Látványos és gyors összezárás volt az EU és a nyugati világ válasza Oroszország ukrajnai inváziójára. A szomszédban a harcok egyre véresebbek, egyre több a civil áldozat is, közben Moszkva egyre több területen szigetelődik el a világtól (gazdaság, sport, kultúra). Magyarország a hétvégén beállt a sorba, de folyamatosan kitekintget onnan – Moszkva irányába.
Tabukat ledöntő nyugati összezárás
Mára egyértelművé vált, hogy az orosz katonai célokat nem sikerült elérni: a villámháború nem volt sikeres, relatív sok áldozattal járt, miközben nagyobb várost nem sikerült bevennie az orosz csapatoknak. A háború elhúzódása katonai, politikai és gazdasági értelemben is kudarc a Putyin vezette rezsimnek. A nyugati világ pedig a II. világháború lezárása óta fennálló tabukat megdöntve zár össze, miközben egy valami biztos: a NATO nem akar katonákat küldeni a háborús zónába, de így is komoly segítséget küld Ukrajnába.
- Az EU, Nagy-Britannia, az USA, Kanada és Japán példátlan gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot: a nagyobb orosz bankok kivonása a globális pénzügyi közvetítőrendszerből (SWIFT) már olyan lépés volt, ami nemcsak az orosz oligarchákat sújtotta, a rubel leértékelődött, már az átlag orosz is megérzi, hogy ő fizeti a háború árát.
- A szankciókhoz a semlegességére történelmileg ügyelő Svájc is csatlakozott, az orosz elit vagyonát befagyasztották.
- Az eddig katonailag semleges szerepet vivő Finnország közeledik a NATO-hoz, akárcsak Svédország (Moszkva meg is fenyegette őket a múlt héten).
- Az USA újabb szankcióival már a dollártól is elvágta az orosz gazdaságot.
- A németek a II. világháború óta először küldenek fegyvereket és katonai felszerelést háborús övezetbe (ez komoly fordulat a német külpolitikában) és bejelentették, hogy megnövelik védelmi kiadásaikat.
- Az EU egységesen szállít fegyvereket Ukrajnába, hogy segítse az ellenállást, de több európai ország ajánlott fel fegyvereket külön is.
- Több EU-tagállamból is érkeztek olyan információk, hogy önkéntesek indulnának Ukrajnába harcolni, a lettek ezt törvénnyel tették lehetővé – fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy bármely EU-tag katonákat küldene a háborúba.
- Josep Borell, az EU külügyi főtárgyalója szerint minden EU-tag elkötelezett Ukrajna katonai támogatása mellett.
- Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz, Zelenszkij elnök aláírta a csatlakozási kérelmet (nem valószínű, hogy ez gyorsított eljárásban átmegy, ahogy azt Kijev szeretné).
Ugyan a németek leállították az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését – a vezeték közvetlen kapcsolatot hozna létre Oroszország és Németország között, ezt leszámítva a szankciók egyetlen területet hagytak ki: az energetikát. Erre még a legújabb amerikai szankciók bevezetésénél is figyeltek. Egyelőre továbbra is jön gáz Európába Ukrajnán keresztül Oroszországból, bár a fűtési szezon végéig Európának van elegendő tartaléka.
Orbán Viktor a magyar-ukrán határon járt a hétvégén. Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Magyar álláspont: egységben az erő, de…
Vasárnap délután a köztévének adott interjújában Orbán Viktor is tisztázta a magyar álláspontot – a háború elől menekülőkre a migráns szót menekültre cserélő miniszterelnök továbbra is azt hangsúlyozta, Magyarország nem akar belesodródni a konfliktusba, de közben azt is hangsúlyozta, most egységet kell mutatni az EU-nak.
- Magyarország nem tud fegyvereket nélkülözni, sem fegyvereket, sem pedig katonákat nem küld Ukrajnába.
- Magyarország elkötelezett a béke iránt.
- Nem okosnak, hanem egységesnek kell lenni – mondta az EU szankciókról Orbán. Fenntartotta korábbi álláspontját, hogy a szankciós politika nem célravezető, de azt mondta, igazodik az EU-s válaszlépésekhez.
- Cáfolta, hogy Magyarország blokkolta volna a SWIFT-tel kapcsolatos szankciókat (ezt korábban több más EU-tagállam sem tartotta jó ötletnek, a hétvégén azonban fordulat állt be ebben, végül mindenki megszavazta a nagy orosz bankok szankcionálását).
Ezek alapján tehát Magyarország az EU és a nyugati világ többi tagjával együtt összezárt a háborút indító Oroszország ellenében. Van azonban több olyan stratégiai terület, ahol látszik: Magyarország egyáltalán nem szakított a különutas politikájával, vagyis azzal, hogy igyekszik egyenlő távolságot tartani a Nyugattól és Kelettől is (ezt nevezik kétkulacsos külpolitikának).
Az EU-n belül Magyarországnak különösen erős, a stratégiai tényezőkön túlmutató kapcsolata van Moszkvával.
Nézzük, hol jár külön utat Magyarország.
