Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

bady qb / Unsplash

Ha otthonról megy, Baliról is fog: trópusi szigetre visz magyar freelancereket egy csapat

 A helytől és időtől független munkavégzést választók száma négy év alatt 25 százalékkal növekedett. Ma 488 ezer egyéni vállalkozót tartanak számon hazánkban. A szabadúszás könnyen szabadfuldoklásba csaphat át, de kétségtelen, hogy ennek az életformának is vannak előnyei – például az, hogy akár a világ túlsó feléről is lehet dolgozni.

 

Frissítés: Az eredeti címben azt írtuk, hogy Csendes-óceáni sziget, ami hiba volt, mert igazából az Indiai-óceánról van szó. Az érintett óceánoktól elnézést kérünk! 

Egyre több az egyéni vállalkozóként, esetleg megbízási szerződéssel foglalkoztatott szabadúszó. A céges oldalról nézve ennek egyik fő oka, hogy a munkáltatók, akik ilyen formában állapodnak meg az alkalmazottakkal, jobban jönnek ki, hiszen havonta több tízezer forinttal kevesebbet fizetnek a munkabérért. A másik oldalról a legnagyobb előny az ezzel járó szabadság. Az egyéni vállalkozó – tevékenységi körétől függően – egyszerre több vállalatnak is dolgozhat. De az is hozzátartozik, hogy egyre többen ismerik fel: másként is lehet tekinteni a munkára, mint egy nyolcórás mókuskerékre. Nem csoda, hogy megnőtt az egyéni vállalkozók száma, vagyis azoké a munkavállalóké, akik úgy döntöttek: fejest ugranak a mély vízbe.

Bár számtalan jó oldala van a szabadúszó létnek, érdemes megnézni, milyen hátulütői vannak.

A tendenciáról egy hosszú évek óta szabadúszóként dolgozó pár és ügyfeleik mesélnek. Gál Éva Laura (a Novacomm.hu kommunikációs és PR tanácsadója) és Matykó Noémi (a Chiro Marketing ügyvezetője és a Livia Lippi magyarországi márkatulajdonosa) olyannyira elkötelezettek a szabadság mellett, hogy egy hazánkban egyedülálló vállalkozást építettek rá.

A szabadságért keményen kell dolgozni

A hatalmas önfegyelem elengedhetetlen, hiszen a freelancer egy személyben felettes, alkalmazott és titkárnő. Nincs közvetlen munkatárs, aki hasonló feladatokat végezve motivál, egy kávészünetben feltölt vagy segít, ha elakadsz. Nincs fizetett szabadság, betegség esetén táppénz, a legboldogabb évek alatt búcsút kell mondani a GYES-nek, GYEDnek és a nyugdíjnak. Vagyis az életforma sokkal nagyobb felelősséggel jár, és bizony

a jó időérzék a minimum, különben könnyen felborul a rend és a szabadúszás pillanatok alatt szabadfuldoklásba, nemhogy stagnálhat a bevétel, hamar a megszokott fizetés alá szökhet.

Emellett nem mindegy a munkavégzés helyszíne sem. A gyakorlott független munkavállalók már jól ismerik, sőt előszeretettel használják a coworking irodákat, melyeket hazánkban Szegeden, Győrben, Debrecenben, illetve Budapesten üzemeltetnek (a fővárosban csaknem harmincat). Ennek oka, hogy a közösségi térben bérelt asztal megkönnyíti a szabadúszók dolgát, akik így egy inspiráló környezetben folytathatják a munkát, miközben újabb kapcsolatokat építhetnek. Ám ettől még nem oldódnak meg a fentebb felsorolt hátrányok.

Összességében: az egyre népszerűbb tendencia nem való mindenkinek, aki mégis fontolóra veszi, azok számára Laura és Noémi közös projektje jó erőpróbának ígérkezik.

A The Paradise Project

A The Paradise Project dióhéjban egy üzleti alapú szolgáltatás, ami lehetőséget kínál az aktív pihenéssel egybekötött tanulásra és munkavégzésre – egzotikus helyeken. A nem hétköznapi ötletet az alapítók utazás iránti szeretete inspirálta. „Egy évvel ezelőtt egy ismert, hazai startupper előadásán ültünk, aki arról beszélt, hogy olyannal érdemes közös bizniszt építeni, akiben annyira megbízunk, mintha a házastársunk lenne, akivel komplementer-skilljeink vannak, és akit hosszú távon is el tudunk viselni.

Mi pedig nevetve néztünk össze, hogy most már tényleg közös vállalkozást kellene indítanunk.

Akkor már 14 éves barátság állt a hátunk mögött” – mesélik a The Paradise Project tulajdonosai, mely mellett Noémi online marketing szakértőként, Laura (szabadúszó) PR szakemberként dolgozik. A két tevékenység nem csupán kiegészíti egymást, de mindkettőre szükség van ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen.

„Először azt terveztük, hogy coworking irodát nyitunk, de arra jutottunk, hogy a piac kezd telítődni és ezzel elkéstünk, valamint azt már a legelején tudtuk, hogy a közös vállalkozásnak kapcsolódnia kell az utazáshoz. Majd az ötletet tovább gondolva elég gyorsan kitaláltuk a The Paradise Project koncepcióját: coworking táborokat szervezünk egzotikus desztinációkra és megmutatjuk a hozzánk hasonló szabadúszóknak, cégvezetőknek, hogy máshogy is lehet dolgozni, méghozzá egy távoli, gyönyörű helyről, ahol csak egy laptopra és wifire van szükség, ahol annyi impulzus éri az embert, annyi szakmai szinergiára van lehetőség, hogy abból egy vállalkozó csak profitálhat.”

