Harmincéves rekordot döntött az európai hadiipari költés 2022-ben, a globális kiadások sosem látott szintre növekedtek.
Rekordszintűre, 2,24 billió dollárra emelkedtek a globális hadiipari kiadások 2022-ben – írja a Wall Street Journal. Az európai országok pedig 30 éve nem költöttek ennyi pénzt hadügyre, derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, röviden Sipri nevű agytröszt hétfőn közzétett adataiból.
A Sipri a növekedést elsősorban az orosz-ukrán háborúval magyarázza, de más tényezők is közrejátszottak a hadiipari költségek emelkedésében.
- Az orosz inváziót követően több ország, köztük az Európai Unió számos tagállama is küldött Ukrajnának fegyvert.
- Az európai nemzetek az Oroszország jelentette fokozott fenyegetés miatt hadseregfejlesztésbe kezdtek.
- Emellett Oroszország is növelte a fegyverkezésre fordított kiadásait.
- De Ausztrália és Japán is többet költött tavaly védelemre, hogy ellensúlyozzák Kína megnövekedett katonai súlyát.
A legnagyobb költekezők
A Sipri adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok fordította a legnagyobb összeget katonai fejlesztésekre. 877 milliárd dolláros kiadásai a globális összkiadás 39 százalékát tették ki. Az USA költését az Ukrajnának küldött segély is növelte. Az Egyesült Államok tavaly 19,9 milliárd dollár értékben küldött fegyvereket, köztük rakétavetőket, légvédelmi eszközöket és harckocsikat Ukrajnának.
Ez a teljes katonai költés mintegy 2,3 százalékát adta.
A második legnagyobb költekező ország Kína volt. (Akinél az USA háromszor többet költött.) A becslések szerint 2022-ben 292 milliárd dollárt költött védelmi célokra. Ez 4,2 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
Az európai kiadások a hidegháború óta – azaz mintegy 30 éve – a leggyorsabb ütemben nőttek: összesen 13 százalékkal, 345 milliárd dollárra. Több európai állam, köztük Németország, Svédország és Lengyelország, vagy jelentősen növelte katonai kiadásait az orosz inváziót követően, vagy bejelentette, hogy tervezi a kiadások növelését.
Oroszország katonai kiadásai 2022-ben a becslések szerint 9,2 százalékkal, 86,4 milliárd dollárra nőttek. Ukrajna katonai kiadásai tavaly elérték a 44 milliárd dollárt, ami több mint hatszorosa az előző évi költésnek.
A pacifista ország is fegyverkezne
A kínai fenyegetettség miatt az ázsiai és óceániai országok összesített katonai kiadása 575 milliárd dollár volt, ami 2,7 százalékkal több, mint 2021-ben. Japán 2027-re az ország GDP-jének két százalékát fordítaná fegyverkezésre, szemben a jelenlegi egy százalékkal – így a világ harmadik legnagyobb hadiipari költekezője lesz. Ez fordulatot jelent az ország második világháború utáni pacifista szemléletéhez képest, viszont Kína és Észak-Korea fenyegetése miatt szükségesnek látják a katonai erejének növelését.
Ausztrália nemrég az Egyesült Királysággal és az USA-val állapodott meg nukleáris meghajtású tengeralattjáróflotta létrehozására.
A NATO-tagok katonai kiadásai 2022-ben összesen 1232 milliárd dollárt tettek ki, ami 0,9 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.
Az agytröszt elemzése szerint a védelmi kiadások valószínűleg továbbra is magasak maradnak.
Ugyanakkor az ázsiai geopolitikai feszültségek várhatóan fokozódni fognak, míg az ukrajnai háború nem valószínű, hogy hamarosan enyhülne.
A nagymértékű hadiipari költések a fegyvergyártók leterheltségén is meglátszik, a megnövekedett kereslet miatt több gyártó is munkaerő és ellátási lánc problémával küzd.
Magyarország is többet költött, mint ezelőtt
A Világgazdaság nemrég a NATO éves jelentésére hivatkozva írta meg, hogy tavaly GDP-arányosan 1,44 százalék volt Magyarország védelmi kiadása. (A NATO által elvárása egyébként a GDP-arányos két százalék.) Így
Magyarország 2022-ben összesen csaknem 958 milliárd forintot költött védelemre.
Idén még többet fordít a magyar kormány honvédelemre, a tervek szerint előreláthatóan 40 százalékkal növelik idén a katonai költségvetést.
