F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Kép: KUKA AG

Ez a kuka nem a ház előtt áll, avagy meglátogattuk az egyik legnagyobb robotgyár hazai központjait

A német alapítású KUKA a világ egyik legnagyobb robotgyártója, ami elsősorban ipari robotokban és automatizálásban utazik, hagyományos, kollaboratív és mobil ipari robotokat építenek és helyeznek üzembe. A világszerte 14 ezer embert foglalkoztató vállalatnak magyar ága is van, ez a KUKA Hungária, ami robotokat még nem gyárt, de ha kell, kipofozza őket, hogy olcsóbban hozzájuk lehessen jutni.

December 15. óta kapható  a Forbes Next különszám, amiben a KUKA AG magyarországi szárnyát is meglátogattuk. Bejártuk a cég több telephelyét, beszélgettünk az ügyvezetőkkel, és megtudtuk, mi az ipari robotika jelene és valószínű jövője. Minderről a magazin 50. oldalán kezdődő négyoldalas cikkben számolunk be, most viszont a cég üzleti és ipari szerepkörét nézzük meg kicsit közelebbről.

A KUKA technológiájáról és a robotika egyéb érdekességeiről a már kapható Forbes Next különszámban olvashatsz

„Egy-egy!”

– vágja rá nevetve Weil Zoltán gyártásért felelős ügyvezető, amikor elnézést kérek, mert elnéztem a buszt, és lekéstem a délre megbeszélt találkozót. Végül délután egykor ülünk össze, ő pár perccel egész után toppan be, erre reflektál viccesen. A KUKA Hungária Kft. taksonyi telephelyén járunk, innen irányítják a német robotgyártó hazai tevékenységét, ami három magyarországi és egy romániai helyszínt jelent, több mint 1500 dolgozóval. Magyarországon a KUKA többek között vezérlőszekrényeket gyárt, robotkarokat szervizel, értékesít és felújított robotkarokat tesz elérhetővé, többek között a magyar KKV-knak.

Weil Zoltán CEO // Kép: Sebestyén László

Innen ered a kukásautó neve

A vállalat magyarul furcsán hangzó neve egyébként nem a véletlen műve. A Johann Josef Keller és Jakob Knappich által Augsburgban alapított, eredetileg acetiléngyártással foglalkozó Keller und Knappich Augsburg, avagy KUKA az 1920-as években a Mercedesszel közösen építette meg az első olyan szemetesautót, amelyen a forgódob már automatizáltan tömörítette a szemetet – és amire KUKA logó került. A „kuka” szavunk onnan ered, hogy a második világháború után Európa-szerte megjelentek ezek a járművek, oldalukon a cég teljes nevéből képzett betűszóval. „Hallottak rólunk, megmosolyogják, és biztosan megjegyzik, főleg, miután elmeséljük a történetet” – mondja somolyogva Zoltán a szokatlan nyelvi hagyatékról.

„Mivel ez a cég egy igen sikeres szabadalmának köszönhető, úgy gondolom, erre büszkének kell lenni.”

A négy telephely ellenére a KUKA magyar ága egyetlen cégként van jelen, ezt nemrég nevezték át KUKA Roboticsról KUKA Hungáriára. Ennél nagyobb jelentőséggel bír, hogy a kínai Midea Group 2016-ban felvásárolta a KUKA-t, ám Zoltán szerint ezt a magyar rész egyáltalán nem veszi észre.

Fotó: Orbital Strangers

A KUKA-robotok vezérlőszekrénye // Kép: Orbital Strangers

Még van, aki dolgozzon, és nemcsak robotok

Ami a munkaerőhiányt illeti, gyártás területén nem vészes a helyzet, de IT-fronton „vért izzadva” küzdenek a versenyképességért, mert a szektorban igen erős a fluktuáció – mondja Orovica Szilárd fejlesztésért is felelős ügyvezető. Ekkor már nem Taksonyban, hanem a budapesti Dorottya-udvarban járunk, a KUKA SSC és R&D telephelyén. Az iroda egyébként tipikus modern IT-központnak tűnik, vannak fotelek, kanapék, csocsózó fejlesztők, és egy asztal, aminek talapzatát egy ipari robot kereke képezi. Még egy vitrin is tele KUKA-s holmikkal:

bögre, kisautó, kisrobot, kulcstartó, hátizsák; kiderül, hogy a dolgozók küldhetnek ötleteket a cég vezetése felé, a legjobbakat pedig pontokkal jutalmazzák, ezeket lehet elkölteni a vitrinben látható holmikra.

