Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Ha a munkaerőhiány és a béremelés nem, akkor majd a robotok nyírják ki a magyar kis- és középvállalkozásokat

A robotizáció lehet a magyar gazdaság kiútja a munkaerőhiány és az alacsony termelékenység csapdájából, mégis tízből négy magyar fél tőle és a társadalmat is szétszakíthatja. A munkahelyek nagy részét át fog alakulni, elengedhetetlen lesz az oktatási rendszer újratervezése és a munkaerő átképzése, különben lemaradunk.

A világ egyik vezető globális tanácsadóvállalata, a McKinsey globális elemzést készített a robotizáció várható következményeiről, és megnézte, milyen hatása lesz a robotoknak Magyarországon. A tanulmány hazánkra vonatkozó részét május 24-én mutatták be a Kempinski hotel tövében, az ÉS Bisztróban azzal a felütéssel, hogy Magyarországon

legalább egymillió munkahelyet fog érinteni az automatizáció 2030-ig.

A gazdasági szektorok különböző mértékben vannak kitéve: a gyártóiparban a tevékenységek 64 százaléka automatizálható, míg a bányászatban 62 százalék, ezek után következik a raktározás és logisztika.

A munkaköröket tekintve a fizikai munkásokat érinti a legsúlyosabban a robotizáció: a munkájuk 82 százaléka automatizálható, utánuk következnek a szállítók (74 százalék) és az adminisztratív munkások (67 százalék).

A McKinsey számításai szerint

a magyar dolgozók munkaóráinak 49 százaléka automatizálható lehetne a már létező technológiákkal.

Ez a szám magasabb az Európai Unió átlagánál (44 százalék), ami azzal magyarázható, hogy a magyar gazdasági termelésben a jól automatizálható ipar részaránya (31 százalék) jóval nagyobb, mint az EU-ban (25 százalék).

Munkahely: nem vész el, csak átalakul

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy teljes munkahelyeket tudnának átvenni a gépek:

csak a munkakörök 3 százaléka automatizálható teljes mértékben Magyarországon.

A tanulmány szerint a robotizáció tehát nem kiváltja, hanem átalakítja a munkaköröket, ez pedig azt is magával hozza, hogy a jelenlegitől eltérő készségekre lesz szüksg a munkaerőpiacon.

Az egyértelmű, hogy a digitális készségek minden munkakörben nőni fognak, emellett fel fog értékelődni a kreativitásra, a csapatmunkára és az alkalmazkodásra való képesség is. A kulcskérdés pedig az, hogy hogyan fogjuk áthidalni a szakadékot aközött, hogy milyen készségekkel rendelkezünk, és hogy mire lesz szükség a munkaerőpiacon.

Ehhez pedig elengedhetetlen egy olyan oktatási rendszer, ami ezekre az új készségekre helyezi a hangsúlyt, de a közoktatásnál sokkal fontosabb lesz az átképzés: az aktív munkavállalók felkészítése a magasabb hozzáadott értékű munkakörökre.

A multik előre menekülnek, a kkv-k még jobban lemaradnak

A munkaerő továbbképzése és az automatizáció tőkeigényes befektetés, a nagyvállalatok pedig előnyben lesznek a kis- és középvállalatokkal szemben pusztán a tőkeerejük és a méretgazdaságosság miatt:

a multik hatékonyabb belső képzési rendszert tudnak kialakítani, duális képzést hozhatnak létre oktatási intézményekkel.

Velük szemben a magyar kis- és középvállalkozások elég kilátástalan helyzetbe kerülnek. Már most is hatalmas nyomást helyez rájuk a munkaerőhiány és a béremelési spirál, amit az alacsony termelékenységük miatt alig – vagy egyáltalán – nem tudnak kigazdálkodni. A robotizáció elméletben nekik jelenthetné a legnagyobb ugrást a termelékenység növelésére, de nem látni egyelőre, hogy az automatizációhoz és a munkavállalók átképzéséhez szükséges tőkét hogyan tudnák előteremteni.

Félünk a robotoktól, pedig ez az egyetlen kiút

A McKinsey felmérése szerint a magyarok félnek leginkább az automatizációtól és mesterséges intelligenciától az Európai Unióban:

a megkérdezettek közül tízből négyen értékeli negatívan a robotok elterjedését, és látja pesszimistán a nem is túl távoli jövőt.

Ez azért is jelent majd óriási kihívást az országnak – és persze a mindenkori kormánynak –, mert a magyar gazdasági növekedést korlátozó két legnagyobb jelenségből, a munkaerőhiányból és az alacsony termelékenységből pont az robotizáció lenne a kiút, amit a társadalom jelentős része elutasít.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a robotizáció erősítheti a társadalom kettészakadását, hiszen az alacsony képzettséget igénylő, repetitív munkakörök alakulnak át a legnagyobb mértékben, miközben magasabb képzettségű munkahelyek jönnek létre.

