Augusztus 1-jétől az eddigi ár hétszeresét kell fizetni az átlag fölötti gázfogyasztásért. De miért, ha Putyin azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt? Podcastajánló.
„Jóval korábban elkezdtek elszállni az energiaárak, mint most az emlékezetünk alapján hajlamosak vagyunk gondolni: 2021 nyarán indult el az emelkedés a piacokon, ám azt akkor még a covid utáni felpattanással magyaráztuk. Úgy tűnt ugyanis, hogy a világgazdaság magára talál, és ilyen gyorsan nem tudnak felzárkózni a gázkitermelő források. Aztán erre tett rá egy nagy lapáttal a háború, akkor már megawattóránként száz euró körülire csúszott fel a gázár, és most történelmi magasságokban, 170 euró körül mozognak a tőzsdei árak” – mondta Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa a valaszonline.hu podcastjában.
Felsmann szerint van elég gáz, ami kitermelhető a világban, és ezek révén három-négy éven belül kiváltható az orosz gáz, de ha a 2022-es telet nézzük, sokkal rosszabb a helyzet. Mindazonáltal Oroszország ugyan nagyot nyerhet azon, hogy az egekbe srófolja a gázárat, viszont minél inkább használja fegyverként, annál inkább roppan össze iránta a bizalom.
„Az EU tagállamai eddig jellemzően évi 150-160 milliárd köbméter gázt vásároltak Oroszországtól, ennek nagy részét már helyettesítették is a tagországok, például amerikai vagy arab LNG-vel. De 60-80 milliárd köbméter helyettesítése még kihívás – ez amúgy a magyar fogyasztás körülbelül hatszorosa.”
Amikor 15 százalékos fogyasztásmérséklést kért az Európai Bizottság, Felsmann szerint a déli tagállamok értették meg elsőként a kérést. Olaszországban például a villamosenergia-termelés döntő része is gáz alapú, ők azonnal előírták, hogy nem lehet 25 fok alá állítani a klímaberendezéseket a középületekben és a plázákban. Itthon szinte hülyének néztük az olaszokat – nem esett le mindenkinek az az összefüggés, hogy ezzel mérsékelni tudták a gázfogyasztást.
Rezsicsökkentés: Csipkerózsika-álom?
„Inkább horrormesét mondanék” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a rezsicsökkentés Csipkerózsika-álom volt-e. „Régóta látszott, hogy ez a politikai termék gazdaságilag nem tartható fönn. Még a választások előtt mondtam, hogy akárki alakít kormányt, hozzá kell nyúlni az energiaárakhoz.”
Felsmann azt mondja, nem volt jó megoldás, hogy mindenféle szociális szempontot nélkülözve mindenkinek rezsicsökkentett áron adták a gázt és az áramot. Ugyanakkor a mostani szigorítás is szok szempontot nélkülöz, amiket figyelembe kellett volna venni – a kizárólag fogyasztási mennyiség alapú szabályozás sok kisebb jövedelmű családot fog nehéz helyzetbe hozni. Azokat, akiknek sosem volt pénzük arra, hogy energiahatékonysági fejlesztésekre költsenek. Ezeknek a családoknak anyagilag megoldhatatlan kihívást fog jelenteni az új rendszer.
„Abban bízom, hogy ez most a tűzoltás, kapkodás volt. Elképzelhetetlen, hogy ne alakuljon mellé valamilyen szociális szempontú segítségnyújtás.”
Felsmann szerint a 4,5 millió lakossági felhasználó közül négymillió most nézhette meg életében először az energiaszámláit, fogalma sem volt korábban, hogy mennyi gázt és áramot fogyaszt. Ez érthető is, hiszen ez a rezsicsökkentési üzenetcsomag arról szólt, hogy nem kell foglalkozni energiahatékonysággal. „Azt hallották minden csatornán, hogy a kormány megvédi a rezsicsökkentést, és azt is, hogy ezt az orosz gáz garantálja. Ezt megfejelte Putyin február 1-jei nyilatkozata, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt.”
Mostanra mindenkinek világossá vált, hogy nem kapjuk ötödáron.
„Még azt is el tudom képzelni, hogy Vlagyimir Putyin felkészítőjét egyszer rosszul írták meg, és rossz számot mondott, ez annyira irreális volt. Ötödáron még a posztszovjet diktatúrák sem kapják a gázt az oroszoktól. Az orosz gáznak piaci ára van, és ha a piaci ár jelentősen magasabb a korainál, akkor egyértelműen nem lehet ezen keresztül garantálni a rezsicsökkentést.” Magyarországon nagyjából 80 százalékban orosz eredetű gáz használunk, és az összfogyasztásnak csak körülbelül 15 százaléka jön itthoni gázmezőkből, még kisebb rész pedig cseppfolyós formában.
Radikális hatást várnak
Az, hogy a szigorítás augusztus elsejétől lép életbe, nyilvánvalóan annak a beismerése, hogy ekkora baj van. Felsmann szerint egyébként nem kéthetes átfutással jött volna ki a szabályozás.
Európa legmagasabb gázárát fogja fizetni a magyar lakosság – a radikális áremeléstől vélhetően radikális hatást is várnak, azt, hogy takarékoskodjunk a fogyasztással.
„Ilyen jellegű hangokat korábban nem hallottunk hivatalos forrásokból. Biztos, hogy az ársokk ezt is elő kívánja segíteni. A másik cél a gáznagykereskedő vállalat víz fölött tartása. Most olyan szempontból is átlendült az inga a túloldalra, hogy eddig a lakossági energia volt olcsó, az ipari drága. Németországban például fordítva volt” – mondja Felsmann, aki szerint a mostani helyzetben a világ legmagasabb áfa-kulcsának a fenntartása is kérdésessé válik.
A lakossági gázár augusztus 1. után magasabb lesz a kisvállalatinál.
Az átlagfogyasztás fölött fizetendő köbméterenkénti lakossági gázár 748 forint, összehasonlításul: a berlini 550 forint körül van. Vagyis még a legpiacosabb országokban is, ahol egy évtizede nincs árszabályozás, alacsonyabb a gázár.
A hazai tárolók most körülbelül 50 százalékban vannak tele, le vagyunk maradva a régióhoz képest, mindenki jobban áll, például Szlovénia, Ausztria hamarabb kezdtek óvatossági lépéseket tenni. Felsmann szerint érdekes kérdés, miért nem sikerült jobban ösztönözni a kereskedőket, hogy kezdjék el hamarabb a betározást.
Húsz euró? Inkább hatvan
„Ez a tél lesz a legnehezebb. Kibírni ezt kell. Viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy az orosz gázról való leválásnak költségoldalon is nagyon komoly áldozatai lesznek. Az új, alternatív megoldások nem fogják visszahozni a húsz eurós gázárat. Sokkal inkább egy hatvan euró körüli gázár valószínű – ami persze a mostaninak a harmada –, mert azok a projektek, amelyek mostanában indulnak el az orosz gáz helyettesítésére, jó esetben ezen az árszinten fognak tudni megjelenni a piacon” – mondta. Úgy látja, ellátásbiztonsági oldalról egy telet kell kibírni, és reményei szerint akkor sem lesz valódi krízis.
„Most van az a helyzet, amikor jobb félni, mint megijedni – tele kell rakni a tárolókat, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, ami, ha felkészültek vagyunk, általában nem szokott bekövetkezni.”
