Pakisztán, Vietnám és Indonézia lesznek a következő 40 év legnagyobb nyertesei. Modellszámítások alapján az EU súlya 10% alá csökken a globális gazdaságban. Lehet, hogy az USA megbánja még azt a falat a mexikói határon. Infografikára tettük a Nyugat “hanyatlását”.
“Kína és Amerika háborúzni fog” – amióta Donald Trump az Egyesült Államok elnöke szinte fel sem tűnik, hogy ez a mondat mekkora meglepetést keltett volna egy vezető politikus stábtagjának a szájából, mondjuk, két évvel ezelőtt. A kereskedelmi egyezményeken való rugózás és az ezt követő politikai izmozás olyan feszültségeket hozott a felszínre, amiről eddig keveset beszéltünk.
A világ átrendeződik, a gazdasági hangsúlyok is eltolódnak – méghozzá keletre. A kérdés csak az, hogy az ezzel járó feszültség megmarad-e a kezelhető szinten?
A PwC egy globális kutatása talán közelebb visz ahhoz, hogy megértsük ezeket az éleződő konfliktusokat, legalább is a háttérben húzódó okok közül az egyik legfontosabbat. A tanácsadó cég szakemberei azt próbálták lemodellezni, melyek lesznek a legerősebb gazdaságok 2050-re. Jóslásokba bocsátkozni bátor dolog egy olyan év után, amikor a világpolitikát megrengette, sokkolta két győzelem: a már említett Donald Trumpé és a brexit-párti brit szavazóké. A PwC is tudja ezt, éppen ezért becslése szigorúan modellszámításokon alapszik, ahol a növekedés mozgatórugóit vették alapul, így a demográfiai jellemzőket és a termelékenységet, és hogy utóbbit mennyire pörgeti a technológia, illetve a nemzetközi kereskedelmet. Ezek azok a tényezők, amiknek köszönhetően Amerika a 20. század elejére a világ vezető gazdasága tudott lenni, és az is maradt, dacára számos politikai válságnak és nemzetközi konfliktusnak vagy pénzügyi válságnak. És ezek azok is, ami miatt vezető szerepét elvesztette.
A négy komponensre felhúzott modellszámítások a jövő politikai kríziseit és azok hatását nem tudják előrejelezni, de elég egyértelműen azt mutatják: a 21. század a most feltörekvőnek nevezett gazdaságok százada lesz. A PwC szerint jó eséllyel így lesz, ha nem lesz nagyobb világégés vagy nem nyer nagyobb utat a protekcionizmus.
Az elemzés szerint a világ összterméke 2050-ig a mostani duplájára fog nőni – messze túlszárnyalva a népességnövekedés ütemét. Mindeközben egyre nagyobb problémát jelent majd az éghajlatváltozás is a világ országainak (miközben a népességnövekedés a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője, a megnövekedett lakosságot majd etetni is kell valahogy, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a klímaváltozással foglalkozzanak a világ vezető hatalmai).
Kína első helye megkérdőjelezhetetlen, 2050-re a GDP rangsor legnagyobb csúcsugrói: Nigéria, Vietnám és a Fülöp-szigetek lesznek. A PwC átlagosan évi 5,1%-os növekedést jósol Vietnámnak, aki a következő évtizedek legnagyobb nyertese lehet. A világgazdaság éves bővülése a legjobb években sem fogja átlépni a 2,5%-ot.
Az infografikán a pontok fölé húzva az egeret látszik, melyik ország hanyadik helyet foglalja el a globális rangsorban adott évben.
Az EU 2016-ban a globális gazdaság 15%-át adta, az Egyesült Államok 16%-át. Az USA 2050-re 12%-ra esik vissza, az EU pedig 9%-ra (a PwC 27 tagállammal számol). Miközben Kína a mostani 18%-ról 20%-ra növeli részesedését, India pedig 7%-ról 15%-ra.
Mexikóval jobb lesz újra összebarátkozni
A feltörekvő gazdaságokat fedő “Emerging 7”, vagyis E7 tagjainak (Kína, India, Indonézia, Brazília, Oroszország, Mexikó és Törökország) növekedése olyan ütemű lesz, hogy az általuk megtermelt össztermék már 2040-re duplája lesz a ma G7-nek nevezett vezető hatalmakénak. Utóbbi tömörülés első számú vezetője az USA.
Visszanyalhat a fagyi, a most Mexikóval kereskedelmi csatát vívó USA-nak,
röpke negyedszázad múlva Mexikó egy olyan gazdasági tömörülés tagja lesz, ami mellett a G7 országai eltörpülnek majd.
Sőt, az E7 országai már most lehagyhatták a G7-eket, nagyjából 2015-ben voltak azonos szinten. Ezek az országok ma a világ GDP-jének harmadát állítják elő, 2050-re a felét fogják.
2050-re Mexikó és Indonézia gazdasága megelőzi az Egyesült Királyságot és Franciaországot, miközben Pakisztán lehagyja Olaszországot.
A PwC szerint, ha az Egyesült Királyság túljut a Brexit okozta sokkon, növekedési ütemben túltesz majd az EU átlagán. A legnagyobb uniós növekedést Lengyelország tudja majd felmutatni – a feltörekvő országok üteméhez képest azonban ezek a mutatók igencsak szerények lesznek. Lengyelország például 2050-ra még épp hogy bent tud maradni a top 30-as klubban.
A következő félévszázad nyertesei között zömmel olyan államok vannak, ahol a korrupció mértéke jelenleg magas, a politikai berendezkedés kevésbé demokratikus. A PwC szerint
a potenciális növekedést csak akkor fogják tudni tartani, ha strukturális reformokat hajtanak végre.
Politikai stabilitásra, szilárd jogrendszerre és hatékony állami bürokráciára lesz szüksége ezeknek az országoknak. Oktatásra, infrastrukturális és technológiai beruházásokra kell költeniük. A hosszú távon fenntartható növekedés elengedhetetlen feltétele, hogy a feltörekvők gazdasága több lábon álljon, ne függjenek például túlságosan a nyersanyag-kincsüktől. Ennek ellenére a PwC szerint hosszú távú befektetés célpontjai lehetnek a jövőben Vietnám, Törökország vagy Indonézia, Afrikában pedig Nigéria lehet a nagy favorit.
A PwC szerint vállalkozói kultúrára és innovációra lesz majd szükség, hogy a potenciális növekedést valódira váltsák ezek az országok – vagyis olyan vívmányokat kell majd magukévá tenni ezeknek az országoknak, amelyek ma a nyugati demokráciák sajátjai.
