Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezetékek, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszik, hogy Magyarország is tovább diverzifikálja gázbeszerzési útvonalait – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
A hivatal keddi, Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményében kiemeli: az elmúlt időszakban három jelentős gázvezeték-fejlesztési projekt ért célba, amelyek a régiós hálózat fejlesztésén keresztül hozzájárulnak az ellátásbiztonság megerősítéséhez.
Forrás: MEKH
- Interconnector Greece-Bulgaria (IGB): a görög-bolgár rendszerösszekötő vezeték sikeresen megkezdte kereskedelmi működését 2022. október 1-jén, az új gázév első napján. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában. Az első földgázmennyiségeket a gáznap kezdetén a transzadriai gázvezetékből (TAP) továbbították a rendszerösszekötőn keresztül. Az IGB összeköti Görögország és Bulgária nemzeti gázszállító hálózatát Komotini és Sztara Zagora településeken. A teljes kapacitás, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
- A lengyel GAZ-SYSTEM által épített Baltic Pipe gázvezeték a gázév elejére szintén sikeresen megépült, és részleges kapacitással üzembe helyezték; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy diverzifikálja Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvég kontinentális talapzaton található gázforrásokhoz. A Lengyelország és Dánia közötti új rendszerösszekötő vezeték jelentősen növeli a gázpiac stabilitását, biztonságát és versenyképességét a régióban.
- Befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is idén augusztus végén, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó infrastruktúraeleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi Świnoujście és litvániai Klaipėda terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban található, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba – mindez tovább növeli a regionális ellátásbiztonságot. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül.
Ezekkel az új vezetékekkel még nem teljesedett ki a diverzifikáció. Ságvári Pál kiemelte: érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megkétszerezése. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába – tette hozzá.
