Irpiny a háború alatt. Fotó: Ratushniak Oleksandr / Unian
Üzlet

Ha Oroszország abbahagyja a harcot, megszűnik a háború, ha Ukrajna abbahagyja, megszűnik Ukrajna – mi jön most a háborúban?

Forbes
2022. május 10. 4 perc olvasás

A Hősök Tere Alapítvány online szalonjában Rácz András Oroszország-szakértő és Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő tartottak előadást az orosz-ukrán háború állapotáról, a lehetséges végkifejletről és a nemzetközi kiberháború új szintjeiről.

Mit kell kiolvasnunk Putyin győzelem napi beszédének sorai közül?

Rácz András szerint jó hír, hogy nem volt nagy bejelentés. „legalább” nem rendelt el Putyin hadiállapotot, ami azt jelentette volna, hogy minden formális féket megszüntet a háború sikerének érdekében, államosításokba kezdhet és az emberi jogokat is még szigorúbban korlátozhatja.  

Van azonban a konzervatív, reakciós beszédnek egy negatív értelmezése is, mégpedig, hogy Putyin és vezérkara úgy ítélték meg az ukrán haderő állapotából, hogy a céljaik eléréséhez elég a meglévő mozgósítás. Igaz, senki sem tudja pontosan, mennyire rossz vagy jó az ukrán haderő helyzete, védelmi megfontolásból még kevesebb információ elérhető róluk, mint az oroszokról. 

A beszéd nagyon konzervatív, reakciós volt, áldozatszerepbe helyezte Oroszországot az „egy lépést sem hátra” megközelítés, értelmezhető úgy, hogy elég biztosak magukban”

– mondta Rácz, aki szerint amúgy is túlzóak voltak az elvárások a beszéddel kapcsolatban. 

A háborút a kelet-ukrajnai front fogja eldönteni 

A keleti frontról gyakorlatilag csak rossz hírek vannak: 

  • Május 7-én befejeződött Mariupol lakosságának evakuálása, gyakorlatilag már csak az Azovstal ezred van a városban. Rácz András szerint Oroszország az Azovstalon belüli ellenállást „záros időn belül fel fogja számolni.”
  • Harkovban most sikeres az ellenállás, emiatt csökkenhet a városra nehezedő nyomás, de az orosz haderő kelet-ukrajnai ellátási vonalait így sem tudják ellehetetleníteni, a keleti térhódítás gyakorlatilag töretlen.
  • Popaszna városa teljes egészében a luhanszki „népköztársaság” orosz támogatást élvező erőinek ellenőrzése alá került, a városházán hétfőn felhúzták a győzelmi zászlót. Ez azért fontos, mert innen csak minimum 30 km-re van a legközelebbi megerősített ukrán haderő, így addig nagyobb mozgósítás nélkül tudnak eljutni az orosz csapatok. 
  • Ha nem sikerül feltartóztatni őket, Herszon megye orosz kézre kerülhet, és az eddigi gyakorlataikat követve kikiálthatják a herszoni népköztársaságot, ezután orosz jog szerint (nemzetközi és ukrán jog szerint természetesen nem) Oroszország része lesz a krími modellt alkalmazva. 

A nyugati fegyverszállítmányok hatását csak pár hét múlva kezdhetjük látni az ukrán oldalon, hiszen nagyon sok idő, amíg minden odaér, és a katonákat is kiképzik a nehézfegyverzet használatára. Az oroszok szárazföldön egyébként jól bírják, a flottájukban viszont nagy veszteségek érték őket. Rácz hozzátette, hogy a szakértői körökben van egy megegyezés arról, hogy az ukrán haderőről minél kevesebb információt osztanak meg, hogy ezzel se segítsék az oroszokat, míg a másik oldalon épp fordítva: minden hiteles információt széles körben megosztanak az orosz állapotokról. 

Mikor lesz vége?

Ha Oroszország abbahagyja a harcot, megszűnik a háború, ha Ukrajna abbahagyja, megszűnik Ukrajna”

– foglalja össze Rácz, mire lehet számítani. Úgy látja, politikailag elérhetetlen a teljes béke, nem lesz teljes fegyvernyugvás, és a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy közép távon olyan helyzet alakul ki, mint a térség elmúlt 8 évében tapasztaltunk: alacsony hőfokon, de folyton izzó konfliktus. 

A láthatatlan háború 

Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő az orosz-ukrán háború kiberbiztonsági vonatkozásairól beszélt, ami már számos új precedenst teremtett a kiberharcokban. A NATO 2016-ban hivatalosan is hadszíntérként ismerte el a kiberteret, de a védekezés egészen máshogy néz ki, mint a terepen, mert 

  • nem tudni, ki támadott pontosan,
  • mit csinált pontosan,
  • és a tevékenysége mennyire köthető emberéletekhez 

„Ez a háború nem vezethető térképeken, de ugyanolyan erőteljesen zajlik, mint a fegyveres” – mondta Keleti. Ennek ellenére mindkét fél oldalán tízezrek harcolnak kibereszközökkel, és gyengítik az ellenséges fél infrastruktúráját, kiterjesztve a szövetségesekre a közvetett hatásért. 

Ukrajna és Oroszország is zöldlámpásította az ellenség infrastruktúrájának hekkelését, tehát gyakorlatilag IT-hadsereget toborzott magának bármilyen központi irányítás nélkül, sőt, még egy listát is nyilvánosságra hozott azokról a célpontokról, amelyek támadásával a legtöbbet lehet nekik segíteni. „Ennek az lett az eredménye, hogy több százezer hekker a saját igazságérzete alapján piszkál az ellenfél kritikus infrastruktúrájában, káosz van.” Keleti azzal érzékeltette, milyen súlyos a helyzet, hogy elmondta, a háború előtt hetente jött értesítés kibertámadásról, ma óránként jön friss hír.