Júniusban negyvenezer ember előtt fog ünnepelni a Halott Pénz. Így kell húsz év alatt eljutni Pécsről a Puskás stadionba. A koncert háttértitkai háttéremberektől, és persze a zenekar arcaitól.
Egy pécsi srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. A húsz év első fele szólóban, a második héttagú zenekarként telt, mégpedig a legnagyobb színpadokon. Marsalkó Dávid és a Halott Pénz sztorija abban a tekintetben atipikus a magyar zeneiparban, hogy az egyik legönazonosabb produkció, ami lassan, megfontoltan érett be, pedig a maga generációjában több mérföldkövet is elsőként értek el.
Milliós lejátszások, a rádiós listák vezetése, több komoly márka-együttműködés és három telt házas Aréna után, Azahriah-t és a Hungáriát váltva veszik most be a Puskás stadiont. Hogy mi vezetett idáig, arról a zenekarból Dávidot és Járai Márk énekest, Molnár Csilla menedzsert, valamint a Puskás-koncertet szervező Live Nationt kérdezte a Forbes.hu.
Marsalkó Dávid is ott lesz a Forbes Flow x Influencer Summiton!
Új generáció hódit a zene, a média és az üzlet világában. Értik a közönségüket és az üzletet is. Mit hozott az influenszervilág a magyaroknak? Kik azok, akik harsányan, a Tiktokon vagy éppen csendben, londoni startupokban építenek fel milliárdos üzleteket? Hogyan csinálták? Kövesd végig az útjukat lépésről lépésre, élőben. Itt a 11. Forbes Flow és a legelső Influencer Summit egy napon: elsőszámú vezetőkkel, tartalomgyártókkal, startupperekkel és szakértőkkel beszélgetünk és keressük a választ arra, hogyan és mire érdemes használni a közösségi médiát.
Találkozzunk május 24-én a Millenárison! Részletes program itt, jegyek pedig itt.
Csilla közel tizenkét éve dolgozik a Halott Pénz első és idáig egyetlen menedzsereként, előtte kisebb bandákat menedzselt (Hangmás), volt öt évet nagykiadónál is (Universal), az előtt pedig zenei újságíróként dolgozott (Lángoló Gitárok). Dávidot egy pécsi Hangmás-koncerten ismerte meg, egy másik pécsi legenda, Gróf Balázs képregényrajzoló mutatta be őket egymásnak. Azóta is együtt menedzselik a produkciót, Dávid a kreatív felelős, minden mást Csilla visz az operatív menedzsmenttől a koncertszervezésen (a bookingon) át a marketingig.
„Egyszerűen így alakult. Így aztán abban lehetek benne száz százalékig, amiben szeretnék és ami érdekel. Hiába végeztem marketinget a közgázon, az operatív és pénzügyi feladatok egyszerűen nem kötnek le”
– magyarázza Dávid a Forbes.hu-nak. Halott Pénz-idézetes Dorko-melegítőben érkezik az áprilisi interjúra a bőrdzsekis Márk társaságában. Hamarabb hiszed azt, hogy azért, mert ebben érzi magát kényelmesen, és nem azért, mert ennyire magát akarná nyomni.
A Forbes tavalyi celeblistáján, ahol a lista tízéves jubileuma apropóján húsz helyett negyven celebet rangsoroltunk, Dávid a 35. volt. „A Halott Pénz sokak szemében még mindig egy és ugyanaz Marsalkó Dáviddal, pedig egy évtizede hétfős formációról van szó. Marsalkó a jól felismerhető, egyértelmű arc” – írtuk róla a listán.
Erről az önazonosságról Dávid azt gondolja:
„Nálunk mindig minden a zenéről szólt. Van a produkciónak egyfajta személyisége, értékrendje, ahol sosem a hírnév volt a cél, hanem a produktum, amivel a közönségünkhöz tudunk szólni.”
Azokról a dalokról beszél, amiket a Spotify szerint most is több mint 322 ezren hallgatnak havonta. Legnépszerűbb YouTube-klipjük, a Darabokra törted a szívem 42 milliós lejátszásnál tart, a csatorna összes megtekintése 395 millió.
