Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Hatszázmilliót költött a Fonóra a magyar Steve Jobs – egy mecénás története

Kamasztáncház, hegedűkészítők mustrája, Muzsikás- és Lajkó Félix-koncertek. Egy szocreál ipartelep szélén 25 éve kínálja a folk-, a világzene és a jazz kedvelőinek ezt a kombót a Fonó Budai Zeneház. Az underground zene egyik első színterét a 77 Elektronika-alapító Lukács József álmodta meg – miközben népzenét gyűjtött az Andokban.

Vágni lehetett a füstöt a Közgáz Jazz Klubban a 80-as évek végén, 90-es évek elején Dresch Mihály jazzkoncertjein. Bármennyire is szerette azt a fajta zenét, nem is bírta sokáig a tömény cigarettaszagot az akkor húszas évei végén járó Lukács József, akit egy időben tréfásan csak Steve Jobsnak neveztek, miután a nyolcvanas évek elején, a személyi számítógépek hajnalán HomeLab nevű saját gépével robbant be a piacra.

Lujónak – mert végül ennél a becenévnél ragadt le – aztán alapítótársával és akkori apósával, Zettwitz Sándorral sikerült világszintű sikersztorit építenie az orvosi mérőműszerek piacán a 77 Elektronikával. A rendszerváltás környékén váltott a zenében is: inkább a Józsefvárosba járt andoki népzenét hallgatni, egy – dohányfüsttől mondjuk szintén nem mentes – underground klubba.

Lukács József a 80-as években, a személyi számítógépek hajnalán saját gépet épített. Világsiker nem lett belőle, de a Steve Jobs nevet kiérdemelte vele. Fotó: 77 Elektronika

„Pár koncert után belekeveredtem a Los Gringos zenekarba, pedig nem vagyok zenész. A tá-tá-titi-tát tudtam ütni a dobon, a többiek meg ügyesek voltak” – magyarázza harminc évvel később, a Fonó Budai Zeneház egyik asztalánál ülve, immár klubtulajdonosként. „Az volt a célunk, hogy együtt eljussunk Peruba és Bolíviába zenegyűjtő körútra, ezért kazettákat adtunk ki és koncerteztünk. Számtalan lepukkant művelődési házban megfordultunk, látszott, hogy a kormány a rendszerváltás után teljesen kifarolt a művházas koncepció mögül, és minden zenei értéket elsöpörni látszott a betörő kommercialitás. Ennek ellenpontjaként gondoltam egy kis szigetet létrehozni, ahol nem az előre fogalmazott kultúra jelenik meg.”

Miután mindennap a XI. kerületi Sztregova utca környékén járt dolgozni, ki is szemelt magának egy masszívan pusztulófélben lévő ipari csarnokot – végül is, mi más volna a legalkalmasabb egy zenei klub kialakítására! Itt nyitott meg a Fonó Budai Zeneház 1995-ben, és azóta Lujó százmilliókat költött igazi mecénásként a klubra. „Az első öt évben talán 500-600 milliót, de nem számoltam össze, mert megijedtem volna, így meg evidens volt, hogy amikor kellett, adtam” – nevet Lujó.

Dresch Mihály és zenekara ma is a Fonóban próbál, éppen ott voltak az interjú készítésekor is. Fotók: Orbital Strangers

A Fonóból indultak olyan zenekarok, mint a Besh o Drom vagy a Romano Drom, de itt lépett fel először Magyarországon Boban Markovic is. Dresch Mihály pedig sehol máshol nem koncertezett annyit, mint a Fonóban.

Miután a zenekarok és a táncházak, no, meg az ingyenes rendezvények a Fonót kinőtték, ma már országos fonóhálózatot építenek, például Szegeden szerveznek kéthetente koncerteket egy klubban, sőt Makó és Hódmezővásárhely is bekapcsolódott, tavaly pedig Kolozsváron volt egy jó kísérletük.  Nyáron saját színpaduk van a Fishing on Orfűn, a Dombos Festen és a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválokon.

A Fonó Recordsnál eddig megjelent albumok száma: 350
A legnagyobb példányszámú album: Ez a vonat ha elindult, hadd menjen (Csík János – Lovasi)

2019-es lemeztoplista:

  • Lajkó Félix & Volosi
  • Boban Markovic Orkestar: MRAK
  • Cimbalom Brothers: Testvériség

A Fonó Budai Zeneház eddigi 25 évének történetét – a kalandos nyitástól a legnagyobb sikerekig – elolvashatod a Forbes márciusi számában. Itt pedig bele is lapozhatsz a magazinba:


 

A bizalom az a nyersanyag, amelyből a pénz minden formáját verik.