A megugró gázárak és az orosz-ukrán háború valós félelemre adhatnak okot: gáz nélkül maradhat Európa. A hiányzó energiát lehet pótolni, de a környezetvédelmi szempontok ismét háttérbe szorulnak.
Augusztus 31-e és szeptember másodika között karbantartás miatt leáll az oroszt gázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 gázvezeték, ami aggodalomra adhat okot az európai ellátást illetően. A gázvezeték működése már az elmúlt hetekben is bizonytalanná vált, reggelre pedig tényleg elzárták a csapot az oroszok.
- Az orosz állami gázexport-monopólium, a Gazprom júniusban vis maiorra hivatkozva nem tudta teljesíteni a szállítási kötelezettségeit meg nem nevezett, a hatáskörén kívül eső „rendkívüli” körülmények miatt.
- A hónap végére a vezetéken a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal esett vissza.
- Júliusban a földgáz ára 14 százalékkal emelkedett (ami tízszer magasabb árat jelentett a korábbi évekhez képest), miután az Északi Áramlat-1-en keresztül történő szállítás a szokásos kapacitásának kevesebb mint ötödével üzemelt.
- A teljes hónapot vizsgálva a szállítást a korábbi kapacitás 20 százalékára csökkentette a Gazprom.
- Emellett az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több európai ország, köztük Bulgária, Dánia, Finnország, Hollandia és Lengyelország gázellátása teljesen leállt.
Az orosz gáz eddig nélkülözhetetlen volt
Oroszország Európa földgázszükségletének mintegy 40 százalékáért volt felelős, a gáz jellemzően az Északi Áramlat-1-en érkezett a kontinensre. Ez tavaly mintegy 155 milliárd köbméternyi földgázt jelentett.
A zöld energiára való átállást felgyorsíthatja a most kialakult helyzet, azonban rövid távon nem váltanák ki az esetleg hirtelen leálló földgázszállítást. A kérdés tehát a következő:
honnan juthat az idei fűtésszezonban gázhoz Európa, ha nem az oroszoktól?
Néhány ország már gondoskodott az alternatív ellátási lehetőségekről, illetve mivel Európa gázhálózata az országokat összeköti, így a tartalékok megoszthatóak – írja a Reuters.
Németország
Németországnak viszonylag sok választási lehetősége van. Az ország a kontinens legnagyobb orosz gázfogyasztója, a háború miatt viszont visszavonták az Oroszországból érkező új Északi Áramlat-2 működésének engedélyeztetését.
A németek a közeljövőben még igényt tartanának az orosz gázra, így megpróbálják feltölteni ősszel a gáztárolóikat (ebben elég jól állnak egyelőre).
A szükséges infrastruktúra azonban rendelkezésére áll, így az ország importálhat gázt Nagy-Britanniából, a skandináv országok közül Dániából és Norvégiából, illetve a szomszédos Hollandiából is.
A gázfüggés megszüntetésén Németország időközben folyamatosan dolgozik, ennek első lépése volt az előző héten Kanadával együtt létrehozott hidrogénszövetség. Az egyezség értelmében 2025-től hidrogént fognak importálni Kanadából, hosszú távon pedig a hidrogénre és más környezetbarát, alternatív energiaforrásokra állnának át. A németek a cseppfolyósított földgázban (LNG) is gondolkodnak, a következő két évben kettő új LNG-terminált építenének.
Az Egyesült Államok már jelezte, hogy dolgozik rajta, hogy idén akár 15 milliárd köbméternyi LNG-t szállíthasson az EU-ba. A helyzetet nehezíti, hogy ugyan az ország üzemei teljes kapacitással működnek, a kiemelt jelentőségű texasi exportterminál robbanást követően egészen november végéig nem üzemel.
Lengyelországon Norvégia segíthet
Norvégiát önmagában is nevezhetjük nagyhatalomnak, hiszen oroszok után ők számítanak a második legnagyobb gázszállítónak. Norvégia növeli a földgázkitermelését, így segítve az Európai Uniót annak 2027-es célja elérésében, azaz hogy az unió teljesen függetlenedni tudjon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A brit Centrica megállapodást kötött a norvég Equinorral a következő három télre szóló megnövelt szállításról. Nagy-Britannia egyébként nem függ az orosz gáztól, és csővezetéken keresztül Európába is tud exportálni.
A lengyelek is nagymértékben támaszkodnak az orosz gázra, az ország teljes fogyasztásának felét eddig tőlük kapták. Az Európába irányuló, Ukrajnán keresztül vezető útvonalakhoz tartozik még a Jamal gázvezeték is, kapacitása a kontinensre irányuló gázexport mintegy hatodát teszi ki. Áprilisban állították le gázvezetéken történő szállítást,
ami Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a Moszkvát sújtó háborús szankciókra adott orosz válasz volt.
Az ország vezetése jelezte, hogy a norvégoktól, Németországon keresztül kívánnak gázt szerezni, ezért októberben nyitják meg azt a vezetéket, ami évente akár 10 milliárd köbméter gáz áramlását is lehetővé teszi. Emellett előző héten egy új gázvezetéket is üzembe helyeztek Lengyelország és Szlovákia között.
Olaszország és Spanyolország
Dél-Európán Azerbajdzsán segíthet: az azeri gázhoz az Olaszországba vezető Transz-Adria gázvezetéken és a török Transz-anatóliai gázvezetéken (TANAP) keresztül juthat hozzá.
A spanyolok a Pireneusokon keresztül egy harmadik gázösszeköttetést építenének ki, Franciaország szerint azonban az LNG-terminálok kiépítése gyorsabb és költséghatékonyabb megoldást jelentene számukra.
Az energiaválságra is megoldást nyújthat
Az energiaellátásban keletkező hiány pótlására a földgázhoz hasonlóan a felsorolt, szomszédos országoktól származó, összeköttetéseken keresztül történő villamosenergia-behozatal megfelelő alternatíva lehet. Mi jöhet még szóba?
- A nukleáris energia. Belgiumban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban csökken a nukleáris energiatartalék, mivel az erőműveik sok esetben elöregedtek, vagy csak egyszerűen leállították azokat. Ráadásul Franciaország, ami egykor Európa legnagyobb energiaexportőre volt, talán még a saját szükségleteinek kielégítésére sem fog tudni elég nukleáris energiát termelni.
- Megújuló energia. Az Európai Unió által szorgalmazott klímavédelmi szempontokhoz ez az út vezetne. Az idei történelmi aszály, az alacsony csapadékmennyiség és hőhullám miatt viszont a vízből nyert energia idén kevésbé lesz hangsúlyos, és bár a napenergia lakossági szinten elegendő lehet, a többi energiaforrás esetében sokszor nincs meg a megfelelő infrastruktúra, az átállás pedig évekbe telhet.
- A kialakult energiaválság és a 2021 közepe óta megugró gázárak miatt több európai ország visszakapcsolhatja az eddig leállított szénerőműveket, ez viszont teljesen szembe megy az eddig szorgalmazott klímavédelmi intézkedésekkel.
Mi vár Magyarországra?
A magyar kormány nem jelezte, hogy függetlenedni szeretne az orosz földgáztól. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter ma jelentette be, hogy szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszútávú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra, mint azelőtt. A külügyminiszter a szerződést már alá is írta az orosz gázipari vállalattal.
Középtávon azonban minden bizonnyal lépni kell, a háború épp azt mutatta meg, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott Moszkvának.
