Üzlet

Háború az űrben is: tényleg veszélyben a Nemzetközi Űrállomás?

Trapp Henci
2022. március 04. 6 perc olvasás

55 éve ratifikálta az akkori Szovjetunió az ENSZ-űregyezményt, de nem csak ennek megsértése miatt aggályos 2022-ben az orosz-ukrán háború kapcsán kipattant fenyegetés Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz igazgatója részéről, miszerint veszélyesek lehetnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re nézve az amerikai szankciók.

Ukrajna orosz inváziója, majd az Egyesült Államok és Európa által bevezetett szankciók veszélyeztetik az Oroszországgal folytatott űrbeli együttműködéseket is. A két ország űrprogramja olyan módon fonódik össze, amelyet nem lehet egykönnyen feloldani, különösen az alacsony Föld körüli pályára állított és onnan induló űrhajók és űrhajósok esetében.

Minden nemzet szabadon

1967-ben írta alá az Amerikai Egyesült Államok, az akkori Szovjetunió és Nagy-Britannia az ENSZ-világűregyezményt, amelyet azóta 104 ország ratifikált. Ez a szerződés segít biztosítani a békés űrkutatást. A mai megállapodásokhoz képest rövid dokumentum lefekteti, az államok tevékenységét szabályozó elveket a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket. A világűr kutatását minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.

Az űripar a hidegháború csúcspontján született, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió ádáz versenytársa volt egymásnak, az új határok feletti vezető szerep megszerzésében. Az első Apollo-Szojuz küldetéstől kezdődően, 1975-től – amely során amerikai és orosz kapszulák kötöttek ki Föld körüli pályán – a két ország elkezdett együttműködni űrprojekteken, amelyek a Nemzetközi Űrállomással zárultak.

Az ISS-t több ország, de leginkább az Egyesült Államok és Oroszország közreműködésével fejlesztették ki és tartják fenn. Űrhajók és űrhajósok százai repültek a futballpálya méretű tudományos laboratóriumba és onnan vissza, mióta 2000-ben kiépítették.

Az évek során tapasztalt feszültségek ellenére – mint például a Krím Oroszország által Ukrajnától való 2014-es annektálása és most, a teljes invázió – az űrhajósok némileg elszigetelve éltek a politikától. Az amerikai és az orosz szegmens technikailag elkülönül, fizikailag el is zárható egymástól, de továbbra is kölcsönösen függő kapcsolatban vannak. Az orosz szegmens például képes „felpörgetni” az ISS-t, ami által lassan hanyatlani kezd az orbitális pályáról. Eközben az állomás egyesült államokbeli oldalán, a rendszerek számára kritikus napenergiát alakítják át.

Amikor Biden elnök a héten bejelentette az Oroszország elleni szankciókat – amelyek egy része közvetlenül az űrprogramokat célozza meg –, az orosz űrügynökség igazgatója a Twitteren jelentkezett, posztjában lényegében azt mondta, hogy Oroszország ISS-t támogatásának megbénítása mindenki számára veszélyes lehet: „Ha blokkolja az együttműködést velünk, ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy irányítatlan pályára kerüljön és becsapódjon az Egyesült Államok vagy Európa területére?” – kérdezte Rogozin.

De akkor jön Elon Musk, a SpaceX Dragonnal

De a NASA, úgy látszik, hogy elővigyázatos volt: ebben a hónapban indult az ISS-re a Northrop Grumman Cygnus kapszula, amelynek legújabb verziója tartalmaz néhány új ISS-meghajtót. Hogy Oroszország pályára állítási képességének mekkora részét tudja pótolni a Cygnus az űrállomáson, az még nem látszik.

Ezenkívül a NASA legénységének hozzáférése az ISS-hez is megmarad, ha Oroszország úgy dönt, hogy leállítja a Szojuz-rakétákon való feljutás lehetőségét. Elon Musk magáncége, a SpaceX fejlesztése jelentheti az egyik megoldást, a Dragon kapszula, amely teher- és személyszállító változatban is üzemel és már négy legénységet szállított az ISS-re. Ráadásul, még ebben az évben elkezdődnek a Boeing Starliner kapszulájának tesztelései is, amely támogathat a jövőben a feljutást az ISS-re – az oroszoktól függetlenül.

Rogozin fenyegető hangvételéhez képest a NASA-válasz higgadt és egzakt volt:

„A NASA továbbra is együttműködik a Roscosmosszal és más nemzetközi partnereivel Kanadában, Európában és Japánban, hogy fenntartsa a Nemzetközi Űrállomás biztonságos és folyamatos működését”

Az ISS fedélzetén jelenleg a NASA űrhajósai állomásoznak, Kayla Barron, Raja Chari, az Európai Űrügynökség részéről Thomas Marshburn és Mark Vande Hei Matthias Maurer, valamint Anton Shkaplerov és Pjotr ​​Dubrov orosz űrhajósok.

Elég egy téves manőver

Más ügynökségek, például az ESA–Európai Űrügynökség is potenciális célponttá vált, amikor az orosz-ukrán háború első hétvégéjén Oroszország bejelentette, hogy megvonja az űrrel kapcsolatos támogatást Francia Guyanától, ahol Európa űrkikötőt üzemeltet, Szojuz-rakétákat használ, orosz műszaki személyzetet, beleértve a kouroui kilövőszemélyzetet is. A válaszul megfogalmazott közleményben, Thierry Breton igyekezett megnyugtatni mindenkit, miszerint az orosz fél döntésének nincsenek következményei a Galileo és a Kopernikusz szolgáltatások folytonosságára és minőségére nézve.

Ha a fenti fenyegetések nem is következnek be, már egyetlen téves manőver egész keringési pályákat semmisíthet meg, hatással lehet olyan űreszközökre, mint a műholdak és az ISS, veszélyeztetheti minden ország űrhöz való hozzáférését.

Az orosz hadsereg ezt tavaly év végén prezentálta is, egy műholdellenes fegyverrel (ASAT) végzett kísérletével, amely kiütött ugyan egy régi műholdat, de egy hatalmas törmelékmezőt is túl közel sodort az ISS-hez.

Az űrhajósoknak és kozmonautáknak kapszulákban kellett menedéket keresniük és felkészülni a vészevakuálásra, amikor a mező megközelítette az állomást.

Borítókép: Nemzetközi Űrállomás / Forrás: Wikipedia