55 éve ratifikálta az akkori Szovjetunió az ENSZ-űregyezményt, de nem csak ennek megsértése miatt aggályos 2022-ben az orosz-ukrán háború kapcsán kipattant fenyegetés Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz igazgatója részéről, miszerint veszélyesek lehetnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re nézve az amerikai szankciók.
Ukrajna orosz inváziója, majd az Egyesült Államok és Európa által bevezetett szankciók veszélyeztetik az Oroszországgal folytatott űrbeli együttműködéseket is. A két ország űrprogramja olyan módon fonódik össze, amelyet nem lehet egykönnyen feloldani, különösen az alacsony Föld körüli pályára állított és onnan induló űrhajók és űrhajósok esetében.
Minden nemzet szabadon
1967-ben írta alá az Amerikai Egyesült Államok, az akkori Szovjetunió és Nagy-Britannia az ENSZ-világűregyezményt, amelyet azóta 104 ország ratifikált. Ez a szerződés segít biztosítani a békés űrkutatást. A mai megállapodásokhoz képest rövid dokumentum lefekteti, az államok tevékenységét szabályozó elveket a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket. A világűr kutatását minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.
