A Futni mentem lett az 1989 utáni magyar filmgyártás legnézettebb mozija, de a Demjén-film is már a harmadik a magyar filmes örökranglistán. Herendi Gáborral és a film producereivel beszélgettünk a siker titkáról.
Herendi Gábor érkezik a Cinema City Westend előterébe. Megkérdezem tőle, hogy van. Nevet, hogy ezen a napon ér-e egyáltalán olyat mondani, hogy „rosszul”. Később Berta Balázs producer a kávézóban is azt mondja: min izguljon most már, innentől buli van. Pár perccel utána a színész Ember Márk viszont már remeg az izgatottságtól a moziterem ajtaja előtt.
Lepörögnek a reklámok, előzetesek, majd belép a terembe a Futni mentem két producere, Berta Balázs és Kárpáti György. Vasárnap délután van, a sikeres közönségfilm 16:15-ös vetítésén járunk. A producerek a vászon előtt jelentik be, hogy aznap délután megelőzték a 1997-ben bemutatott A miniszter félrelép 662 963 nézőjét, így a Futni mentem a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás legnézettebb mozifilmje.
A filmet gyártó és forgalmazó Vertigo Média hétfőn közölte a pontos nézőszámot.
- E szerint a premier óta, február 2-a vasárnappal bezárólag 663 442 látogatót vonzott már a Futni mentem a moziba. Múlt hétvégi (január 30. és február 2. közötti) látogatottsága 37 293 fő volt, a Filmforgalmazók Egyesületének szokásos hétvégi toplistáján az első helyezett.
- Őt követi a hétvégi listán 31 765 nézővel a Nemzeti Filmintézet (NFI) gyártási támogatásával készült Hogyan tudnék élni nélküled?, a Demjén-filmnek így összesen 585 116 látogatója volt már, és ezzel a magyar filmes örökranglista harmadik helyezettje.
Herendi Gábor: Levegőt nem kapok
Vissza a Westendbe. Még most is félházhoz közel a terem, úgy, hogy már több mint két hónapja, november 21-én mutatták be filmet. A producerpáros mellé Ember Márk, Csányi Sándor, Tenki Réka és Trokán Péter színészek is felsorakoznak, valamint a rendező, Herendi. Taps, köszönetek, ajándékosztás – mindez előzetes bejelentés nélkül. Kivonul a stáb, indul a vetítés, én pedig leülök Herendivel pár szóra.
„Levegőt nem kapok – mondja Herendi a termek előtti lobbiban, a kanapéra süppedünk. – Tényleg, álmomban nem gondoltam, és állatira örülök, hogy ilyen szeretet övezi a filmet. Büszke vagyok rá és nagyon jólesik, hogy az a sok energia, amit belefektettünk, most meghozta a gyümölcsét.”
Herendi szerint a film független mivolta – nem került állami támogatás a gyártásába – csupán „adottság”, ő inkább közönségfilmként tekint rá.
„Szerintem ez a lényeg. Csak hálás tudok lenni a producereknek, akik ezt a dolgot megrizikózták és megfinanszírozták, tényleg nagy kockáztatás volt a részükről.”
Fontos a nézőszámcsúcs? Fontos hát, pláne annak az embernek, aki az 1990 óta debütált tíz legnézettebb magyar mozifilmből négyet is megrendezett.
„Közönségfilmeket csinálok, ebben a műfajban nekem a nézőszám az egyetlen fokmérő. Díjat eddig nem nagyon kaptam, fesztiválokra nem lehet ilyen típusú filmekkel eljutni. Nekem tényleg az a visszacsatolás, hogy hányan nézik meg.”
Egyébként Herendit épp a minap díjazták a Magyar Újságírók Országos Szövetségének filmkritikusai különdíjjal.