Dávid és a menedzsere a projekt szólóidőszakában találkozott. A pécsi rapper az első években még teljesen egyedül, az otthoni gépen, a legendás MySpace közösségi hálózatra pakolgatva csinálta a dalokat. Utána rakta össze az első live actet: akkor még két dj-ből és Márkból állt a formáció, és nem sokkal utána, 2013-ban bővültek héttagú zenekarrá.
Az idő tájt, a Petőfi rádiós korszak második felével párhuzamosan robbant be több élőzenés popformáció is Magyarországon (Punnany Massif, Mary PopKids, Wellhello stb.). Ennyi év távlatából kár lenne letagadni a trendet, és hogy erre akkor igény mutatkozott a közönség részéről, és ezért vágott bele annyi zenekar.
„Ezt most 2024-ben lehet, hogy ilyen nagy tudatossággal átlátod, de nem így történt” – nevet Dávid. Felidézi, hogy 2004 óta, amióta dalokat ír, állandóan a zenészbarátaival csövezett a próbatermekben, és hogy hosszú évekig nem volt pénze stúdióeszközökre.
„Olyan kultúrkörnyezetben nőttem fel, ahol az élő zene és a hangszer nagy becsben volt tartva. A legelejétől ez volt a vágyam, csak ehhez a produkciót az után tudtam fejleszteni, amikor már elindult egyfajta siker útján, és volt iránta akkora az érdeklődés, hogy magam köré tudjam gyűjteni a megfelelő embereket.”
Marsalkó Dávid: „Nálunk mindig minden a zenéről szólt.” Fotó: Sebestyén László
„Amikor megismertelek, már akkor is voltak olyan dalaid, ahol a torzított gitár a fő hangszer” – fűzi hozzá zenésztársa, a banda énekese, Márk. Hogy ő hogyan sodródott a Halott Pénzhez?
„A megfelelő kocsmákba kell járni”
– nevet Dávid, és nem jár messze az igazságtól. „Akkoriban nagyon pörgött ez a pécsi zenei közeg. Ehhez képest nem nagyon volt részem a helyi rapszcénában, egyetemre jártam és bárok sarkában gitározgattam – idézi fel Márk. – Dávid egy hétvégén hazajött Pestről, és már benne volt, hogy élő zenekart szeretne állandó énekessel. Eljött az egyik egy szál gitáros koncertemre, és felkért, hogy lépjek be. Mint egy jó marketinges, leültetett, felvázolta a vízióját, és meggyőzött.”
„Amikor a régi Class FM hiphoposabb előadókra váltott, és elkezdte berakni a Valami van a levegőbent is, ott érezhető volt egy ugrás, az egész ország megismerte a dalt” – meséli Csilla. Őket is meglepte, hogy 2015-re már tripla teltházat csináltak az Akvárium klubban. Akkor még nem is láthatták előre, hogy összesen tizenkétszer fogják megtölteni a Budapest Parkot, a Budapest Arénát pedig háromszor a Broadway nevű céggel közös szervezésben. Kétszer a covid előtt, egyszer pedig utána, a tizennyolc éves szülinapjuk apropóján.
Lassan építkező bandáról beszélünk, sosem egyik napról a másikra érték el a mérföldköveket. Cserébe hajlamosak vagyunk ezekről a mérföldkövekről megfeledkezni a hisztérikusan gyorsan fejlődő új generáció miatt, amihez képest a 2000–2010-es években még jóval lassabb volt a tempó.
„Van egy olyan oldalam, ami állandóan keresi a célokat, a motivációt. Soha nem egy semmiben lebegő figura voltam.” Dávid szerint valószínűleg ez a sportolói múltjából fakad, 18 éves koráig versenyszinten teniszezett. „A próbákat is úgy próbáljuk felépíteni, akár egy edzést.” Jól jön a zeneiparban a sportagy, főleg ha össze kell fogni vagy terelgetni kell az embereket.
„Azért jó pár olyan produkciót láthattunk már, ami azért folyt szét, mert nem volt kellően megtervezve, összetartva, és addig csak a szerencsének köszönhetően jutottak egy bizonyos szintre. Csakhogy a hosszú távú fennmaradáshoz rengeteg háttérmunka kell, és én ebbe bele is állok.”