Fotók: Bártfai Balázs

Árakat, földrajzi fekvést, a bevándorlók iránti tolerancia mértékét és saját tapasztalatokat egy kalapba dobva Balira esett a választás. Így lett a mesés Indonéz sziget a The Paradise Project első – júliusban szervezett – túrájának célpontja, majd a másodiké is, mely januárban indul. Úgy tűnik, van igény a különleges, munkával egybekötött nyaralásokra. „A résztvevők hozzák magukkal a munkájukat és mindenki dolgozik a saját projektjein, ezért foglaltuk bele a csomagba coworking irodahasználatot.

A szállástól 10 perces sétára található közösségi irodánk fantasztikus, van benne egy feszített víztükrű medence, tele van zöld növényekkel és a nemzetközi légkör nagyon inspiráló.

A turnus lehetővé teszi, hogy a résztvevők kapcsolatokat építsenek a Balin élő számtalan különböző nemzetiségű startupperrel, akikkel a közösségi irodában is találkozhatnak.”

A túrák fontos részét képezik az előadások, melyek alatt a résztvevők különböző kommunikációs területekkel ismerkedhetnek meg. A projekt öt saját képzést kínál (online marketing-, haladó közösségi média-, haladó Facebook hirdetési-, illetve alapozó- és haladó sajtókommunikációs képzés). Az online marketingről Noémi, a sajtókommunikációról Laura tart tréninget, melyek mindegyike a gyakorlati tudáson alapszik, de a rutinosabb táborozóknak is lehetőségük van, hogy továbbadják tapasztalataikat, ahogy az egyik résztvevő, később előadó is tette. “Számomra azért volt különleges élmény a Paradise Project, mert fantasztikus volt csatlakozni azokhoz az eszmecserékhez, melyek a résztvevők közt folytak. Különböző projektek és vállalkozások képviselői osztották meg sikereik titkát, nehézségeket, melyekkel szembesültek, így feszegetve a jövő lehetőségeit. Amikor távol az otthon zajától pihen az ember, sokkal hatékonyabban tud dolgozni, felszabadultabban gondolkodni, akár egy újabb vállalkozás ötletét végigjárni”  – mondja Tóth Nóra, az INTREN digitális ügynökség munkatársa.

Utazás mint befektetés

Az eddig elhangzott információk egytől egyig nagyon csábítóak, viszont nem elhanyagolható, hogy a kéthetes utazás legalább 12–14 szabadnapot igényel azoktól, akik állandó munkahellyel rendelkeznek. A 25–45 év közötti célcsoport nem csupán szabadúszókból áll, az eddigi tapasztalatok alapján a váltást fontolgató munkavállalók körében is népszerű. Ezen a ponton zárul be a kör, a The Paradise Project túrák jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a freelancer életformára nyitott emberek kipróbálják magukat, milyen a mókuskeréken kívül hajtani.

Mint mindennek, ennek is megvan a maga ára. A 16–17 napos út, reptéri transzferrel, szállással, reggelivel, képzésekkel, SIM-kártyával az azonnali nethozzáféréshez, coworking iroda-bérléssel és kirándulásokkal Balin 309–469 ezer forint között mozog, az egyéb szolgáltatásoktól függően (mint például a masszázsok és személyre szabott konzultációk).

„Ellentétben a legtöbb hagyományos utazással, hozzánk nem pihenni jönnek, hanem töltődni és szakmailag fejlődni. Több olyan visszajelzés érkezett, hogy anyagi hasznot hozott a résztvevőknek az úton létrejött kapcsolatok vagy az ott megszerzett ismeretek” – meséli Noém és Laura. Bártfai Balázs (a Salesform.hu alapítója) esetében számokban mérhető hasznot hozott a Balin töltött két hét: „Mivel a vállalkozásom lelke én vagyok, így ha semmi mást nem kaptam volna, csak a feltöltődést és az élményt, már megérte. Ehhez képest életem első olyan külföldi útján vettem részt, ahol sokat haladtam a munkával. Olyan videókat forgattam, amelyek nagyot lendítettek a vállalkozásomon és már két hét alatt visszahozták a repjegy árát.

Fejest a változásokba

Minden azt igazolja, hogy egyre nagyobb az igény az információs és kommunikációs területen dolgozó szakemberekre. Ahogy pedig telnek az évek, a Z generáció tagjai szép lassan belépnek a munkaerőpiacra és a változó attitűddel, amit magukkal hoznak, növelik a szabadúszók számát. „A fiatal munkavállalók egyszerre szeretnének felelősséget és szabadságot. Ezért projektekben könnyebben dolgoznak. Így a saját időbeosztásuk, illetve szakmai szemléletük alapján végezhetik a munkát, elkerülve a rendszerben való működést. Mindez jellemzően az informatikai és kreatív iparágat érinti” – mondja Megyeri Mirtill, a növekvő újgenerációs álláshirdetési startup, a Zyntern társalapítója.

A sémák akarva-akaratlanul, de változnak, és bár egyre több a freelancer, a nagyvállalatok – a kisebbekkel ellentétben – nem elégszenek meg a kizárólag beszámlázó munkavállalókkal. Nekik fixen foglalkoztatott alkalmazottakra van szükségük. Mit tesznek ennek érdekében? „A főállásban alkalmazott munkaerő számára nagy érték az előrelépési lehetőség, kiszámítható juttatások, bónuszok, az egészségügy-, és a magánnyugdíjpénztár támogatása. Utóbbiak különösen a kisgyermekes családok számára fontosak.”

A változás marad, a kérdés csak az, hogy kinél mi élvez prioritást: szabadság vagy biztonság?

A főnök kikapcsolta a netet, és elutazott a világ másik felére közösséget építeni

Borítókép: Body Qb / Unsplash

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő