Tavaly év vége óta vannak hiányosságok az európai gyógyszerellátásban. A hiányok globálisak, ezért az OGYÉI szerint számolnunk kell velük tavasszal is, de inkább van szó ellátási zavarról, mint gyógyszerhiányról.
- Tavaly év végén érkeztek az első hírek arról, hogy bizonyos gyógyszerek nincsenek a készleten.
- Januárban a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Hankó Zoltán azt nyilatkozta, hogy a helyzet akár hosszú távon is velünk maradhat.
- A termékhiányt elsősorban az okozza, hogy a koronavírus-járvány miatt csökkent az igény az antibiotikumokra, és ezzel együtt a covid alatt a globális ellátási láncok is megrogytak, a korábbinál kevesebb terméket állítottak elő.
- Megkérdeztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), hogy áll most, tavasz elején az európai és hazai gyógyszerhiány kérdése.
A forgalmazók közlései alapján továbbra is nagyjából 1500 cikk szerepel az OGYÉI által vezetett hiánylistán, de az intézet azt mondja, fontos aspektusa a hiánykezelésnek, hogy ma már a hatóság hivatalból is kijelentheti egy készítményről, hogy hiánycikk (a forgalmazóknak ezt nem mindig áll érdekükben bejelenteni).
„A listánkon jelenleg szereplő 1500 hiánykészítményt fontos strukturáltan vizsgálni, hiszen a hiányként jelölt készítmények nagy része esetében forgalomban van azonos hatóanyagú, de más kiszerelésű, illetve hivatalos helyettesítő készítmény is.”
A mostani hiány nemcsak Magyarországot, az egész EU-t sújtja. Magyarországnak kis piacként jelentős mozgástere van, mert a kisebb gyógyszermennyiséget könnyebb allokálni, emellett pontos stratégiánk van a hiányok elhárítására megfelelő kockázatelemzéssel és alternatívák beszerzésével. Az európai trendektől viszont nem tudjuk teljesen függetleníteni magunkat.
Az OGYÉI leszögezi, hogy olyan eset eddig nem fordult elő, hogy az érintett terméknek ne legyen helyettesítője: vagy terápiás alternatívát, vagy azonos hatóanyagú és gyógyszerformájú, de külföldi készítményt minden esetben fel tudnak ajánlani a hiánygyógyszer pótlására.
A szervezetet megkérdeztük arról is, megérkezett-e a néhány hete említett „nagyobb szállítmány”. A kérdésre azt válaszolták, a szállítmányok beérkeztek a nagykereskedőkhöz, és folyamatos az utánpótlás a gyerekeknél alkalmazható amoxicillin-tartalmú készítményekből is. (Év végén ebből közel 30 országban volt hiány.)
„Sajnos a hiányok globálisak, így számolnunk kell velük a tavaszi hónapokban is.
A szállításokat a háború mellett a megnövekedett üzemanyagárak is nehezítik – tették hozzá. – A nemzetközi trendek figyelése is hasznos számunkra, gyakran a külföldi kollégák jelzései egyes nemzetközi fórumokon előrevetítik a fokozatosan hozzánk is begyűrűző jövőbeli hiányokat. Az egyik epilepszia-gyógyszer jelenleg csak a West- szindrómás gyermekek részére biztosított, a többi beteget alternatív készítményre kell átállítaniuk a neurológusoknak.”
Sokszor ragaszkodunk a régihez
Az OGYÉI szerint azonban a mostani helyzet inkább egy gyógyszerellátási zavar, nem nevezhető gyógyszerhiánynak. „A hiány megelőzésére is vannak jogszabály adta lehetőségek: az OGYÉI eltérést engedélyezhet a forgalombahozatali engedélytől, hivatalból folytathat forgalombahozatali engedélyezési eljárást, de párhuzamos import eljárásokkal, illetve az ipari szereplők jogszerű magatartásának ellenőrzésével is hozzájárulhat a hiányhelyzet elhárításához.”
Az intézetnek amellett, hogy lehetősége van hivatalból hiányt megállapítani, indokolt esetben exporttilalmat is elrendelhet.
Az OGYÉI azt javasolja, a betegek időben keressék fel kezelőorvosukat, ha kimerülőben van a gyógyszerkészletük. „A legtöbb hiánytermék esetén rendelkezésre áll helyettesítő gyógyszer vagy alternatív terápia, ennek hiányában egyedi gyógyszerbehozatalra van lehetőség.”
Az intézet szerint a gyógyszerhiány kérdése egyébként nem újkeletű, a hiányérzetünkhöz az is hozzájárulhat, hogy egyre szélesebb a választék: amíg kevesebb gyógyszerből lehetett választani, kevesebb volt a hiánygyógyszer is. „Sokszor ragaszkodunk (személyes és szakmai szinten is – orvos, gyógyszerész –) bizonyos jól bevált gyógyszerhez akkor is, ha már rendelkezésre áll korszerűbb készítmény, vagy éppen törzskönyvi törlésre került a régóta használt, ám elavult szer” – magyarázzák.
„Az ellátási zavarok mértékét csökkentheti a lakosság, a média és az orvosok felelős hozzáállása is, az indokolatlan felvásárlások és a pánikkeltés kerülésével.”
Magyarország egészségügyért felelős államtitkára, dr. Takács Péter az uniós tagállamok egészségügyi minisztereivel 2023 márciusában egyeztetett a gyógyszerhiányok kezeléséről. Magyarország álláspontja, hogy az országok érdekét elsősorban az szolgálná, hogy a gyógyszerhatóanyagok helyben készüljenek, ezért a magyar államtitkár arra kérte az EU-t, hogy támogassa az országonkénti gyógyszergyártást.
Kérdéseinkkel kerestük a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségét is, akik azt válaszolták, jelenleg nem tudnak rendelkezésünkre állni a témában.