A zeneiparban kétféle élő felállás létezik: a frontember mögött vagy kísérőzenészek (sessionzenészek) játszanak, vagy pedig zenekari tagként csatlakoznak. A Halott Pénz utóbbiként működik, a tagok jobban kiveszik részüket a dalszerzésből, baráti társaságként dolgoznak együtt, Dávid pedig mint producer fogja össze a munkát. „Dávid általában hangulatokból építkezik, vagy már meg is születik benne valami dallam vagy refrén, amiből aztán főzni próbálunk. Ha bárkinek van saját ötlete, akkor magunktól is hozunk témákat” – teszi hozzá Márk.
Járai Márk: „Dávid eljött az egyik egy szál gitáros koncertemre, és felkért, hogy lépjek be. Mint egy jó marketinges, leültetett, felvázolta a vízióját, és meggyőzött.” Fotó: Sebestyén László
Dávid az első években még saját kezűleg töltögette fel hiphop témájú fórumokra, később pedig a MySpace-re és a YouTube-ra a zenéit. Utóbbival úgy érzi, annak a generációnak a része, ahol a platform már tényleg tudott hatást gyakorolni az akkori zenepiacon, a Viva-korszak árnyékában. Voltak is klipjei (Angard, A feneked a gyengém), amik az internetről verekedték át magukat a tévéképernyőre, aztán a Petőfi rádió kínálatába, végül a fesztiválok és a Budapest Park színpadára.
„Figyeltük a YouTube-ot, hogy úristen, mennyien hallgatnak minket – mondja Dávid. – De ez nem azt jelentette, hogy a koncertre is ennyivel többen fognak eljönni. Szuper volt végigélni, ahogy koncertről koncertre egyre nagyobb tömeg gyűlt össze. Motivált minket abban, hogy valószínűleg jó irányba tartunk. Valószínűleg azoktól a mérföldkövektől tűnhetett gyors felfutásúnak a zenekar, ahol újabb közönségek tudtak hozzánk csatlakozni.”
A folyamat újfajta felelősségtudatot hozott magával.
„Hiába voltunk magyarok, onnantól már nekünk sem bocsátották meg, ha rosszul szólunk vagy gyenge a látvány – folytatja Dávid. – Szép lassan fel kellett nőnünk a nemzetközi produkciókhoz, sok esetben jóval kisebb pénzből, jóval kevesebb szakemberrel.”
A harmadik telt házas Aréna-koncert 2022-ben. Fotó: Halott Pénz // Facebook
Így húzták egymást a produkciók, a közönség, a koncerthelyszínek ezen a piacon az elmúlt évtizedben, és így épült fizetőképes kereslet a magyar nyelvű, élőzenés popra – ami rántotta magával az előző generációs alterzenét is a 30Y-tól a Quimbyig.
A Halott Pénz nem tipikus lemezgyár, húsz év alatt négy albumig jutottak. Ez nem jelenti azt, hogy ne a magyar mezőny egyik legnagyobb slágerszállítójáról lenne szó. Jó ideje ők a legjobban játszott magyar előadó a rádiókban, a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) szerint 2023-ban is ők voltak a topon, 19 dalukat játszották összesen 38 136-szor. (Az NMHH 2023-as rádiós mérésén Rúzsa Magdi mögött csak a másodikok.) A cikk írásakor is egy Halott Pénz-dal, a ByeAlexszel közös Oh igen! vezeti a MAHASZ heti magyar rádiós slágerlistáját.
„Megállíthatsz bárkit az utcán, ismerni fogja a legnagyobb slágereket, ez tudta leginkább felszín felett tartani a zenekart”
– mondja Csilla.
Ami a streaminget illeti, itt azért látszik a korszakváltás, a MAHASZ százas dallistáján (digitális és fizikai értékesítés) tavaly nem szerepelt Halott Pénz-dal. Ezzel szemben a 2023-as magyar rádiós listán százból öt szám is hozzájuk volt köthető.
