is sokkal környezetbarátabb, mint mikor valaki rendre új ruhákat vásárol.
Az ENSZ szerint a légkörbe kerülő, üvegházhatású-gázok éves
összmennyiségének 10 százaléka a ruhaipartól ered. Ha kevesebb ruhát kellene
gyártani, ez az arány jelentősen csökkenne. Az olyan márkák viszont, mint a
fast fashion H&M, nagy mennyiségbe állítanak elő viszonylag megfizethető
ruhákat, amikből a vásárlók sokat, sokszor vesznek – a teljes ruhapiac idén 2,5
billió dollárt ért. Kritikusaik szerint ezek a cégek fenntarthatatlan
stratégiát követnek, ezen változtatna most a H&M.
Nem a kínai YCloset az egyetlen előfizetési rendszer, amire ráállt a svéd cég: november végén indították el saját kölcsönzői üzletágukat, ami kizárólag Svédországban érhető el, és darabonként bérelhetőt tételekkel működik.
A bérlés üzletnek sem utolsó: mivel a vásárlók egyre környezettudatosabbak, a használtruhapiac is felfelé tör, elemzők szerint 2028-ra, azaz kevesebb mint tíz év múlva, csak Amerikában 64 milliárd dollárt ér majd, szemben a 44 milliárdosra becsült fast fashionnel. Az olyan cégek tehát, mint a H&M, muszáj, hogy időben lépjenek, különben lemaradnak. Az amerikai Forbes szerint is ez a gondolat áll a lépés hátterében.
A cég közleménye azt írja, a előfizetős platformok „segítenek feltérképezni a vásárlói igényeket, az üzleti modellt, a skálázhatóságot és a fenntarthatósági faktorokat”.
Kép: Afif Kusuma // Unsplash
