Ma a Kúria tett pontot Gattyán György és a NAV jogvitájának végére, igazat adva a milliárdos vállalkozónak. Ezzel az ügy még nem zárult le, de kimozdulhat a holtpontról. A jogi hercehurca közben az is kiderült, hogy a Jasmin erotikus oldalakat működtető cégcsoport több adót fizetett be a kérdéses időszakban, mint kellett volna. A NAV ezért 4,5 milliárd forintot már át is utalt a társaság számlájára.
A Jasmin ma is az egyik legnagyobb független erotikus tartalomszolgáltató a neten – az alapítója Gattyán György ennek a vállalkozásnak köszönheti milliárdos vagyonát. Bár a pénzt a felnőtt-tartalom hozta a cég számára, komoly technológiai is volt (és van is) mögötte. A honlap mögött lévő platform szerzői jogait a WebMindLicenses Kft. tulajdonolta, aminek nyereségéből Gattyán 30 cégből álló vállalatbirodalmat épített, ez a Docler Holding.
Döntött a Kúria
Öt éve húzódik a magyar milliárdos, Gattyán György és a NAV vitája. A vállalkozó cégcsoportja ellen 2012-ben indult nyomozás költségvetési csalás miatt, amit 2013-ben közigazgatási eljárás követett, melyben a NAV az elmaradt adóbevételek mellett vaskos bírságot is követelt a Gattyán tulajdonában lévő WebMindLicenses (WML) Kft-től. Utóbbi ugyanis 2008-ban megállapodott egy portugál céggel, a Lalibbal az addig Magyarországon fejlesztett felnőtt tartalomszolgáltató, a LiveJasmin (ma már csak Jasmin) know-how-jának bérbeadásáról (egészen pontosn a WML elődje, ezt vette át aztán a 2009-ben bejegyzett WML). Ezért a portugálok licenszdíjat fizettek a magyar kft-nek, Gattyán cége pedig a társasági adót itthon fizette meg, miközben az áfát Portugáliában. Ez akkor 4 százalékponttal alacsonyabb volt Portugáliában, a NAV gyanúja szerint a konstrukció lényege az volt, hogy a vállalkozás ne itt fizessen adót. A nyílt nyomozati eljárás ugyan csak 2012-ben indult, de Gattyán telefonbeszélgetéseit – vélhetően az ezt megelőző két évben már – lehallgatták, ezek alapján indult aztán meg a nyomozás, majd később a NAV is a bizonyítékok közé csatolta a felvételek leiratát. A nyomozás házkutatással indult, a cégcsoport szervereit elvitték, átnézték a levelezéseket is.
Az ügy azóta megjárta az Európai Bíróságot is, aminek iránymutatása alapján 2016-ban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Gattyánéknak adott igazat. Ezek szerint túlzott beavatkozás volt a telefonok lehallgatása és a levelezés lefoglalása is, de még ezek alapján sem igazolható a NAV gyanúja. A magyar bíróság új eljárásra kötelezte a NAV-ot. Az ügy a Kúrián folytatódott – ennek volt ma az ítélethirdetése.
„A Kúria bírói tanácsa úgy döntött, hogy az első fokú bírósági ítéletet alapvetően helyben hagyja” – mondta el a Forbes.hu-nak Somkuti András, a WML-t is tulajdonló Docler Holding elnöke. Ezek szerint a NAV nem használhatja bizonyítékként a lehallgatott telefonbeszélgetések leiratát és a WML Kft. nem követett el költségvetési csalást. Az elmúlt években ez a harmadik jogi fórum, mely igazat ad a WML-nek. Az ítélet azt is kimondja, hogy a NAV-nak új eljárást kell lefolytatnia – ez tisztázhatja a cégcsoportot is.
A korábbi, elsőfokú ítélethez képest volt módosítás: a párhuzamosan folyó büntetőeljárásban szerzett bizonyítékok közül a bíróság egyértelműen kizárta a lehallgatott telefonbeszélgetések felhasználását (ez eddig is így volt), de a nyílt nyomozati szakaszban lefoglalt e-maileket felhasználhatja a NAV. Ez utóbbi új elem. Somkuti András szerint fontos különbség, de az ügy kimenetele szempontjából nem lényeges, hogy ebben a pontban a Kúria – úgy tűnik – nem követte az Európai Bíróság korábbi iránymutatását.