Csilla szerint a fő bevételi forrás a koncertek, a zenekar ebből szerzi a bevételei legalább hetven százalékát. Nincs kiadónál a Halott Pénz, pontosabban Dávidhoz tartoznak a zenei jogok, minden dal szerzői kiadásban jelenik meg, így a produkcióhoz folynak be a streamingbevételek és jogdíjak.
„A dalszerzés, a produceri munka, a zenekar vezetése mind afelé terelte a produkciót, hogy jó, hogyha ez nálunk marad egy kézben – indokolja Dávid, miért nem igazoltak le soha semmilyen kiadóhoz. – Persze, egy átlagos, kiadónál lévő előadóhoz képest sokkal több dolgom van, de ezt mindig is élveztem.
Valahogy ettől vált igazán személyessé a produkció: hogy minden kicsit házon belül történik.”
A másik fontos bevételi láb, és amiről elmondható, hogy a magyar piacon példát mutatnak vele, az a szponzoráció kezelése. Itthon különösen visszás a téma a közönség köreiben, pedig itthon is hagyománya van annak, hogy a márkák a zenére is próbálnak rákapaszkodni.
„Mindig nagyon ügyesen manővereztek azzal, hogy kúl márkák csatlakoztak hozzájuk, sose volt erőltetett”
– mondja a Halott Pénzről Horváth Máté, a Live Nation közép-kelet-európai promótere. Csilla szerint igyekeztek mindig olyan márkához adni a nevüket, ami a bandához is passzol, vagy akivel hosszú távon lehet gondolkodni. Legrégebbi együttműködésük az említett Dorkóval van, máig ők gyártják és értékesítik a Halott Pénz-ruhákat és ajándéktárgyakat, amiket a zenekar tervez meg.
A tizenöt éves jubileummal, szintén több év együttműködés után saját Unicum-palackot is kaptak. „Elég nagy dolog volt a részükről, nem engednek bárkit a közelükbe” – emlékszik vissza Csilla. Emellett dolgoztak közösen a Samsunggal, a Sennheiserrel és a Red Bull-lal is, utóbbival egy átalakított buszban indultak háromvárosos turnéra 2018-ban, és rendszeresen visszatértek a Red Bull Pilvaker koncerteken is.
Halott Pénz az Unicum palackján. Fotó: Zwack Unicum
„Meredeknek tűnő ötlet volt ez a Puskás, de felrázott minket, ki tudtunk szakadni az évek óta tartó fesztiválos, parkos, arénás körforgásból – kezdi kifejteni gondolatait Csilla a következő lépcsőfokról. – Sajnálom a covidot, és hogy így nem volt előbb bevethető a stadion, mert már rég túl lennénk rajta.
Már akkor is nézegettük Dáviddal a helyszínt, amikor elkezdték átépíteni. Én csak álmodoztam, ő pedig röhögött rajtam, hogy nem, ez sosem fog megtörténni.”
„Azért ehhez fel kellett nőni, és fejben is meg kellett hozzá érkezni. Mindenkinek újdonság a stábunkban, ugyanúgy bele kellett tanulni, mint az arénázásba” – mondja Dávid.
Horváth Máté a magyar koncertpiac egyik legtapasztaltabb szakembere. Bő húsz év alatt végigmászta a szamárlétrát, 2002-ben még a budapesti undergroundszcéna kulthelyén, a régi Süss Fel Napban segített hangszert pakolni, majd angoltudása miatt külföldi bandák koncertjeire is hívták bedolgozni. Aztán jöttek az egyre nagyobb projektek, lehetőségek, nagy európai cégek hazai kirendeltségeinél (az osztrák Skalar Music, a holland 3S Music) és függetlenként is dolgozott (New Beat). Egyre több sapkát felpróbált, a színpadmesteri feladatokat a koncert- és turnészervezés, valamint az előadók menedzselése váltotta. Másfél éve az amerikai tulajdonú Live Nation régiós koncertszervezője, vagyis zenei promótere.
Bár itthon megszokott, hogy a zenei háttérmunkáknál nehezen különülnek el a szerepkörök, Máté útja még inkább példázza, hogy egy ekkora piacon külön szakembert alkalmazni minden feladatra nem minden cégben fenntartható. Legalábbis idáig nem volt az: ha valahol, akkor az élő zenében bizony komoly töréspontot hozott a covid. Teljesen elkülönülnek egymástól az előtte-utána időszakok, ami régen bevált, ma már nem biztos, hogy be fog, és fordítva.
