Ami egykor a gazdagok luxusa volt, az ma már az élet része. Ajánló az októberi Forbes 15 oldalas címlapösszeállításáról.
A Forbes 2020. októberi címlapja
Ritka az olyan piac, ahol akkora fejlődést hozott volna az elmúlt néhány év, mint a hazai magánegészségügy. A 350 milliárd forintosra becsült szektorban a harminc legnagyobb cégnél friss összesítésünk szerint már évente 80 milliárd forint bevétel landol, éppen épül egy új magánkórház és miközben még mindig gombamód szaporodnak a szolgáltatók, látványos felvásárlásokkal és jelentős friss tőkéből új erőközpontok jönnek létre.
Lassan felépül egy párhuzamos egészségügyi rendszer, amelyben néhány terület ugyan mindig állami privilégium marad, de egyre többen végleg búcsút mondhatnak a közkórházaknak.
Így kezdődik az októberi Forbes címlapösszeállítása, amelyben 15 oldalt szentelünk a magánegészségügyi piac látványos fejlődésének és néhány kiemelt szereplőjének.
- Infografikánkon bemutatjuk az ágazat harminc legnagyobb képviselőjét – közülük mintegy húszan már (sok) milliárdos forgalommal és többnyire kétszámjegyű profitrátával működnek.
- Megmutatjuk, mennyibe kerül néhány tipikus szolgáltatás a harmincperces szakrendeléstől a magánkórházban elvégzett csípőprotézis-műtétig.
- Három cégportrénkból kiderül, kik azok, akik most a legnagyobb lendülettel terjeszkednek, vagy éppen izgalmas felvásárlási célpontként lépnek tovább.
„A magyar orvoslás fejlődésében a legnagyobb visszahúzó erő a megcsontosodott ragaszkodás a szokásokhoz”
– írta a Ha 1 nő gyereket akar című könyvében Csermely Gyula, aki a legelsők között találta meg helyét Magyarországon a magánszektorban. Nőgyógyászati szakrendelése egy szobával indult 2001-ben, ma az amerikai szemlélettel, amerikai társtulajdonosokkal felépített Rózsakert Medical Center már 140 orvossal, hatvan szakterületen működik, évi negyvenezer páciensüknek járóbeteg ellátást és egynapos sebészetet nyújtanak.
Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center (RMC) alapítója. Fotó: Orbital Strangers
Nemrégiben újabb mérföldkőhöz érkeztek: Románia egyik legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatója, a MedLife tavaly éppen Csermely Gyula intézményét nézte ki magának, és vásárolta meg – első magyarországi befektetéseként – az RMC 51 százalékát. A tranzakció részletei és a további tervek a magazinban.
„Mindig majdnem dupláztunk, amikor valakit megvettünk”
– ezt már Kóka János mondja, a Doktor24 csoport lendületes terjeszkedéséről. Tulajdonostársaival – Lancz Ildikóval és Lancz Róberttel – komoly tranzakciósorozat és komoly növekedés van már a hátuk mögött, de a további terveik sem kevésbé ambiciózusak. Pár hónappal ezelőtt két nemzetközi nagybefektetőtől 3,5 milliárd forintot vontak be, új magánkórházat nyitnak, és újabb felvásárlásokat is terveznek. Sztori és vízió a magazinban.
Kóka János, Lancz Ildikó és Lancz Róbert, a Doktor24 csapata. Fotó: Orbital Strangers
„Az kimondott stratégia, hogy miután a diagnosztikában egész Európában megkerülhetetlenek vagyunk, próbáljunk más területeken is erősíteni. De hogy ez hogyan valósul meg, az országonként eltérő, és mindenhol alulról jövő javaslatok mentén történik”
– Leitner György vezérigazgató mondja ezt az Affidea Magyarországról, a magánegészségügy befoghatatlan óriásáról. Öt éve vezeti a hazai leányvállalatot, amely – tizenkétmilliárd forintos éves forgalmával – a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók teljes rangsorában évek óta az első helyen áll. Felvásárlások, zöldmezős beruházások az Affidea háza táján is bőven akadtak – az ágazat koncentrálódásának egyik legnagyobb motorjává éppen ők váltak. A friss magazinból az is kiderül, hogy hol tanulta ki az MR-ezést a magyar radiológia apraja-nagyja.
„Teljesen normális, hogy valahol aranyfüst van a falon, máshol meg lemosható csempe, és különböző szintű szolgáltatásokat veszünk igénybe, amíg a szakmai színvonalat, a normális hangnemet és a betegjogokat mindenhol tiszteletben tartják.”
A szektor egészéről többek között Kovácsy Zsombor, a korábbi egészségbiztosítási felügyelet volt elnöke mondta el a véleményét, ami nem minden tekintetben rózsás. A szabályozási kérdésekben például sok hiányosságot lát, ahogy abban is, hogy nincs egy transzparens szempontrendszer és hozzá objektív mutatók, ami alapján össze lehetne hasonlítani a színvonalat, függetlenül attól, hogy magán-, vagy közkórházról van szó. Ismét őt idézve:
„Van egy krónikus betegségekben szenvedő és tüneti kezelésben részesülő állami egészségügy, és van egy zabolátlan gyerek, a magán, amelyik még nem tudja, hogy a fociedzésre vagy a zongoraórára iratkozzon be, mert nincsen kellő szervezőerő körülötte, ő maga meg még nem elég érett, hogy segítség nélkül megfelelő döntéseket hozzon. Sokat kell még fejlődni, hogy a magán és az állami ízlésesen egymás mellett éljen.”
A teljes magánegészségügyi összeállítás a Forbes holnap megjelenő, októberi számában olvasható. Emellett a 2020-as exitlista az év legnagyobb kiszállóiról és a Forbes Urban Grecsó Krisztiánnal. Lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center (RMC) alapítója. Fotó: Orbital Strangers