A rendszerváltás utáni tíz legnézettebb magyar film a mozikban (az eredeti bemutató évével)
1. Futni mentem (2024): 663 442
2. A miniszter félrelép (1997): 662 963
3. Hogyan tudnék élni nélküled? (2024): 585 116
4. Szabadság, szerelem (2006): 544 235
5. Valami Amerika (2002): 529 187
6. Honfoglalás (1996): 504 747
7. Csinibaba (1997): 502 787
8. Magyar vándor (2004): 460 565
9. Kincsem (2017): 456 448
10. Sorstalanság (2005): 452 136
2025. február 2-ig számolt adatok (kivéve a Hogyan tudnék élni nélküled?-nél, ami január 29-i adat). Félkövérrel Herendi Gábor rendezései. Forrás: Nemzeti Filmintézet, Filmforgalmazók Egyesülete, Vertigo Média.
Hosszabb távú hatásként abban is bízik a rendező, hogy „a közönségfilmek farvizén már az esetleg fajsúlyosabb, rétegnek nevezhető művész- vagy szerzői filmeket is meg lehetne nézetni a közönséggel”.
Hogy mit üzen a film sikere 2025-ben a magyar filmiparnak? Hogy az adott piac mérvadó finanszírozási rendszerén kívülről, függetlenként kerül a sikerlista csúcsára egy film? „Nem boncolgatnám ezt ilyen mélyen – vallja Herendi. – Az a fajta csatározás, ami most a filmművészetben van, NFI kontra filmesek és egyéb szemszögekből vizsgálva, szerintem aránylag érintetlenül hagyja a nézőket.”
Azt gondolja, a siker is igazából ezt igazolja. „Nem azt nézik, ki által készült, és nem hiszem, hogy a tömegek nagy része egyáltalán felfogja, mi az, hogy független film.“ Úgy látja, a filmet és annak sikerét csak bizonyos rétegek politizálják át.
„Ilyen szempontból a film sokkal inkább a közönségé, és nem a politikáé.”
Herendi fordulópontot érzékel: újra lett közönsége a magyar filmnek. „Már lemondtunk róla, a százezres nézőszámokat is már nagy sikernek éltük meg. Még én is azt gondoltam, hogy kezdtek leszokni a magyar nézők a magyar filmekről, aminek aztán a covid is odasújtott, sőt még a streaming is lesöpörte a piacról a mozinézőt.” Mostanra máshogy látja.
„Ha van olyan film, ami izgatja őket, amit a szóbeszéd a szárnyára vesz, akkor igenis előjönnek a rejtekhelyükről a mozibajárók.”
Fotó: Vertigo Média
Nekünk elviszik a lakásunkat, ha nem lesz sikeres a film
Vasárnap délután Berta Balázs és Kárpáti György producerekkel is váltok pár szót. Róluk és a film, valamint a Vertigo Média hátteréről hamarosan hosszabban is írok a Forbes.hu-n. Alant pár izgalmasabb háttérinfó, de előtte a producerek tételmondata:
„Picit előrébb tartunk más gyártókhoz képest, egyszerűen azért, mert forgalmazók is vagyunk, már az első pillanattól kezdve termékként gondolunk a filmre, tudjuk, mit akarunk belőle csinálni és hogy hogyan akarjuk eladni, a közönséghez eljuttatni.”
A Futni mentem a teljes, amerikai filmterméssel együtt is a legnézettebb tavalyi produkció a magyar mozikban. Berta és Kárpáti a mozisoktól azt hallja vissza: tulajdonképpen az ő filmjük mentette meg a decembert.
Öröm az üremben, hogy világszerte visszaesést mutattak a mozipiacok. Szóval mivel Hollywood nem tudott tavaly megfelelő tartalmat nyújtani, amelyik országban ezt a nemzeti gyártás pótolni tudta, ott szép eredményt tudott felmutatni a helyi moziipar – mondják.
A producerek szerint a 2023-as Barbie–Oppenheimer őrülethez hasonló, ami most zajlik, vagyis hogy a Demjén-filmtől függetlenül, de mégis egymás mellett futva húzza egymást a két magyar film és csábítja a nézőket moziba.