Az R&D az első két évben még stabil volt a csapat, idénre viszont utolérte őket az ágazatra jellemző munkaerővándorlás. „Látjuk, hogy azok a struktúrák, amik kis létszámnál még működnek, nagynál már nem” – mondja Szilárd, aki szerint a fejlesztői részleg „legnagyobb kihívása” a dolgozói elégedettség és az „izgalom” további fenntartása. IT-toborzás területén egyébként úgy tartják, a KUKA R&D meglehetősen stabil team, kevés ember jön el onnét. Ennek egyrészt a projektek érdekessége lehet az oka, másrészt a versenyképes bérezés, ami Szilárd szerint a német fizetésekhez 1:2 arányban viszonyul, „még a magasabb szinteken is”.

Fotó: Sebestyén László

Orovica Szilárd CFO // Kép: Sebestyén Zoltán

A KUKA október végi harmadik negyedéves pénzügyi jelentése szerint a megrendelések 6,8 százalékkal 750,1 millió euróra estek az előző évi adathoz képest, az eladások viszont 6,6 százalékkal nőttek 851 millió euróra (forintba inkább át se számolom). Bár ezek az adatok végül is kiegyenlítik egymást, a februári üzleti évzáró jelentés szerint a KUKA profitja 2016 és 2017 között az ötödével csökkent.

„Ez a magyar céget is érinti, mivel a KUKA AG eredményeihez mi is elég nagy arányban járulunk hozzá.

Olyan termékpalettát gyártunk, ami minden KUKA-robot működéséhez szükséges. Az összesített robotrendszer-értékesítési összegek az ottani darabszámokból jönnek, amelyek ránk ugyanolyan mértékben hatnak.” Zoltán szerint a megrendelések csökkenése a piac velejárója, a KUKA például abban az autóiparban is érdekelt, ami most épp átalakulásokon megy keresztül a fosszilis üzemanyagipar fokozott visszaszorulása miatt.

A robotika jövője nem a robotcella

„Még mindent be kell tanítani, nem lehet idegen környezetbe csak úgy betenni a robotokat. Ezért van az, hogy minden ilyen robotcella körül kerítés van” – magyarázza Erdős Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének vezetőhelyettese.

Fotó: Orbital Strangers

Taki és Füzi, a füzesgyarmati hegesztőrobotok // Kép: Orbital Strangers

Az ipari robotoktelepítésével foglalkozó Robot-X ügyvezetője, Lőrincz Gergely szerint elsősorban „nehézipari alkalmazások esetén” javasolják a KUKA termékeit, de a kezelhetőség is a gyártó számlájára írandó. Kiemeli, hogy nem sűrűn kell javítani őket, a megbízhatóságot pedig az Onrobot termékmenedzsere, Dömötör Ákos is megerősíti. „A KUKA robotokat nagyon megbízhatónak tartjuk, ezért is használjuk őket a saját gyártásunkon belül is.” És hogy a robotok elveszik-e a munkánkat?

„Persze, hogy elveszik, azért léteznek”

– mondja nevetve Józsa Oszkár, az Ascent Robotics műszaki vezetője. „Még keményebb dió lesz a mesterséges intelligencia, arra szerintem még csak most kezdenek rájönni ezek a robotgyártók.”

Ugyanakkor a KUKA nem ebbe az irányba tejreszkedik, nálunk emberek dolgoznak a gépeken, az eljövendő fejlesztéseik pedig egy meglehetősen szokatlan irányba mutatnak, amivel akár a robotok meghibásodása is elkerülhető lehet.

Minderről bővebben a Forbes Next különszámban olvashattok.

Fotók: Orbital Strangers (Füzesgyarmat) és Sebestyén László (portrék)

Főoldali kép: KUKA AG

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő