Bróker Marcsi tragédiája megmutatja, hogy milyen könnyű volt belesodródni a bűnbe, elérni a legfelsőbb politikai szintekig is, és normalizálni azt, ami illegális. Ditz Edit emiatt is készített róla sorozatot, de nem mentette fel a főszereplőt, akinek még mindig nem engedték meg, hogy megnézze a róla készült sorozatot. A producer szerint a NER-ben az, hogy vállalkozóvá vált, egyben értékválasztás is volt. Tanulságokról, élete legjobb döntéséről és arról is beszélgettünk vele a Forbes Deal legújabb adásában, hogy ma már nemcsak pénzben méri a sikert.
Találkozzunk személyesen is!
Ditz Edit is a vendégünk lesz a 7., eddigi legnagyobb Forbes Power Women’s Summiton! Program és tudnivalók ITT.
Vállalkozást indítani Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben nem pusztán üzleti döntés volt, hanem értékválasztás is. Ditz Edit története ezt a dilemmát teszi kézzelfoghatóvá: hogyan lehet piaci alapon, kompromisszumok nélkül működni egy olyan környezetben, ahol a játékszabályok nem a klasszikus versenyt követik?
A Grund Production megszületése első ránézésre kockázatos lépésnek tűnt: egy házaspár céget épít – Edit a férjével, Geszti Péterrel közösen indította el a vállalkozást –, miközben a kommunikációs piac koncentrálódik, a nagy megrendelések pedig egyre inkább zárt körökben dőlnek el. Ditz mégis ezt tartja élete egyik legjobb döntésének.
Van az a piaci helyzet, és van az a mindset, hiszen ebben éltünk 16 évig, amikor az ember alkalmazkodik, próbál alkalmazkodni, próbál fenntartani egy egzisztenciát és próbál cégeket működtetni. Én nem viselem nehezen a konfliktusokat, , hanem belemegyek, és nem tudok megalázó, félretett helyzetekben jól működni.
A kommunikációs piac beszűkülése – ahol a nagy szereplők fokozatosan felszívták a lehetőségeket – világossá tette: függetlenként nem lehet ugyanazon a pályán játszani. A döntés nem az alkalmazkodásról szólt, hanem a kilépésről. Új területek, új üzleti modellek következtek.
A Grund ma már több lábon áll, nem csupán klasszikus ügynökség, hanem tartalmat is gyártanak: eddigi legnagyobb sikerprojektjük a Bróker Marcsiról készült sorozat volt, ami három év alatt jutott el az ötlettől a képernyőig, miközben a finanszírozás jelentős része saját kockázat volt: nagyságrendileg 20-30 millió forint saját pénzt tettek bele a projektbe, még azelőtt, hogy biztos lett volna a megtérülés. A projektet végül az RTL-lel csinálták meg.
A történet kiválasztása sem volt véletlen. A Bróker Marcsi-jelenségben Ditz nem csupán egy bűnügyi sztorit látott, hanem egy társadalmi mintázatot: hogyan válik az illegalitás fokozatosan normalizálttá. Ez a nézőpont adta a sorozat valódi súlyát – nem felmenteni akart, hanem megérteni, és tanulságokat levonni a magyar társadalomról.
Láttam benne azt a női sztorit is, amit próbáltunk a filmben kidomborítani, hogy azért az nem mindennapi dolog, amikor egy 50 éves nő az OTP-nél dolgozott a Marika, évtizedeken keresztül, méltatlanul nem jut egyről a kettőre. Tudott csinálni egy olyan vállalkozást Karcagon, ami kinőtte magát, és budapesti viszonylatban is látszott, és a legmagasabb politikai körökig jutott el. Az adásban arról is beszélgettünk, megérett-e a magyar piac a politikai drámasorozatokra, anyag és történet van bőven az elmúlt évtizedekből.
Ditz Edit története nemcsak egy vállalkozás felépítéséről szól, hanem arról is, milyen nőként érvényesülni egy olyan közegben, ahol a szerepek sokszor előre definiáltak. Felismerte azt is, hogy a közös munka a férjével nem rombolja, hanem erősíti a kapcsolatukat.
