Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

főnök_vezető_munka_ fotó: Amy Hirschi // Unsplash

Rég látott optimizmus: több cég készül a csapat bővítésére, mint leépítésre

Elérte júliusban a GKI konjunktúraindexe 2019 végi szintjét, bár az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban már csak kismértékű volt a javulás. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások a júniusi megtorpanás után ismét emelkedtek, a fogyasztóiak viszont kissé romlottak, bár így is májusi szintjük fölött maradtak. Összefoglaló.

Az üzleti szférában júliusban az építőipar kivételével minden ágazat várakozása javult. A legoptimistábbak az ipari cégek voltak, melyeknél javult a termelési kilátások, a rendelésállományok és a készletek, s egészen kis mértékben romlott az elmúlt időszak termelésének és az exportrendeléseknek a megítélése.

A válaszadók szerint a termelés bővítését ismét elsősorban a munkaerőhiány akadályozza.

Az építőipari vállalkozások kilátásai – két hónapnyi stagnálás után – júliusban érezhetően romlottak, négy havi mélypontjukra estek.

Építőipar: se anyag, se kapacitás

Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése. Az építőipar számára a legfontosabb növekedési korlát az anyag- és kapacitáshiány lett. A kereskedelmi bizalmi index lassan araszolgat felfelé, s ezzel harmadik hónapja haladja meg járvány előtti szintjét. Javult az eladási pozíció és a rendelések megítélése, ám a készleteké kissé romlott.  A szolgáltatói bizalmi index az előző havi stagnálás után júliusban ismét nőtt. Az általános üzletmenet megítélése jobb lett, a forgalmi várakozások viszont kissé gyengültek.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás óta lassan, de folyamatosan romlik, de így is minden ágazatban több cég készült a létszám bővítésére, mint csökkentésére.

Júliusban a romlás lényegében az építőipari cégek jelentősen lecsökkent optimizmusának volt a következménye, az ipari és szolgáltató cégek foglalkoztatási elképzelése lényegében nem változott. E tekintetben a legderűlátóbbak az ipari, legkevésbé optimisták a kereskedelmi cégek.

A lakosság munkanélküliségtől való félelme négy hónapos javulás után júniusban és júliusban is erősödött. Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban erősödött. Azonban így is a kereskedelemben a legerősebb az áremelési szándék, e cégek többsége áremelésre készül. Csaknem ugyanez az arány az építőiparban is. Ugyanakkor a májusi jelentős növekedést követően június után júliusban is kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában összességében nem változott, de ezen belül az iparban jelentősen romlott, a kereskedelemben viszont sokat javult.

A lakosság véleménye érezhetően kedvezőtlenebb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke júliusban négy hónap emelkedés után kissé csökkent, de így is válság előtti szintje közelében maradt.  A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az előző hónaphoz képest enyhén romlónak, ám a válság előttit elérőnek, megtakarítási képességét pedig kissé javulónak értékelte.


Módszertan: A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

Borítókép: Amy Hirachi, Unsplash
Oszd meg!