„A tevékenység, amit a Live Nationnél végzek, egy természetes piaci bővülésnek a folyamata, relatíve újnak számítunk magyar koncertek szervezésében” – mondja Máté. Bár most erősödik a piac és az élmények iránti kereslet, egyrészt volt honnan visszapattannia a covid mélypontjából. Másrészt, ahogy Máté mondja,
„amit eddig evidenciának vettél, az ma már nem működik”.
A kis- és közepes klubbulik piaca csúnyán megsínylette a járványt, a színtérről nemrég a Telex írt részletesen.
A ProArt szerzői jogi szövetség 2023-as jelentése szerint a covid óta még mindig fokozatosan épül újjá a rendezvényipar, 2022-ben a zenei fellépések száma (kb. 60 ezer) még mindig 20 százalékkal elmarad a 2019-es adattól (kb. 75 ezer). Ennek egyik oka természetesen a 2021 óta tomboló infláció, a költségek növekedése, a legnagyobb produkciók (inkább a nemzetköziek) jóval magasabb gázsikért lépnek fel, ami aztán a koncertipari szolgáltatók díjait, és persze a belépőjegyek árát is felhajtja.
Ettől még persze érezhetően megugrott az újabb magyar előadók arénakoncertjeinek száma.Azahriah, Krúbi, Beton.Hofi: pár példa, amivel a Forbes.hu külön foglalkozott.
A nagykoncertes trendet a Puskás menetrendje is jól példázza, nem csak az elmúlt 1–2 év arénás és MVM Dome-os bulijai. A focistadionban május 24-től három estén át Azahriah énekel, majd június elsején a Hungária áll össze (29 év után), végül nyolcadikán a Halott Pénz jubilál. És természetesen a június 16-i, 18-i és 19-i Coldplay-koncerteket se feledjük.
A Puskás stadionban május 24-től három estén át Azahriah énekel, majd június elsején a Hungária áll össze, végül nyolcadikán a Halott Pénz jubilál. Fotó: Sebestyén László
Hogy hol törhetett át a gát? Miért hisznek magukban egyre inkább a legnagyobb magyar előadók, hogy ott a helyük a legnagyobb színpadokon? Máté szerint átalakult a hazai gondolkodás, a sok évig telepakolt Budapest Park-koncerteknek is átalakult a fegyverténye. „Eddig mint Budapest top helyszínére tekintettünk rá, nem pedig viszonyítási alapként.” Vagyis ha már sikerült a telt házas Park, miért ne menne ugyanígy az Aréna, vagy akár a Puskás?
„Az első Arénánk 2018-ban fontos stratégiai lépés volt – erősíti meg Dávid. – A Parkban zajlott az élet, az Arénában pedig a nagy öregek koncerteztek, és nem voltak ott a fiatalabb produkciók. Valakinek elő kellett lépnie a mi generációnkból is, pedig tudtuk, a Parkhoz képest ez teljesen más történet lesz a büdzsétől kezdve odáig, hogy a mi fesztiválosabb közönségünk korábban nem igazán járt arénázni.”
A Puskás is hasonló lépésként fogható fel, azzal együtt, hogy a húsz év miatt egyfajta érzelem is át kell, hogy járja. Igen ám, de itt jön a képbe, hogy a jubileum mellett üzleti vállalkozások közös munkájáról beszélünk, az ünneplés mellett a biznisz is fő szempont.
A Live Nation és a banda durván egy éve ültek le közösen ötletelni a Puskásról. „Dávid tartott egy kiváló motivációs beszédet, hogy miért van itt az ideje egy egész karriert átívelő rendezvénynek – emlékszik vissza Máté. – Szerintem itthon a Halott Pénz a legmeghatározóbb név az elmúlt tizenpár évben. Ezt márkaszemmel mondom, és hogy egy produkció folyamatosan fenn tud maradni egy bizonyos szinten és erőt tud demonstrálni.
Ebből a generációból, ha van zenekar, ami stadionképes, azok ők.”
Máté szerint a hosszú távú, koherens munka még az általa látott külföldi produkcióknál sem volt mindig magától értetődő. „Minden zenekarban ott a kényszer, hogy következőnek nagyobb lépést kell tenniük, pedig szerintem nem feltétlenül ez a normális.”
Pécs. Fotó: Halott Pénz // Facebook
Az elhatározást egy megfontolt költségvetés-készítés követte. Nem feledve persze, hogy mindkét fél a piacról él, meg azt sem, hogy jubileumi show-ról beszélünk, vagyis meg kell adni a módját az ünneplésnek. Ebben természetesen nem hátrány, hogy a Live Nation személyében egy nemzetközi, profitorientált óriáscégről beszélünk, ahol elég komoly know-how-val bírnak külföldi világsztárok stadionkoncertjeinek szervezésében akár itthon, akár a régióban.
„Meg kell nézni az anyagi realitásokat, hogy érdemes-e belevágni, és ha igen, akkor milyen kondíciókkal tudunk megállapodni a zenekarral – mondja Máté. – Ekkora méretű rendezvénynél komolyan kell mérlegelni, másfelől a piacot is bővítjük egy ilyen ötlettel, amit pedig szívesen teszünk.”
Máté szerint a koncertszervezés egyik legmisztikusabb része, hogy a helyszínt, a jegyárat és a kapacitást közös nevezőre lehet-e hozni. Magyar zenekarnál különösen nehéz a helyzet: hiába viszed őket arénákba, mégsem árazhatsz olyan magasan, mint külföldi sztárok esetében, a Halott Pénz koncertjére is 9 300–21 300 forint között futottak a – nem VIP-típusú – jegyek.
„Sosem zárkózunk el a gondolattól, hogy egy koncertünk azonnal telt házas legyen – nevet Máté. – De ez előadófüggő, például egy Coldplay-szintű zenekarnál mindenütt a világon gyorsan elfogynak a jegyek. Ha jól van árazva a koncert, és folyamatosan fogynak a belépők, az azért jó, mert azt mutatja, hogy van igény a koncertre, még ha nem is feltétlen hordják szét azonnal a jegyeket.” A Halott Pénzt „közel telt házra” tervezik, ez az interjúalanyok szerint 42–43 ezer főt is jelenthet (a Puskás teljes kapacitás focimeccsen 67 ezer fő). Állójegy már nem kapható a bulira.
Hogy egy koncert mikortól nullszaldós, múlik a marketing- és technikai költéseken is, Máté szerint a Live Nationnél általában 80–90 százalékos jegyeladásnál beszélhetünk erről. A Halott Pénz Puskás-koncertjének költségvetése üzleti titok, de Máté szerint egy Aréna-koncert „sokszorosa”.
Magyar produkcióknál átlagosan 80–120 millió forint között alakul az arénás koncertek költségvetése. A Forbes.hu piaci ismeretei szerint egy Puskás-koncert ennek akár a tízszerese is lehet, ha nem több.
Dávidék közel telt házas koncertre készülnek, ez akár 42–43 ezer vendéget is jelenthet a Puskásban. Fotó: Sebestyén László
Ami a költségek megoszlását illeti, a Live Nation mint promóter adja a költségek megtervezését, hogy az eladás zökkenőmentes legyen a jegyértékesítő partneren keresztül, marketingtervet készít és hajt végre, valamint biztosítja az infrastruktúrát. A produkció a saját költségeit állja, a legegyszerűbben ezt úgy lehet összefoglalni, hogy mindazt, ami a színpadon fog történni, az ehhez kapcsolódó stábot, és magát a koncepciót.
Hogy a költségek és a kockázatok aránya hogyan oszlik meg a két fél között, szintén üzleti titok.
„Annyit elmondhatok, hogy nálunk a pénzügyi vonzat mellett egy még fontosabb dolog forog kockán, ez pedig a Halott Pénz hírneve”
– mondja Csilla.
