A forintot nagyjából hidegen hagyja, mit csinál a jegybank. Pár hónappal ezelőtt még beleremegett az árfolyam, ha az MNB lépett vagy mondott valamit, ma már csak révetegen mozdul meg, azt is alig. Röviden, egyszerűen elmagyarázzuk, miért.
Megint egy jó alapos kamatemelésen vagyunk túl, a Magyar Nemzeti Bank 100 bázisponttal emelte az irányadó rátát. Ezzel már 10,75 százalékos az alapkamat, a 2009-es pénzügyi válság idején jártunk utoljára ilyen szinteken.
A jegybank az alakpamatot alapvetően két okból emeli (és a két ok kéz a kézben jár egymással):
- hogy letörje az inflációt, és hogy
- erősítse a forint árfolyamát.
Az elmúlt hónapok agresszív jegybanki szigorító ciklusa alatt többször látszódott is, hogy egy-egy komolyabb emelésre meglódult a forint és az euróval szembeni keresztárfolyam azonnal erősödött. Sőt, az elmúlt időszakban látott, a régiós párokat messze meghaladó mértékű forintgyengülése mögötti egyik fő ok is az volt, hogy a piac nem hitte el, hogy a jegybank elég erélyesen fog fellépni a drágulás ellen.
Ez mostanra is igaz. Az euró árfolyama ugyanis az újabb kamatemelés ellenére sem nézett be a 400 forintos szint alá.
Forrás: Google Currency
Akkor miért nem erősödik most is?
Hát most megtette, mégis alig reagált rá a forint. Ugyan az euró-forint keresztárfolyam a döntés és utána Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatója után félszegen benézett a 400-as szint alá, de aztán gyorsan visszatért az utóbbi hetekben megszokott tartományba.
A piacot már az sem nagyon érdekli, hogy az alelnök sokadjára mondja el: addig emelik a kamatot, amíg nem látnak egyértelmű fordulatot az inflációs pályában. A kontroll nélkül gyengülés ellen hatásos lehet az MNB új fegyvere: már soron kívül is kínálnak devizalikviditást nyújtó swaptendereket, hogy ne szakadjon be a jegyzés. De a trendfordulóhoz ez távolról sem elég.
A forint sorsa fölött ugyanis egyre kevésbé a jegybank uralkodik.
Adva van:
- egy háború,
- egy energiaválság,
- a világszerte meglóduló infláció,
- az általános monetáris szigorítás,
- és egy politikai küzdelem Budapest és Brüsszel között, ami a költségvetésünket is alapjaiban érinti.
Ebben a környezetben pedig az MNB eszköztára szinte hatástalanná válik, még a markánsabb kamatemeléseknek sincs nagyon hatása.
Annyi pozitívummal mindenképp jár a dolog, hogy a magasabb alapkamattal sokkal drágább shortolni a forintot, tehát arra fogadni, hogy az árfolyam esni fog. Jól látszik az MNB friss ábrakészletén, hogy a külföldiek nettó pozícionáltsága már pozitív. Azaz, hogy a nemzetközi befektetők már inkább az erősödésre fogadnak, nem a további gyengülésre. És az ábrán jól látszik a trendforduló: ennek az egyik oka, hogy a 10 százalékhoz közelítő, és azt már átlépő alapkamattal nagyon drága shortolni a magyar devizát.
Ugyanakkor a piac már voltaképp beárazta, hogy a jegybank súlyosan megemeli az alapkamatot, ahogy azt jóval korábban kellett volna tennie. És az sem segít a helyzeten, hogy az Európai Központi Bank és az amerikai Fed is intenzív szigorító ciklusban van. A világ két legfontosabb devizájának így nő a kamata, ami elszívó erőt jelent a kisebb, sérülékenyebb eszközöktől, így a forinttól is.
Akkor mi kell a forint erősödéséhez?
A kamatemelés tehát önmagában nem elég, hogy a forint megtáltosodjon. A piacot alapvetően két dolog érdekli most:
- kiegyezünk-e Brüsszellel az uniós pénzek ügyében, illetve
- lesz-e elég gáz a kontinensen.
Az első, az uniós pénzek ügye, ami az amúgy is instabil költségvetésünkre lenne gyógyír. E témakörben hónapok óta megy a huzavona a kormány és Brüsszel közt. Az utóbbi két hétben úgy tűnik, a kormány is belátta, hogy szükségünk van a forrásokra, egyre engedékenyebb hangnemet üt meg. De úgy tűnik, hogy Brüsszelben eddig hűvös fogadtatásra találtak a magyar javaslatok. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája lapunknak korábban úgy fogalmazott:
Nyár van, de lehet, hogy egyébként sem sietnének semmivel”
– utalva ezzel arra, hogy Brüsszel politikai nyomásgyakorlásnak is tekintheti a megegyezés halogatását.
A másik az uniós gázhelyzet. Európában szinte egységes gázpiacot működtet, Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipar elemzője nemrég kollégánknak, Ács Gábornak a Millásreggeliben arról beszélt:
nincs olyan, hogy valahol van gáz, máshol pedig nincs.
Ennek fényében érdekes, hogy az Európai Bizottság legutóbbi takarékoskodási ajánlatát Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter élesen bírálta, Magyarország így ellenzi a javaslatot. Ez pedig – főleg úgy, hogy közben az orosz korlátozások hírére megint megugrott a gáz piaci ára – nem növeli a befektetők hitét Magyarország energiapiaci stabilitásában.
Borítókép: Matolcsy György, az MNB eknöke // Facebook
