A Forbes-címlapos, aki Trumppal szelfizik

Kapitány István a Forbes címlapján mosolyog. Kapitány István a Fehér Házban, Trumppal szelfizik (és mosolyog). De kicsoda Kapitány István? Annak ellenére, hogy aligha van nála magasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser […]

Bővebben

Ha a főnök nyaral, a cég megáll – rosszul szervezett a magyar kkv-szektor

A 200 millió forint feletti árbevételű hazai kis- és középvállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul. A kialakult helyzet fő oka az, hogy a vállalkozások működése nem tudatosan szerveződik, hanem fokozatosan alakul ki. Változásra volna szükség.

Az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező magyar cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatásából.

Munkaköre: mindenes

A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul.

Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz.

forrás: Budapest Bank

forrás: Budapest Bank

A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az első számú vezetőre a napi munka szervezése és felügyelete is. De ezen kívül is

alig van olyan vezetési, tervezési feladat vagy döntés, amelybe a kkv-k vezetői ne folynának bele személyesen.

A főnök túlterheltsége az egész cégre hatással van

Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

A cégvezetők leterheltségéből adódóan sok stratégiai kérdés háttérbe szorul.

Üzleti terv a vállalkozások több mint 40 százalékánál egyáltalán nem készül, további 30 százalék pedig csak az adott üzleti évet tervezi meg előre. Piaci és versenytárselemzést a cégek fele készít kisebb-nagyobb rendszerességgel, azonban a vállalkozások ötödénél semmilyen üzleti elemzésre nem került sor az elmúlt öt évben. Ezek az egész cég kilátásait meghatározhatják, így érdemes figyelni a tudatos szervezetfejlesztésre.

forrás: Budapest Bank

forrás: Budapest Bank

A HR-eszközökön sok múlhat

A munkatársak toborzását és megtartását segítő tevékenységek, programok egyelőre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerűbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él.

Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.

Ezek a tevékenységek azért is fontosak lennének, mert így vonzóbb munkáltatóvá válhatnának.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő