Sokkal kevesebben akarnak Magyarországról elvándorolni, hogy külföldön dolgozzanak, mint négy évvel ezelőtt, ugyanakkora külföldi munkavállalók is kevésbé érdeklődnek az ország iránt, mint négy éve.
Mindez a Boston Consulting Group és a Profession.hu „Decoding Global Talent 2018” kutatásából derül ki, amelyet 197 országban, 366 ezer munkavállaló és hatezer munkaerő toborzó megkérdezésével készítettek. A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által végzett nemzetközi kutatás keretében Magyarországon a Profession.hu és a BCG 12,443 munkavállalót kérdezett meg.
Magyarországról most kevesebben mennének
A felmérés eredménye szerint a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni.
- Magyarországon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns,
- a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal,
- míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne külföldre, ellentétben a 2014-es 65 százalékkal.
Érdekes eredmény, hogy a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy
- a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék),
- az üzleti adminisztrációból (44 százalék)
- és a médiából (43 százalék).
- A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költözne külföldre, dolgozni.
Kelet-európai trend
A felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék, míg 2014-ben még a globális átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban. A tanulmány szerint a változás oka, hogy:
a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek, és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.
„Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti vezető szakértője. A változás elsődleges oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a Brexit miatt csökkent, így az Egyesült Királyság a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult.
Németország lett a második legnépszerűbb desztináció az USA után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. „Ezek a szakemberek azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt” – mondta Rainer Strack, a BCG egyik vezető partnere. Strack kiemelte: Németország mellett Berlin is előrelépett, a 2014-es 6. hely után immár a világ harmadik legnépszerűbb városa, elsősorban Berlin startup központ jellege miatt.
- A Brexit ellenére London még mindig az első a városok rangsorában, megelőzve New Yorkot és Berlint is.
- Ezen városok mellett egyre inkább előre lépnek olyan központok is, mint Dubai, Abu Dhabi, vagy Hong Kong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben szignifikánsan nőtt.
A fizetés csak a sokadik tényező
A tanulmány a munkavállalóknak a munkáltató felé való elvárásait is vizsgálta. A felmérést végzők azt találták, hogy a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot a kollégákkal, a munka és az élet egyensúlyát, a jó kapcsolatot a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett.
Magyarországon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése. A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.
Az eredményekből jól látható, hogy a megváltozott gazdasági környezetben nagymértékű szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy egy munkáltató hosszú távon is versenyképes maradjon. „Nemcsak a toborzási gyakorlat megváltoztatásáról van szó, hanem előtérbe került a munkaerő megtartásának a fontossága is” – mondta Martis István a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
A fejlettebb, nyugati országokban a munkavállalók inkább a munka és az élet egyensúlyára és a jó kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, míg a feltörekvő országokban, mint például Kínában, Indiában, Törökországban és Marokkóban, a tanulásra és a karrierkilátásokra.
Ugyanakkor Oroszországban és Ukrajnában a fizetés és a munkahely stabilitása a legfontosabb szempont.
