Megérkezett a magyarországi lakáspiac legújabb bizonyítványa, ami megerősíti a korábban kirajzolódó trendeket. Negyedéves összevetésben csökkennek az árak, kisebb lesz a különbség a fővárosi és a vidéki lakásárak között.
Átfogó felmérést készített az Ingatlan.com, amely a hivatalos számok és a saját adatok alapján vizsgálja a lakáspiaci trendeket, ezek fényében bemutatja a koronavírus-járvány nyomán várható eseményeket.
A hivatalos adatok szerint a használt lakások a múlt év utolsó negyedévében 8,7 százalékkal drágultak éves szinten, az új lakások ára pedig 4 százalékkal emelkedett. Negyedéves összevetésben viszont már csökkentek az árak. Már a múlt év során látszott, hogy a befektetési célú vásárlók lényegében eltűntek a nagyvárosokból, az országos piacon pedig az évek óta tartó drágulás miatt az árak a tető közelébe értek. Ezt jelzi, hogy a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest a használt lakások ára 3 százalékkal csökkent. Az újaké pedig 1,7 százalékkal ment lejjebb.
Csökkent az adásvételek száma is. Az előzetes számok szerint közel 130 ezer tranzakció történt, ám ez még növekedni fog, mert nem érkezett be minden adat. Várhatóan 150-155 ezer lakásadásvétel volt tavaly, ám ez is elmarad az egy évvel korábbi 160 ezret meghaladó szinttől.
Mennyit kérnek most egy négyzetméterért?
Budapesten május közepén 704 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez megegyezik a járvány magyarországi megjelenése előtti (februári) árszinttel, 2019 májusához képest azonban 7 százalékos emelkedésnek felel meg. A megyeszékhelyeken az összesített átlagos négyzetméterár 372 ezer forint volt, ami szintén megegyezik a járvány előtti árral, éves összevetésben viszont még 9 százalékos emelkedésnek felel meg.
A megyeszékhelyek többségében egyébként lényegében változatlanok maradtak az árak február óta.
Az Ingatlan.com szerint dupla láncreakció indulhat el a piacon. A kínálati árakból a tulajdonosok nem igazán akarnak engedni, miközben a kereslet még a koronavírus nélkül is csökkenő tendenciát mutatott tavalyhoz képest. Ráadásul a járvány miatt sokan kerülhetnek anyagilag nehéz helyzetbe, ami szintén hatással lehet a kereslet fizetőképességére. Aki ténylegesen el szeretné adni a lakását, annak várhatóan engednie kell az árból.
A másik fontos hatás, hogy a 2014-ben a lakáspiaci boom Budapest belső kerületeiből indult, részben a befektetési célú vásárlásoknak köszönhetően. A turizmus és a lakosság pénzügyi helyzetének javulása az alacsony lakáshitelkamatok szintén élénkítették a keresletet az ingatlanok iránt az elmúlt években.
Most viszont fordított a helyzet, mint 2014-ben volt: Budapest belső kerületeiben az albérletek bérleti díja majdnem negyedével csökkent, mert megcsappant a turisták száma, azaz kevesebb a bérlő.
A többi nagyvárosban ez a hatás kevéssé lesz érezhető, hiszen az egyetemvárosokban főként diákok és egyéb munkavállalók béreltek lakást többnyire hosszútávra. Így ezeken a településeken egyelőre még nem is jelentek meg az albérletkínálatban nagy tömegben az üresen álló lakások, amik a bérleti díjakat és a lakások értékét lefelé húznák.
Összességében tehát csökkenhet a különbség a fővárosi és vidéki lakásárak között a következő időszakban.
Az már hónapok óta látható, hogy a vevők erősebb pozícióba kerülnek, de ez most az árakat lefelé terelő hatás miatt fokozódhat. Elindulhat a tulajdonosok versenye a vevőkért, amelyikük hamarabb enged az árból, az gyorsabban adhat túl a meglévő lakásán.
Fotó: Sebestyén László
