Úgy tűnik, a befektetők fellélegeztek, Európa túl van a télen. A TTF holland gáztőzsdén ma 50 euró alá bukott a jegyzés. Érezteti-e majd mindez a hatását Magyarországon? Van egy réteg, aki továbbra is nyögni fogja a rekordárakat, az átlagfogyasztás visszaesése pedig a következő fűtési szezonban viheti lejjebb a rezsivédett ár fogyasztási korlátját.
Nem várható a következő hetekben hidegebb időjárás Európában, ez meglátszik a gázáron is: ma a megawattóránkénti 48,8 euróig süllyedt az árszint, innen némi korrekció után sem ment 50 euró fölé a jegyzés. Úgy tűnik, a piacok és a befektetők is fellélegeztek: Európa tényleg megúszta ezt a telet. Az enyhe időjárás mellett érdemben sikerült csökkenteni a felhasználást is.
Akkor most Magyarországon is olcsóbb lesz a gáz?
Nem. A gázára amúgy már decemberben is nagyot csökkent. Az Eurostat statisztikája szerint a tavalyi év utolsó negyedévében így alakult a köbméterenkénti átlagár az EU-ban:
- október: 2,52 euró;
- november: 2,28 euró;
- december: 1,43 euró.
Akkor most jöhet az olcsóbb magyar gáz is?
Magyarország az orosz Gazprommal kötött hosszútávú gázszerződést, és titkos, hogy milyen áron vásárolunk gázt. A külkereskedelmi adatokból azért sejthető – innen tudjuk azt is, hogy Magyarország épp akkor vásárolta a legmagasabb áron a gázt, amikor a legtöbbet szállították le az oroszok. A költségvetésben a Rezsivédelmi Alapot a négyzeresére kellett duzzasztani emiatt.
Hogy a gáz ára mennyire elszállt, azt jól mutatja az, amit a 24.hu szúrt ki a statisztikában:
2022-ben 3,5-szer annyit fizettünk a gázért (7,8 milliárd euró), mint egy évvel korábban, de akkor 42 százalékkal több gáz érkezett Magyarországra.
Sőt, ezt az árat még jó ideig fizetni fogjuk, hiszen az EU-s transzferek híján lényegében devizaforrás nélkül maradt kormány megállapodott az oroszokkal a fizetés átütemezéséről még tavaly októberben.
Tavaly nyáron a kormány úgy döntött, hogy visszavágja a rezsicsökkentést, az átlag feletti fogyasztás esetében egy, a piaci árhoz közeli árszintet határozott meg.
Lantos Csaba épp tegnap jelentette be, hogy áprilisig marad a rezsicsökkentett ár, de a piaci árszint is – miközben utóbbi lehet, hogy már olcsóbb is lehetne. Az oroszokkal kötött szerződés egy árképletet tartalmaz, a külkereskedelmi adatok alapján sejthető, hogy kéthavi csúszással követi a Magyarország által fizetett ár a tőzsdei trendeket. Decemberre pedig már nagyot zuhant a gázár a TTF-en is.
A következő tél sem lesz egyszerű
A kormány negyedévente vizsgálja felül az árakat. Vagyis áprilisban derülhet ki, a nyárra milyen új árszintek lesznek érvényben. Fontos, hogy a mostani szabályok szerint az átlagfogyasztás jelenti a határt a kvázi piaci és a rezsivédett ár között.
Csakhogy ezen a télen a lakosság nagyot spórolt, ami lejjebb húzza az átlagot a következő fűtési szezonra.
Kérdés, hogy hozzányúlnak-e majd később ahhoz a küszöbértékhez, ami felett már piaci árat kell fizetni. Könnyen lehet, hogy ezt majd az akkori tőzsdei árak és a költségvetés helyzete dönti el. A rezsicsökkentés fontos politikai terméke a kormányzatnak, és akkor sem engedte el, amikor a gázár a 340 eurós szintet ostromolta tőzsdén.
A lakosság kevesebb mint 40%-a volt rezsivédett kategóriában
A KSH Statisztikai tükör című kiadványában megjelent friss adatok szerint a háztartások 38,5%-a már a rezsicsökkentés részleges kivezetése előtt is a jelenlegi rezsivédett (átlagos fogyasztásba eső) tartományban fogyasztott áramot és gázt. Őket közvetlenül nem érintette az intézkedés, Lantos bejelentése alapján ráadásul továbbra is ugyanannyit fognak fizetni az energiáért.
A többi háztartás legalább egy energiahordozó esetében a rezsivédett tartományon túlmenően fogyaszt: az összes háztartás 6,8%-a csak gázból, 33,6%-a csak áramból, és 21%-a mindkettőből.
Akiknek viszont egyáltalán nem lesz könnyebb
A lakosság egyelőre fellélegezhet, bár kétségtelen, hogy széles társadalmi csoportot érintett az energiaárak elszállása. A 24.hu ugyanakkor rámutat arra is, hogy a vállalkozásoknak egyáltalán nem lett egyszerűbb. Sőt, nekik a tavaly augusztusi tőzsdei csúcs idején belőtt és leszerződött tarifák mellett kellene életben maradniuk. Egyelőre nincs hír arról, hogy az állami tulajdonú MVM áthangolná a szerződéseket.
Borítókép: Csöveket hegesztenek össze a Bulgáriát Szerbiával összekötõ földgázvezeték építésén a bulgáriai Goletovci faluban 2023. február 1-jén. A két ország elnöke ezen a napon indította el hivatalosan az azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett, kezdetben évenként 1,8 milliárd köbméter kapacitású, európai uniós forrásból megvalósuló 170 kilométer hosszú vezeték bulgáriai szakaszának építését.
MTI/EPA/Vaszil Donev