Somkuti András, a Docler Holding elnöke
Milliárdokat fizetett vissza az adóhatóság már most
A vizsgálat közben a NAV nem tudta alátámasztani az álláspontját, az ugyanakkor kiderült, hogy a vizsgált adóévekben (2009-11) a WebMindLicenses Kft. 4,5 milliárddal túlfizette az adóját. „Ezt a visszatérítést már jóvá is írta az adóhatóság” – mondja Somkuti. Más kérdés, hogy a cég számlái továbbra is zárolva vannak, így ehhez az összeghez sem férhetnek hozzá egyelőre. Ez a tétel amúgy még növekedhet is, a mai bírósági döntés legalább is utalt erre. Hogy a vége mennyi lesz, az csak később fog kiderülni.
A NAV által korábban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés miatti zárolás továbbra is fennáll – ez a Docler Csoport valamennyi eszközére áll (pl.: ingatlan, leánycégek, követelések). E tekintetben kérdés, hogy mit jelent a mai Kúria-döntés, hiszen amíg tart az adóhatósági revízió, a NAV fenntarthatja a zárolást. A WML eddig is több kérelmet adott be ennek feloldására, sikertelenül, a mai határozat után újrapróbálkoznak.
A zárolás el is lehetetleníthette volna a cégcsoportot, azt egyelőre külső cégből, Luxemburgból finanszírozzák, egy kölcsönszerződés részeként.
Erre azért van szükség, mert még fizetést is csak így tudnak adni a Budapesten dolgozóknak. A cégcsoport központját ugyan évekkel ezelőtt Luxemburgba költöztették, itt 300-an dolgoznak, de Magyarországon 500-600 munkahelyet hoztak létre, ezt is a külföldi központból finanszírozzák egyelőre.
„A perben fel sem merült a kártérítés ügye. Nem is időszerű ez a kérdés. Alapvetően szeretnénk ezt az ügyet végig vinni, szeretnénk végre lezárni ezt az egészét. Most ez a fókusz” – mondja Somkuti. „Öt éve vagyunk olyan állapotban, hogy a bal lábunkat nem tudjuk használni, a mi elsődleges célunk, hogy végre tudjunk dolgozni” – teszi hozzá, hogy jelezze, abszolút szakmai kérdésként kezelik az öt éve húzódó ügyet.
A NAV korábban a 2012-es adóév miatt is eljárást indított, lényegében ugyanarról van szó, mint a 2009-11-es időszak kapcsán. Ez az ügy nem került egyelőre bírósági szakaszba, a NAV fellebviteli igazgatósága új eljárás lefolytatását írta elő, ezt a másik ügy miatt azonban felfüggesztették. Ez az ügy első fokon van továbbra is, egyelőre kérdés, mit lép a NAV.
A 2012-őt követő évek is revízió alatt vannak, de még csak jegyzőkönyvek sem készültek (épp ezekre hivatkozva a NAV továbbra is fenntarthatja amúgy a zárolást, erre ilyenkor hivatalból joga van). Ami szintén tart, az a büntetőeljárás, mely a titkos információszerzés után indult meg. Kisebb nyomozati cselekmények ugyan voltak, vannak – de továbbra sincs például gyanúsított.
Fontos ítélet, a hatósági ellenőrzésekre is komoly hatása lehet
A Kúria mai ítéletével megerősítette, hogy titkos információgyűjtés közben szerzett bizonyítékok egy párhuzamosan zajló közigazgatási eljárásban nem felhasználhatóak. Ez a Gattyán-ügy szempontjából is lényeges – bár nem a legfontosabb fejlemény, hiszen az Európai Bíróság korábban azt is kimondta, hogy még ezen bizonyítékok alapján sem állt meg a NAV gyanúja –, de messze túlmutat ezen az ügyön.
Közigazgatási eljáráson belül ugyanis a hatóságok eszköztára lényegesen szűkebb, például titkos információgyűjtés nem rendelhető el adóztatási céllal – erre csak bűnüldözési cél adhat okot.