Arra próbáltunk figyelni, hogy az ügynökségi terep ne egy házastársi vita legyen, de nekünk is meg kellett tanulni alkalmazkodni ehhez és megtalálni ebben a szerepeket.
Tárgyalóasztaloknál újra és újra szembesült azzal, hogy sokan a férjét tekintik elsődleges döntéshozónak, miközben ő vezeti a céget. Ezek a helyzetek nem egyszerűen kellemetlenek, hanem rendszerszintű problémákra mutatnak rá: a női vezetői szerep még mindig magyarázatra szorul bizonyos közegekben. Ditz válasza erre nem konfrontatív, hanem következetes volt: nem próbált megfelelni az elvárásoknak, hanem olyan partnereket választott, akik elfogadják az általa képviselt működést.
Az identitás kérdése a magánéletben is hangsúlyos. Nem vette fel a férje nevét, ami számára nem gesztus, hanem önazonosság kérdése, arról szól, hogy egy nő mennyire tudja megőrizni saját szakmai és személyes identitását egy kapcsolatban. Anyaként ugyanakkor egy másik dimenzió is megjelenik: a példamutatás. Saját bevallása szerint tudatosan építi azt a képet, amit a lányai látnak. Nemcsak beszél a függetlenségről, hanem meg is éli: dolgozik, döntéseket hoz, konfliktusokat vállal. Ez a fajta következetesség különösen fontos egy olyan társadalmi közegben, ahol a női szerepek gyakran még mindig tradicionális keretek között jelennek meg.
Fotó: Forbes Deal
Az ütött meg, hogy milyen kiszolgáltatott vagyok egy anyai szerepben szakmailag, üzletileg, pedig erre soha nem adott okot a férjem. Nem volt téma, hogy menjek el dolgozni, vagy pénzt kelljen keresni, de azt éltem meg, hogy karakteremet veszítettem. Az anyaság olyan módon átvette a mindennapokat, hogy olyan volt, mintha az identitásom is megváltozott volna. Közben egy nő, egy anya azért persze alakul, formálódik, hiszen másfajta feladatokat kell ellátni, de az ambíció az bennem mindig ott volt, és ez változatlan.
Edit életútjából is kiderül, hogy a karrier nem lineáris út. Alkalmazkodást, újratervezést és gyakran irányváltást igényel – különösen akkor, ha a külső környezet nem támogatja a klasszikus növekedési pályákat. Az ő esetében a reklámiparból a filmgyártás felé való elmozdulás nemcsak üzleti, hanem (élet)stratégiai döntés is volt: olyan területet keresett, ahol nagyobb kontrollja van, és ahol teljesen a saját szabályai szerint dolgozhat. Edit szerint választás szabadsága a kulcs, az, hogy értsük: lehet nemet mondani bizonyos utakra, és igent mondani másokra – még akkor is, ha ez több kockázattal jár. Náluk a Grund elindítása elvi és morális kérdés is volt, nem akartak a NER részei lenni, még egy beszállítói lánc végén sem, nem akartak megalkudni a vállalhatatlannal, mert tudták, hogy onnan nincs visszaút.
Az interjú végén arról is beszélt, hogy a sikeret sokáig főként anyagi oldalról mérte. Ma ezt árnyaltabban látja.
Egy családi élmény – lánya humanitárius útja Ukrajnába – rádöbbentette, hogy olyan dolgokkal is érdemes foglalkozni, amelyek nem közvetlenül a pénzről szólnak. Ettől még az üzleti eredmény továbbra is fontos számára, de már nem kizárólagos mérce.
Az adás tartalmából
2:28 A legjobb dealről, adaptációs készségről és önazonosságról.
23:40 A Grund Productionről, Bróker Marcsiról, morálról és erkölcsről.
57:30 Transzformációról, női szerepekről és újrakezdésekről.
1:16:53 Az elmúlt 16 évről, tanulságról és jövőbetekintésről.
Elindult heti podcastunk, a Forbes Money Péller Andrással, ami minden szerdán friss, a piacokat és a pénztárcánkat érintő legfontosabb és legérdekesebb témákkal foglalkozik.
A Forbes Deal előző vendége Bokor Attila kutató, coach, szervezetfejlesztő, az Aranykalitkában projekt egyik kitalálója, elindítója volt. Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