A mostani filmet is már több év saját gyártása előzte meg a Vertigónál, korábban kisebb költségvetésű, szerzői vagy dokumentumfilmekkel, volt köztük állami támogatású is. Már azelőtt, hogy tudták volna, hogy a Futni mentem siker lesz-e vagy sem, is két–három projekttel előre terveztek, mondván, ennyi film kell ahhoz, hogy bizonyítsák, életképes a piaci alapú, NFI-rendszeren kívüli üzleti koncepciójuk.
Persze, némi szerencse is kellett a sikerhez, de azért a producerek is azt vallják, hogy patikamérlegen szállították az ötletet, próbálták minimalizálni a kockázatokat és a büdzsét is jól belőni. Például azzal, hogy cseh sikerfilmet remake-eltek, hogy romantikus vígjátékot készítettek, hogy a producerpáros több évtizedes tapasztalatára építkezhettek, hogy a megfelelő rendezőt és forgatókönyvírókat (Divinyi Rékát és Miklya Annát) rántották be a projekthez, és így tovább.
Büdzsé
A Nemzeti Filmiroda nyilvántartásában „Fut a család” munkacímen jegyezték be a produkciót, papíron 450,4 millió forintos költségvetéssel – amiből a filmszakmai közvetett támogatás mértéke 135,1 millió forint. Utóbbi jelenti a minden itthon gyártott filmnek járó, 30 százalékos adókedvezményt. Az NFI narratívájában visszatérő elem, hogy utóbbi miatt megkérdőjelezi a film függetlenségét, hiszen ha az adókedvezmény nem is NFI-pénz, attól még az államtól jön.
Röviden egy, a magyar filmtámogatási és gyártási rendszertől totál idegen hozzáállás, a piaci logika került a képbe.
„Az, hogy nekünk elviszik a lakásunkat, ha nem lesz sikeres a film, teljesen más kockázat, minthogy, mondjuk, milyen Petőfi-képet fog majd a film sugallni”
– mondja Kárpáti. Filmjük előfeltétele volt a bankhitelen túl, hogy a streaming- és televíziós értékesítés is előre meglegyen, az ebből folyó összeget is már a gyártásba forgatták bele.
Hogy hol van a vége? Jó kérdés, a producerek sem tudják, már 500 ezer nézőnél elveszítették a fonalat. A 700 ezer néző innen azért biztosra mondható, utána a film február közepi Netflixre kerülése várhatóan kisebb esést fog hozni. „A mozisok egy része azt mondta, szerintük nyárig vetíteni fogják” – mondja Berta. Ha tényleg így lesz, és addig is csak párezres nézettségeket hoz hetente a film, még a 800–900 ezer fős sáv sem lesz elképzelhetetlen.
És utána? Mint ismert, a Futni mentem bevételeiből még idén új filmet készítenek és mutatnak be az alkotók, Herendi már a castingon dolgozik és a helyszíneket keresi. Emellett elkezdtek gondolkodni a Futni mentem folytatásán is – a cseh jogtulajdonos pedig el is kezdett helyezkedni.
Merthogy a producerek szerint a csehek „egyrészt nagyon örülnek és büszkék, másrészt a mi sikerünk hirtelen az ő részükről is megmutatkozik az anyagiakban”. Vagyis „nyilván még több pénzt kérnek” a folytatás licenceiért cserébe.
Mit is mondhatnék erre: ilyen, amikor működik a piac.
A cikk frissült a Filmforgalmazók Egyesületének múlt hétvégi látogatottsági adataival.
A borítóképen a Futni mentem alkotói február 2-án vasárnap délután a Cinema City Westend lobbijában. Balról jobbra: Kárpáti György producer, Trokán Péter, Berta Balázs producer, Herendi Gábor rendező, Tenki Réka, Ember Márk és Csányi Sándor.