A WebMindLicenses bírósági ügye – például épp a telefonlehallgatások felhasználása miatt – más cégek élénk érdeklődését is magára vonta, hiszen nem példa nélküli, hogy egy közigazgatási és egy büntetőeljárás párhuzamosan folyik. Bár Magyarországon nincs precedensjog, a mostani ítélet útmutató lehet majd később is, ha közigazgatási eljárásokban akarnak felhasználni büntetőügyben megszerzett információkat, bizonyítékokat.
De hogy jönnek a képbe a portugálok?
Fontos részlet az ügy szempontjából, hogy korábban az Európai Bíróságon Portugália közbeavatkozott, igazolva, hogy a szóban forgó cég valóban létezik, sőt saját nevében és saját kockázatára végez üzleti tevékenységet. Ez azért lényeges, mert az EB ajánlásában is szerepelt, amit később a magyar bíróság is előírt: a NAV-nak fel kell vennie a kapcsolatot a portugál társszervvel. Ez azért lényeges, mert a NAV álláspontja az ügyben eddig lényegében az volt, hogy a Lalib csak stróman, ezt a feltételezést azonban a portugál állam egyszer már tisztázta. A Doclernél nem tudnak róla – ez a tárgyaláson is előkerült –, hogy a NAV felvette volna a kapcsolatot a portugál adóhatósággal.
De miért volt szükség a portugál társaságra?
„2008-2009-ről beszélünk, amikor a magyar áfa 20% volt és nem 27%, mint most. Négy százalékpont volt a különbség, ami az árbevételünk kisebb részére vetült, csak a közösségi fogyasztásnál merült fel egyáltalán. Az üzlet zömét az Európán kívüli értékesítés tette ki. Az egész árbevételünk 1-2 százalékáról van szó” – magyarázza Somkuti. Szerinte egyszerűen nem igaz, hogy az adókönnyítés miatt megérte nekik egy portugál céggel szerződni.
„A Docler cégcsoport nem vitte ki a honlapjait Magyarországról, azok ugyanis soha sem voltak itt. Ezeket ugyanis nem lehetett volna itt működtetni, már a bankkártyás fizetést sem például, mert korábban – és most sem – volt olyan pénzintézet, mely hajlandó lett volna ezeket a tranzakciókat lebonyolítani” – magyarázza tovább Somkuti. Mint mondja, jelenleg is csak három magyar pénzintézet jöhetne szóba, de mindhármuk szabályzata tiltja a felnőtt-szolgáltatásból származó tranzakciók kezelését. Sok egyéb üzleti ok is magyarázta, hogy miért külföldön működtek a honlapok és belső okok valamint a cég akkori képességei indokolták azt, hogy miért harmadik fél üzemeltette azokat.
„Arról beszélünk, hogy összeálltak fiatal emberek, hogy megcsinálják ezt a céget, és lefejlesszék ezt a platformot. De az a menedzsmenttudás, külföldi kapcsolatrendszer, sőt – eleinte még – a nyelvtudás sem volt meg, ami egy globális vállalat működtetéséhez szükséges. Ez egy garázscég volt.”
Gattyán György, a Jasmin.com és a Docler Holding alapító-tulajdonosa
Pár évvel ezelőtt kezdtek el komolyan abba fektetni, hogy a pénzügyi-számviteli, jogi tudást megerősítsék a cégcsoporton belül, addig viszont fontos volt, hogy külföldi partnerekkel dolgoztak együtt. Mint Somkuti magyarázza, itt került képbe a portugál Lalib is. „Mi a technológiai know-how-t adtuk, ők az üzemletetést biztosították ehhez” – mondja. Az üzemeltetés csak 2012 óta van házon belül – immár Luxemburgban.
Gattyán György tavaly a negyedik helyezett volt a magyar Forbes milliárdos-listáján. Becslésünk szerint vagyona akkor 173,2 milliárd forint volt. 2017-es becslésünket a novemberi magazinban publikáljuk majd.
A borítóképen a Docler Holding központja a budapesti Expo téren. Fotó: Docler.