Ha Orbán Viktor tényleg évi 4-5 százalékos gazdasági növekedést akar és felzárkózni Európához 2030-ig, ahhoz ezt a dilemmát lesz kénytelen feloldani. A munkaalapú társadalomból nyerhető gazdasági növekedés elérte a határát, az elmúlt hét évben 3,7 millióról 4,3 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülőben vannak, gyakorlatilag aki tud, az dolgozik már.

Azonban magyar gazdaság termelékenysége ugyanebben az időszakban nem nőtt, a létrejött munkahelyek jelentős részét az automatizálható, alacsony hozzáadott értékű munkakörök tették ki. Ezért a további GDP-növekedéshez a produktivitás növelésén át vezet az út: a tanulmány szerint a robotiáció évente 0,8-1,4 százalék között növelheti a globális – egyben a magyar – gazdaság produktivitását.

Mihez kezdenek a magyar nagyvállalatok?

A bemutató második felvonásában olyan hazai nagyvállalatok vezetőit kérdezték, mint az OTP, a Mol és a Tungsram, hogy ők hogyan készülnek fel az automatizációra, ami szektortól függően jelenthet inkább robotizációt vagy digitalizációt.

Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója egyből történelmi kontextusba helyezte a robotizációt: az emberiség egész modern története arról szól, hogy meghaladjuk fizikai képességeinket és túllépjünk a testi korlátainkon, a termelés részeinek automatizálása sem újdonság, egyszerűen csak most állunk egy következő nagy ugrás előtt.

Attól sem kell félni, hogy az emberi tényező kikerül a gyártás folyamatából, ugyanis az emberi munkaerő a legrugalmasabb, amit alakítani lehet a folyamatokhoz.

Kiemelte még a technológiák konvergenciáját: a Tungsram a hagyományos izzókkal kezdte, erről álltak át a LED-izzókra, a jövőben pedig az is elképzelhető, hogy szenzorokkal szerelt, internetre kapcsolódó okosizzókat gyártsanak, ami kommunikál a lakás többi berendezéseivel. Ebben az esetben akár az egész üzleti modell átalakulhat, az izzókat olcsón vagy akár ingyen is adhatnák, mert a fő bevétel az adatokból származna.

Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a bankszektoron is hatalmas a nyomás a digitalizációra, de míg az iparágak nagyrészében a munkaerőhiány ennek az oka, addig a bankoknál az ügyfelek igénye kényszeríti ki. A fintech startupoktól pedig nem félni kell, hanem összeállni velük, vagy házon belül kinevelni, mint ahogy azt a SimplePay példája mutatja.

Az OTP két éve indította a digitális transzformációs programját, ennek egy része nem látható belső folyamatokat célzott, mint öntanuló, adatgyűjtő és -elemző rendszerek üzembe állítása, másik fele ügyfelek által is érzékelhető, mint a papírmentes bankfiók vagy online számlanyitás- és kölcsönigénylés.

A Mol ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter szerint első lépésként

érdemes a vállalatok szervezeten belüli munkafolyamatait sztenderdizálni, agilis módszereket bevezetni, mint a lean menedzsment, és ezek után megnézni, mik azok a folyamatok, amiknek az automatizálásába érdemes fektetni.

Az olajcég klasszikus üzletágaiban, az upstream (olajkitermelés) és downstream (finomítás) ágazatokban el vannak maradva a konkurens nagy olajcégektől, de komolyan fektetnek ebbe: egy finomítóban egy meghibásodás miatti előre nem tervezett leállás akár 70-80 millió dolláros kiesést is jelenthet, ezért olyan adatelemző és előrejelző rendszert működtetnek, amivel pontosabban ütemezhető a karbantartás és elkerülhető a meghibásodás.

Amiben erősebbek, azok az alternatív szolgáltatások, mint a kiskereskedelem vagy az autómegosztás. A Limo ügyfelek viselkedésének elemzésével optimalizálni tudják, hogyan helyezzék el a kocsikat a városban a lehető legnagyobb kihasználtság érdekében, és például olyan ösztönzőket tudnak kialakítani gamifikációval, hogy ingyen perceket kapnak azok, olyan helyszínen teszik le az autót, ami abban a napszakban frekventált felvételi hely a felhasználók körében. De ez csak a rövidtáv, mert

a Limóval a Mol már az önvezető autók korára készül fel.

Borítókép: Hegesztőrobot a Hajdu kazángyárában // Hajdu

 

Mindig gyűlöltem az alvás szükségességét. Mint a halál, még a leghatalmasabb embert is a megfekteti.