Gyorsabban terjed az omikron a légúti szövetekben, tízből négy ember a tudta nélkül is vírusterjesztő lehet – foglalja össze a legújabb kutatásokat a Reuters.
Az omikron és a koronavírus más változatainak terjedési hatásfokai közti különbség segíthet kiszámítani az omikron hatásait, írja több kutatás.
A korábbi delta variánshoz képest az omikron hetvenszer gyorsabban terjed a légúti szövetekben, amely megkönnyíti a vírus továbbadását. Ezzel szemben a tüdőszövetekben tízszer lassabban szaporodik, mint az eredeti vírus, így a betegség lefolyása is sokkal kevésbé veszélyesebb.
Ezeke az információk még szakmai alátámasztásra várnak és kutatócsoport még nem igazolta hitelességüket. A Hong Kong-i Egyetem által kiadott közleményben a kutatást vezető Dr. Michael Chan Chi-wai elmondta:
„Fontos megjegyezni, hogy a betegség súlyossága az emberekre nézve nem csak a vírus terjedésétől függ”.
Emellett minden egyén immunrendszerétől és a fertőzésre adott válaszreakciótól, amely néha életveszélyes gyulladásként is megjelenhet. Chan még hozzátette: „Még több ember megbetegedésével egy erősen fertőző vírus talán még súlyosabb betegséget és több halálesetet okozhat, még akkor is, ha maga a vírus éppenséggel kevésbé fertőző. Mivel a legfrissebb kutatásaink azt mutatják, hogy az omikron variáns képes részben ellenállni az oltásokból és korábbi betegségekből származó immunitásnak, a legnagyobb veszélye az, hogy nagyon jelentős módon jelen van.”
Mint a szerelmespárok egymásba font ujjai
Az omikron sokkal szorosabban megtapad a sejtekben, így jobban ellenáll az antitesteknek. A kutatók szerint egy, az omikron variáns sejtekhez és antitestekhez való tapadását bemutató szerkezeti modell rávilágíthat a vírus viselkedésére és segíthet antitestek semlegesítésének megtervezésében. Az omikron felszínén található tüskefehérjék – a vírus sejtekhez való kapcsolódási pontjai – számítógépes modellezésével sikerült elemezni azokat a molekuláris kölcsönhatásokat, amelyek a tüskék egy sejtfelszínen lévő fehérjéhez, az ún. ACE2-höz való kapcsolódáskor és a sejtbe való bejutáskor történnek.
Ezt úgy kell elképzelni, mintha az eredeti vírus kezet fogott volna az ACE2-vel, de az omikron inkább úgy kapcsolódik, „mint a szerelmespárok egymásba font ujjainak fogása”,
mondta Joseph Lubin, a New Jersey-i Rutgers Egyetem PhD hallgatója. A kapcsolódás „molekuláris anatómiája segíthet megmagyarázni, hogy az omikron mutációi miképpen működnek együtt a sejtek megfertőzésében”, tette hozzá Lubin.
A kutatócsoport azt is lemodellezte, hogyan nézne ki, ha különböző antitestek próbálnák megtámadni a tüskét. Az antitestek különböző irányokból támadnak, „mint amikor az amerikai fociban a védők megragadják a labdával rohanó támadót, egyikőjük hátulról fogja le, a másik elölről”, mondta Lubin. Néhány antitestet „valószínűleg leráz magáról”, de a legtöbb kifejti hatását.
Az emlékeztető oltások megemelik az antitestek szintjét, vagyis „több védekező” lesz a szervezetünkben, amely kiegyenlítheti „az egyes antitestek nehezebb kapcsolódását” Lubin szerint.
Az eredményeket hétfőn közölték a Biorxiv weboldalán, még a szakmai elbírálás előtt, tehát az információ még megerősítésre vár. „Főként még valódi, emberi mintákra várunk”, mondta Lubin.
Tízből négy ember tudta nélkül is vírusterjesztő lehet
A tünetmentes fertőzöttek problémája okozza leginkább a SARS-CoV-2, azaz a covid-19-et előidéző vírus mutációját, hiszen az igazolt megfertőződések 40,5%-át adják ki globális szinten, állítja a JAMA Network Open nevű újság kedden online közölt tanulmánya.
A kutatók hetvenhét korábbi tanulmányból, összesen 19 884, igazoltan koronavírussal fertőzött személy adatait hasonlították össze.
Kiderült, hogy az átlagos fertőzöttek közel 40%-a nem mutatott semmiféle tünetet, a fertőzött várandós nők 54%-a, a légiforgalmat használó fertőzöttek 53%-a, az idős otthonok fertőzött lakóinak vagy dolgozóinak 48%-a, valamint a fertőzött egészségügyben dolgozók vagy ellátott betegek 30%-a volt tünetmentes.
Észak-Amerikában a tünetmentes megfertőződések a teljes fertőzöttek számának 46%-át, Európában 44%-át, Ázsiában 28%-át tették ki.
„A tünetmentes megfertőződések magas aránya rávilágít arra, hogy a közösségekben a tünetmentes fertőzöttség mekkora kockázattal járhat a vírusmutációra nézve” írták a Pekingi Egyetem tudósai, Min Liu és kollégái. A hivatalos szerveknek kellene szűrniük a tünetmentes fertőzötteket, akiről pedig kiderül a fertőzöttség, azzal „hasonló eljárással kellene foglalkozni, mint azokkal, akik igazoltan fertőzöttek, vagyis karanténnal és a kontaktszemélyeinek megkeresésével.”
Borítókép: Ashkan Forouzani // Unsplash
