Nehéz a komoly agysejtpusztulás veszélye nélkül olvasni a kormányzati propagandanyilatkozatokat, sajnos ha gazdasági a tematika, néha rákényszerülök. Ács világa: Ács Gábor ácsgáborosan dolgokról, amik Ács Gábort érdeklik.
Most, hogy a brutális csúcsról épp ereszkedni kezdő infláció és a friss, gyászos II. negyedévi GDP-adat köré is látványos alternatív valóságot próbál építeni a kommunikációs csapat, bevillant, hogy már az előző adatközléskor is kínomban Xanax után kapkodtam Nagy Márton kommentárját olvasva. Pedig az az adat akkor alig volt rosszabb a vártnál.
„Az átmeneti GDP-mérséklődés ellenére tartható az 1,5 százalékos gazdasági növekedés” – szólt a közlemény címe, amelynél még legalább mosolyogni lehetett, hiszen ez már májusban is irreálisnak tűnt, de legalább egy vágyálom, nem pedig valami ordas nagy csúsztatás szerepelt a címben. De aztán már az első mondat emlékezetesre sikerült: „A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt Magyarországon a megelőző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a GDP 2023 első negyedévében, míg negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos mérséklődés látható.” Azért nagyon bicskanyitogató ez a mondat, mert a KSH természetesen csak az adatot számolja és közli, a háborús és szankciós recesszióról szóló kamut nem ők teszik hozzá, hanem kommunikációs agytröszt.
Mit mondott a kormány negyedéve és mit mond most?
De még pár mondatot érdemes idézni három hónappal ezelőttről. „Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A Kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők, (…) 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság. A Kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt.”
Most, hogy a piaci elemzőket is meglepve a várt kis növekedés helyett az előző negyedévinél is nagyobb mértékben zsugorodott a gazdaság, újra megkaptuk a megfelelő iránymutatást. A háború, a szankciók mellett a külső környezet úgy általában a ludas, az előző dumából átemelték az „el kell kerülni a recessziót” részt, de nagyvonalúan kihagyták az álmodozást a másfél százalékos idei növekedésről. Illetve
csak kitolták az álom futamidejét, most bekerült, hogy jövőre jön a 4 százalék.
Ausztria utolérése kimaradt, de lehet, hogy azt Matolcsy György szabadalmaztatta.
Erre kár emberi erőforrást pazarolni
Ez az a szintű kommunikáció, amit lassan rá lehetne bízni a mesterséges intelligenciára. Nyilván nem több jachtnyi összegek maradnának az adófizetők zsebében, de ezt valóban elég egyszer kitalálni, utána kár rá emberi erőforrást pazarolni.
- Minden, amit mi csinálunk, jó.
- Minden, amit nem mi csinálunk, szar.
- Pozitív gazdasági folyamat: a kormányzati intézkedéseknek köszönhető.
- Negatív folyamat: közünk nincs hozzá, tőlünk független, sőt esetleg szándékosan ellenünk irányított külső körülmények okozzák.
Szakszerűség, őszinteség, hibás döntések elismerése: kizárt, tiltott.
A gazdasági adatok, trendek magyarázata kiválóan alkalmas néphülyítésre, amíg van közönség, amelynek erre van igénye.
A nagy összefüggéseket az átlagember úgyse látja át, a folyamatok sose fekete-fehérek, mindig meg lehet találni a pozitív és a negatív részeket. A folyamatok törvényszerű önkorrekciója miatt a GDP sose nő az égig, a recesszióból is mindig visszapattan, ahogy – nagyon leegyszerűsítve – az infláció se nő az égig, mert előbb-utóbb a magas árakon elfogy a kereslet és kénytelen megállni, vagy legalább drasztikusan lassulni az árnövekedés.
Így lehet gátlástalan sikerpropagandát gyártani még a legrosszabb adatból is, az Európa-bajnok inflációból. Amíg (részben a kormányzati intézkedésekből kifolyólag) rakétázik, ráfogni külső körülményekre és más adatokra mutogatni, amikor meg elkezd végre az égből kicsit csökkenni, akkor jöhet a ránk, a kiváló kormányra utaló többes szám első személy: „legyőztük”, „térdre rogyasztottuk” és társaik. Miközben mindenhol máshol fele-harmadakkora.
A való világba visszatérve
Persze nem teljesen új jelenség ez, a politikusok mindig saját érdekből magyaráznak, de a teljes szakmai nonszensz, a nyilvánvaló és józan paraszti ésszel is világos összefüggések tagadása, a gazdasági teljesítmény esetében is megmutatkozó bűnbakgyártás azért még sokkoló, főleg ha extrém hangerővel pumpálva alternatív valósággá sikerül felpumpálni tömegek fejében.
A való világba visszatérve: nem tudjuk, hogy a négy negyedéve tartó GDP-csökkenés után megúszható-e recesszió nélkül 2023 egésze. A piaci elemzők szerint is jöhet kis talpraállás a második fél évben, de ennek mértéke igen bizonytalan.
Ahogy az is, hogy az infláció csökkenése nem ragad-e meg a felső egyszámjegyű tartományban jövőre.
Meg az is, hogy meddig lehet csökkenteni a kamatokat a nélkül, hogy újra lejtőre kerüljön a forint. Csak az biztos, hogy ami jól sül el, az Nagy Márton és Orbán, ami meg rosszul, az Brüsszel-Soros-Gyurcsány.
A GDP előbb-utóbb újra nőni fog. Mindegy mikor, de akkor jönnek majd az igazi győzelmi jelentések.