A technikai próbát a Barba Negrában tartja a zenekar, látványban és koncepcióban pedig a klasszikusabb stadionzenekarok látványvilágát fogják követni, Csilla az Imagine Dragonst hozta példaként. „De a tőlünk megszokott irányt és hangulatvilágot fogjuk folytatni, a dalokon lesz a hangsúly.” A show több száz színpadi háttérmunkást mozgat meg, a koncert alatt pedig lesz, hogy 20–25-en vannak egyszerre színpadon.
A június elsejei Hungária-koncert után kevesebb mint egy hét jut a színpad és a helyszín átépítésére. A Hungária-produkció azon a héten kedden adja át a Puskást a Halott Pénznek a június 8. szombati koncertre. Mivel Azahriah és a Hungária miatt nem a nulláról kell építeni (a fű már le lesz fedve, az alapszínpad már állni fog), így a színpad és a látvány is gyorsabban el tud készülni a június 7-i főpróbára.
Bár a magyar értelemszerűen kisebb, főváros-centrikus piac, a Live Nation részéről érthető az exkluzivitás igénye, vagyis hogy egy ilyen horderejű esemény előtt máshol ne legyen látható az országban a banda. Ami a Halott Pénzt illeti, pár kinti bemelegítő bulit és a május 17–19. közötti SopronFestet engedte csak a kizárólagossági megállapodás, máskülönben kizárólag a Puskásra fókuszáltak az elmúlt időszakban. Nemsokára kiderül, mennyire hatékonyan.
A legtöbben azt gondolják: egy zenész legfőképp zenél. Dávid szerint ez hatalmas tévedés. „Nekem a munkám jelentős része az, hogy gondolkodok. Amióta az eszemet tudom és a zeneiparban dolgozom, minden koncert előtt 0–24-ben magamon agyalok, a produkción, az imázsunkon, hogy hogyan épüljön fel a koncert, hogyan szólalunk meg, mit mondok a közönségnek. Mindegyik dimenziónál arra is figyelni kell, hogy hogyan pozícionálod magad.
Figyelni kell a piacot, mást kell tudnod csinálni, mutatni a többiekhez képest, és azon kell agyalni rengeteget, hogy hogyan tudod áttörni a zajt. Mindezt stílusosan, nem prosztó módon.”
„Dávid mindig azt mondja: szerencsés vagyok, hogy nem kell a háttérdolgokkal foglalkoznom” – nevet Márk. Persze, neki csupán színpadra kell tudni állnia minden alkalommal, ugyanolyan profizmussal, ugyanazzal a tiszta hanggal, essen az eső, fújjon a szél, vagy pedig figyeljenek akár 40 ezren a színpad előtt. Próbálhatsz bármennyit, rákészülhetsz mentálisan is, a helyzet az, hogy a moziban sem kötik az orrodra, hogy az operatőr a jelenet előtt csak három órát aludt-e, vagy pedig tizet.
A végeredmény a lényeg, az pedig az élő zene sajátja, hogy hétről hétre tudni kell reprodukálni a minőséget.
„Azt viszont a közönség is látja rajtad, ha jól érzed magad a színpadon, és ha működik köztetek a dinamika. Szerintem ez adja a Halott Pénz-élményt” – foglalja össze Márk.
„Azt a közönség is látja rajtad, ha jól érzed magad a színpadon, és ha működik köztetek a dinamika. Ez adja a Halott Pénz-élményt.” Fotó: Sebestyén László
Ami a folytatást illeti, értelemszerűen nem lehet minden évre bevállalni a Puskást, a felkészülési idő, a költségek és az exkluzivitás miatt pedig ilyenkor sok buliról, lehetőségről le kell mondania minden zenekarnak. A Puskás utáni listaár nem nyilvános, de Csilla annyit elmond, hogy csak óvatosan emeltek a díjukon, és jövőre sem terveznek radikálisan változtatni rajta, így kell majd tervezniük és tartalékolniuk a stadionkoncert bevételeivel.
Dávid most csak a jubileumi évre koncentrál, távolabbra nem néz még. Különleges műsort ígér a június 8-i nagykoncertre, vonósokkal, fúvósokkal, gospellel, gyerekkórussal.
„Szeretném, ha ez egy örömév lenne, és ha a Puskás után is jól éreznénk magunkat. Mert ez a legfontosabb.”
A képek 2024 áprilisában, a Puskás stadionban készültek.