Nem szállíthatnak rajtunk keresztül fegyvereket
Szijjártó Péter külügyminiszter éppen Koszovóban beszélt ma arról, hogy Magyarország nem járul hozzá, hogy az EU által Ukrajnának felajánlott fegyvereket a területén át szállítsák a háborús övezetbe. A régió valamennyi országa (Szlovákia, Lengyelország, Románia) ajánlott fel fegyvereket amúgy Ukrajnának, de Magyarország az egyedüli, aki még a fegyverek átszállítását is megtagadta. A külügyminiszter azt mondta, nem akarnak hozzájárulni, hogy oda kerüljenek emberi élet kioltására alkalmas fegyverek, ahol magyarok is laknak.
Az érvelés annyiban mindenképp fura, hogy a katonai segítség felajánlása előtt érkeztek arról hírek: magyar nemzetiségű áldozatai is vannak már a harcoknak.
Szintén figyelemreméltó Szijjártó bejelentésének helye és időzítése.
A külügyminiszter Pristinában van, márpedig Koszovó épp a hétvégén kérelmezte, hogy amerikai katonai bázis épülhessen a területén és bejelentették azt is, fel akarják gyorsítani a NATO-integrációjukat. A magyar külügyminiszter egy nappal azután mondta mindezt, hogy az EU bejelentette, egységesen küld fegyvereket Kijevnek. A Szijjártó által elmondottakat azóta Orbán Viktor is megerősítette egy Facebook-videóban.
A Szijjártó-féle bejelentés előzménye, hogy délelőtt egy magyar felségjelzésű, de a NATO által, nemzetközi csapattal működtetett C-17-es katonai repülőgép vitt holland fegyverszállítmányt az ukrán határra.
A hevesnek tűnő tiltakozás abból a szempontból nehezen érthető, hogy azt már vasárnap bejelentette Josep Borell, hogy az Ukrajnába induló fegyverszállítmányok logisztikai központja Lengyelországban lesz.
Paks 2
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz Paks 2 sorsa, a projekt már most nagy csúszásban van, de az évenkénti Orbán-Putyin találkozókon eddig mindig megerősítették, hogy a felek elkötelezettek a projekt végrehajtásában, ami ráadásul nagyrészt orosz hitelből valósul meg. A nemzetközi szerződéseket a kormány titkosította, azt viszont lehet tudni, hogy az orosz hitelt már elkezdtük törleszteni. A Roszatom ma azt közölte, halad minden a tervek szerint.
A magabiztosság azért is érdekes, mert a Paks 2 mintaprojektjének tartott finn erőmű minden jel szerint el fog hasalni az engedélyeztetési folyamaton.
A finn kormány ugyanis a háború kitörése után úgy döntött, nem engedi be az oroszokat egy stratégiailag fontos iparágba.
Közben Románia eleve úgy tendereztette már az új atomerőmű-blokkjait, hogy azon az oroszok ne vehessenek részt.
Nemzetköz Beruházási Bank (NBB)
Az orosz hátterű beruházási bank Moszkvából tette át a székhelyét Budapestre, amely ellen az amerikai diplomácia tiltakozott is. A bank egy sor előjogot kapott a magyar kormánytól, tisztségviselői például diplomáciai mentességet is élveznek – egy EU-tagállamban. A bankot kezdettől gyanakvás vette körül, mondván, akár az orosz szolgálatok is küldhetnek ide munkatársakat, ugyanakkor a pénzintézet többször tiltakozott a “kémbank” megnevezés ellen.
A legnagyobb részvényes Oroszország, a második legnagyobb szelet Magyarországé. A bankban eddig tulajdonrésze volt Romániának és Csehországnak is, de ők a háború miatt kiléptek. Így amúgy az oroszoké lesz a többségi tulajdon. Lengyelország, Szlovákia és Bulgária is tag egyelőre, ők még nem jelentették be, hogy maradnak-e a bankban. Egyelőre úgy tűnik, hogy az NBB-ben Magyarország továbbra is a többi tagállamnál elkötelezettebb tag marad.
Orosz propaganda
Az EU kitiltotta a területéről az orosz állami propagandát sugárzó Russian Todayt (RT) és Szputnyikot. A lépés célja, hogy a Kreml által kitalált dezinformációk terjesztését meggátolják. A Kreml igyekszik úgy bemutatni, hogy Moszkvának nem volt más lehetősége, mint a háború (pontosabban a „különleges katonai művelet”) megindítása, az agresszor valójában a Nyugat, a NATO és maga Zelenszkij ukrán elnök (a zsidó származású elnökre maga Putyin is többször hivatkozott úgy, mint “neonáci”, kormányára pedig „drogosok gyülekezeteként”).
A kormánypártok kontrollja alatt működő magyar közmédia kétes megítélésű „szakértőkkel” próbálja igazolni műsoraiban az orosz álláspontot, de a Kreml-nek kedves narratívával bőven lehet találkozni a nemzetstratégiai célból létrehozott médiaalapítvány, a KESMA portfóliójába tartozó médiumokban is. Ahogy arra a 444 is felhívta a figyelmet, a közpénzből működő MTI hírügynökség ma először hivatkozott címeiben is a szomszédban kirobbant katonai konfliktusra háborúként. A hírtelevízióként működő M1-en esténként továbbra is sugározzák az orosz nyelvű híradót – miközben Oroszország a gazdaságon kívül az élet egyre több területén szigetelődik el.
