Hiába dönt rekordokat a profit háromhavonta, távozó és még ott dolgozó topmenedzserek arról számoltak be, hogy a cég áldozatául esett az óriáscégek legnagyobb betegségének, a tehetetlenségnek, ebben pedig nem segít Sundar Pichai vezérigazgató kockázatkerülő diplomáciája sem.
A Google jó pár éve nyerő szériában van, már ami a pénzügyeket illeti. Háromhavonta dönt új rekordot az árbevétel és a profit, anyacége, az Alphabet 1,6 billió (ezermilliárd) dollárt ér és milliók mindennapi életében játszik fontos szerepet.
De a vezetők egy nyugtalan rétege most mégis arról számolt be a The New York Times-nak, hogy a cégben nagy bajok vannak. Az alkalmazottak egyre inkább hangot adnak az elégedetlenségüknek, ami eljut a nyilvánosságig, az erőskezű vezetés pedig kockázatkerülő lett, a változások apró iterálásokkal jönnek nagy ötletek helyett. Ezeknek a menedzsereknek egy része most otthagyta a céget és mindenkinek el akarja mondani, miért.
Szerintük a Google problémáinak nagy része Sundar Pichai, a Google barátságos, halk szavú vezérigazgatójának vezetési stílusából származik. Tizenöt nevének elhallgatását kérő forrás azt mondta a The NY Times-nak, hogy a Google-t megbénítják az óriáscégek általános problémái: a bürokrácia, a félelem a nyilvánosságban róluk kialakult képtől és a nagyfokú tehetetlenség.
Pichai pedig gyakran diplomáciával oldja meg a feszült helyzeteket ahelyett, hogy erős és néha népszerűtlen döntést hozzon
– ez azonban csak tovább szítja a kedélyeket. Egy Pichai-jal közel együtt dolgozó menedzser, Caesar Sengupta így nyilatkozott a vezetési stílusa pozitív oldaláról: „Boldogabb lennék-e, ha gyorsabban hozna meg döntéseket? Igen? De örülök-e annak, hogy szinte minden döntése jó? Igen.”
Sosem volt könnyebb munkaerőt halászni a Google-től
Pichai fegyelmének egyik oka, hogy a Google-re óriási politikai nyomás került az elmúlt pár évben, az ügyvezető így állandó vendég kongresszusi meghallgatásokon. A panaszkodó menedzserek elismerik, hogy Pichai megfontolt és gondoskodó főnök, a Google pedig fegyelmezettebb és jobban szervezett ma, mint amilyen volt hat évvel ezelőtt, Pichai színre lépése előtt.
Azóta az alkalmazottak száma megduplázódott, az Alphabet értéke megháromszorozódott. Nem egyedi eset, hogy egy ilyen fejlődésen átmenő cég vezetése kockázatkerülőbb lesz, hiszen nem akar eltávolodni a nyerő stratégiától. Pichai megpróbált tenni ez ellen a jelenség ellen és nagyobb mozgásteret adott a középvezetői rétegnek, hogy kevesebb döntéshez kelljen az ő aláírása. Ennek ellenére sosem volt könnyebb egy jól kereső topmenedzsert elhalászni a Google-től egy új kihívás reményében.
A menedzserek beszámolói szerint az alelnökök ötleteit alig vették figyelembe, a nagy változások hónapokig húzódtak és lehetetlen volt bármi egyedit véghez vinni.
2020 eleje óta összesen 36 alelnök hagyta ott a Google-t.
Amikor a Shopify e-kereskedelmi platform felvásárlását kezdeményezték, hogy felvegyék a versenyt a növekvő Amazonnal, Pichai azzal utasította el az ötletet, hogy a cég túl drága. De a HR-döntésekben sem áll jobban a sarkára. Amikor Timnit Gebrut, a Google etikus mesterségesintelligencia-csapatának vezetőjét kirúgták, miután kritizálta a cég diverzitási politikáját, Pichai nem foglalt állást egyik fél mellett sem. Az eset után kétezer alkalmazott petícióban kérte Pichai leváltását, ő pedig csak ekkor válaszolt a támadásokra, és megígérte, hogy „visszaállítja az elvesztett bizalmat.”
Borítókép: A Google zürichi irodája. Fotó: Rebeka Wood
