Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Már nem felzárkózó, de még nem is érett – a Google régiós fejese Magyarországról

Elporszívózott informatikusok, általános apátia, az uniós pénzek kicsorgatása haveroknak – a magyar startupökoszisztémáról sokan csak ennyit hallanak.

Nem kell félrenézni, ezek valós jelenségek, de azért a felszín alatt sokkal izgalmasabb dolgok történnek ennél, és ezt tudják például a Google-nél is.  Aleksandra Krainski is, a vállalat fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetője a közép-kelet-európai régióban és Oroszországban, aki nemrég Budapesten járt, és találkozott velünk.

Aleksandra Krainski, a Google fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetője a régiónkban. Fotó: The Orbital Strangers Project

Aleksandra Krainski, a Google fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetője a régiónkban. Fotó: The Orbital Strangers Project


 NÉVJEGY

Aleksandra négy nyelvet beszél – gyerek volt még, amikor a szülei Berlinbe költöztek Lengyelországból. Először orvos akart lenni, de aztán nem kezdte el a szemesztert, utána kacsintott a politikai pálya felé, kapott egy ösztöndíjat is az Államokba.  Néhány hónap a kongresszusban meggyőzte, hogy nem ez az igazi, elkezdte a nemzetközi tanulmányokat (addigra beszélt németül, angolul és természetesen lengyelül is), innen Kínába ment két évre. Shanghajból úgy jött vissza Európába, hogy volt egy szerződés a zsebében, amikor fejvadászokon keresztül bejelentkezett a Google.


Bár a CEE-régió nem számít már “fejlődő területnek” (mint például Indonézia), de több szempontból ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, mint a Távol-Kelet, az ökoszisztéma egyszerűen még nem olyan érett. A világ startup-nagyágyúinak számító Tel-Aviv, San Francisco vagy éppen Berlin néz, mint fejlett terület, de már érettebb ökoszisztémával, teljesen más kihívásokkal néz szembe, mint Budapest.

A Google a Launchpad akcelerátorprogramban (amiben most már másodjára szerepel magyar startup) ezért ezt a két végpontot közelítik, a startup-bölcsők tudását adják át a feltörekvő régiók vállalkozásainak. A programba a régióból bekerülő startupok pénzt és mentorálást kapnak a Google-től, két hétig Kaliforniában dolgoznak a szektor nagyjaival.

„Nálunk már vannak best practise-ek, mert van egy kialakult ökoszisztémánk” – mondja. Aleksandra külső szemlélőként látta, mi történt Magyarországon az elmúlt öt évben a startupszcénában. „Nagy hype volt, szép sikertörténetekkel, mint például a Prezi. Mindenki akart valami startuppal kapcsolatos dolgot csinálni, sőt, voltak, akik az új Szilícium-völgyet képzelték ide. Rengeteg energiát adott az ökoszisztémának, pluszban pedig az EU-s források toltak nagyot az egészen.”

Bizalom kéne

Pénzből nincs hiány tehát, de akkor hol vannak a világot megváltó budapesti unikornisok? Aleksandra szerint a kockázati tőkebefektetőknek és a startupoknak is sokat kellett tanulniuk. Nagyon. Konkrét példát is mond. Az egyik kulcsfontosságú tapasztalat, hogy a magyar startupok esetében már a legelején megkötött szerződések, jogi dokumentációk nem tették lehetővé, hogy később egy külföldi kockázati tőkebefektető is beszálljon, mert a papírmunka eleve nem volt a nemzetközi szabványoknak megfelelő.

A másik a bizalmatlanság. A probléma ott van, hogy nincs még kiépült kapcsolatrendszer a hazai és a tengerentúli befektetők között, ezért a kintiek bizonytalanok, mert nem ismerik az adott ország szabályozásait.

Mondjuk a bizonytalanság pont az a faktor, ami visszafelé is érvényes ebben a régióban. Amikor San Franciscóban jártam, több befektetővel is beszéltem, az egyikük lengyel volt, ő mondta, hogy egyszerűen nem lehet elég gyorsan kinevelni azt a mentalitást, amit itt a szocializmus régiós szinten belevésett az emberek agyába.

Nem merik elmondani az ötleteiket, mert attól félnek, hogy valaki abban a szent pillanatban lenyúlja és hülyére keresi magát.

Az amerikai piacon azért könnyebb érvényesülni, mert bárhogy nézzük, egy területileg egységes, 300 milliós piacról van szó, ahol mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, a pénz pedig annyira nem szeret utazni – utóbbit Max Kelly mondta Szófiában, a CESA (Central European Startup Awards) díjátadója előtt egy előadáson. Kelly a Techstars mentora Londonban, szerinte a nagy amerikai VC-k nem szívesen viszik a pénzt 50 mérföldnél messzebb, ami valahol érthető, ám Aleksandra árnyalja a képet: a Völgyben ugyanis minden négyszer olyan drága, és ezt kezdik felismerni a befektetők is.

“Megnéztem, a Völgyben egy szoftvermérnök 130 ezer dollárt keres, itt Magyarországon nagyjából 30 ezret”

– mondja. De nem csak a fizetések, a lakhatás és az általános árszínvonal is sokkal alacsonyabb. Ennek ellenére a magyar startupok meglepően nagy célokat fogalmaznak meg.

„Egyre inkább lenyűgöz, hogy mennyire high-tech megoldásokban gondolkoznak, ezeket nagyon nehéz lenne másolni, a tudományos világ számára is rendkívül izgalmasak.”

dscf3754

A Forbes online-on többször írtunk már például a rakétaként előre törő Turbine.AI-ról, akik a rákkutatás területén villantottak óriásit – a magyar csapat olyan programot fejleszt, mely segítségével gyógyszerkísérletek eredményeit lehet modellezni, akár több ezer variációt, percek alatt. Nem csoda, hogy sorban állnak a befektetők.

A KKV-k nagy része más dió

Azt a Google is látja, hogy ez Magyarországon abszolút a top kategória, egy szűk réteg. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) nagy része egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, hogy létezik az internet. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján az EU 28 tagállama között Magyarország a 21. helyen áll. A Google összeállítása szerint a magyar kisvállalkozások 56%-a még mindig nincs fent az interneten, és 29%-uknak semmilyen marketingaktivitása nincs, miközben egy átlagos fogyasztó most már naponta 5 órát is eltölt online, és a vásárlások kétharmada online kezdődik. A szoftveróriás ezért már Magyarországon is rendszeresen workshopokat szervez és áldoz az informatikusképzésre is (Udacity).

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő