Az elhízás elleni gyógyszerek iránti kereslet olyan mértéket ölthet, hogy a dán Novo Nordisk még a legnagyobb riválisaival együtt sem lesz képes kiszolgálni az igényeket.
Szárnyal a fogyókúrás gyógyszerpiac üdvöskéje: brutális pénzügyi eredmények és csodával határos klinikai tesztek kerülnek napvilágra az étvágycsökkentő injekciókkal összefüggésben, szinte naponta. Amíg ezek a szerek bizonyítottan a testsúly 17-20 százalékának elvesztéséhez viszik használóikat, az üzleti siker garantált. Ráadásul a várakozások szerint hamarosan már a szurinál olcsóbb, tömegek számára elérhető tablettával is kordában tarthatóvá válik majd a túlsúly. Így pedig az elhízás elleni gyógyszerek iránti kereslet olyan mértéket ölthet, amelyet a dán Novo Nordisk még a legnagyobb riválisaival együtt sem lesz képes kiszolgálni az igényeket.
Egy dán fiziológus, August Krogh 1920-ban Nobel-díjat kapott a hajszálerek regulációs mechanizmusának felfedezéséért. Nem sokkal később, 1922-ben amerikai előadókörútra indult, és vele tartott felesége is. Birte Marie Krogh orvosként nemcsak kezelte a kórt, hanem maga is szenvedett a cukorbetegségtől, amelyet egy évvel korábban diagnosztizáltak nála. Megkérte férjét, hogy álljanak meg Torontóban, ahol egy sebész és egy orvostanhallgató kísérletezett az „állati hasnyálmirigy-kivonattal”, amely úgy tűnt, hogy a cukrot a véráramból az izmokba és más szervekbe juttatja, ezzel szabályozva a betegség okozta ingadozásokat, és megelőzve a rosszullétet.
August Krogh visszatért Dániába, méghozzá az új diabétesz-formula licencével, majd elindította a Nordisk Insulinlaboratoriumot, és már 1923 tavaszán beadták első pácienseiknek a korai fázisban járó, új csodaszert: az inzulint.
Egyetlen évre rá a Nordisk két alkalmazottja, egy testvérpár, Thorvald és Harald Pedersen elhagyták a kutatócéget. Krogh megkérdezte Haraldot, mi a fenét akarnak csinálni: „inzulint akarunk előállítani” – válaszolta a fiatal Pedersen. „Nos, ez soha nem fog sikerülni” – mondta Krogh. Tévedett. Pedersenék megalapították a Novo Terapeutisk Laboratoriumot, és évtizedeken át a két rivális vállalat, a Nordisk és a Novo egymással versengve állította elő a világ inzulinforgalmazásának jelentős részét.
Aztán 1989-ben újra egyesült a két gyógyszergyártó, és más lehetséges cukorbetegség elleni gyógymódokat kezdtek el fejleszteni. Például a természetben is előforduló hormont, a GLP–1-et, amely úgy tűnt, hogy kiválóan szabályozza a vércukorszintet. Eredetileg nem tartották ezt hasznos hatóanyagnak, túl gyorsan oldódott fel a szervezetben. Ám az 1990-es években egy endokrinológus felfedezte, hogy egy bizonyos gyíkméregben található peptid tartóssá teszi a vegyület hatását. A Novo Nordisk kutatói ezzel az állati modellel kifejlesztették a GLP–1 lassú felszívódású, elnyújtott hatású, mesterséges mását.
A történet igazi szépségét az adja, hogy az inzulinbizniszből hamar kiszálló, valójában élete végéig kutatóként alkotó August Krogh nevéhez fűződik az úgynevezett Krogh-elv is, miszerint egy tanulmányozandó problémához olyan állatmodellt kell választani, amelyen az a legmegfelelőbben megfigyelhető. Ez az elv, konkrétabban pedig a gyíkméreg segített egy hormont, a szemaglutidot hatékony cukorbetegség elleni gyógyszerré alakítani.
Az anyaggá, ami a világ egyik legjövedelmezőbb gyógyszerének alapját képezi.
Házon belül nem rajongtak a súlycsökkentő gyógyszerért
A Novo Nordisk a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége, amely még ma is alapvetően inzulinnal foglalkozik, az amerikai Eli Lilly-vel és a francia Sanofival versengve, de évtizedek óta uralja a globális inzulingyártást. Mára a Novo állítja elő a világ inzulinmennyiségének a felét.
Annak ellenére, hogy a világon még ma is évente másfél millió ember hal meg cukorbetegségben, és több mint 400 millió ember, vagyis a Föld lakosságának mintegy öt százaléka él a betegséggel, az igazán nagy durranás mégsem az inzulin volt a Novo Nordisk számára.
A cég még 2010-ben hozta forgalomba a napi egyszeri adagolású, Victoza nevű injekciót a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére. Hamar beigazolódott, hogy a GLP–1-et alkalmazó gyógyszerterápia mellékhatása a testsúlyvesztés. A gyártó ekkor már olyan gyógyszert akart, amelyet az embereknek nem kell minden nap beadniuk, ezért kifejlesztett egy heti egyszeri alkalmazású készítményt.
A szemaglutid eredeti használatának lényege a vércukor kontrollja volt, de 2017-től kezdték igazolni klinikai kutatások, hogy csökkenti a testzsírt és elnyomja az éhségérzetet is.
A szemaglutid hatóanyagú formulát két különböző koncentrációban, Ozempic (még 2-es típusú cukorbetegség kezelésére engedélyezték) és Wegovy (kifejezetten fogyókúrára engedélyezték) márkaneveken hozta forgalomba a Novo. Mindkettő jelentős súlycsökkenést okozott. Alapvetően a hatóanyag-kombináció célja, hogy a szervezetben lassítja a gyomor kiürülését, szabályozza az inzulintermelést, és teltségérzést keltve csökkentse az étvágyat. A szer fokozza a hasnyálmirigy inzulin termelését, ami rövid távon magával vonja az alacsonyabb vércukorszintet cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén, és a kutatók eredeti célja az is volt, hogy az érintett betegeket hozzásegítsék a diabéteszes diéták betartásához.
„Nagy harcokat kellett vívnom azért, hogy legyen súlycsökkentő injekció. A korábbi elnök-vezérigazgató gyakran viccelődik azon, hogy ő mennyire nem hitt abban, hogy valóban lehet találni egy olyan gyógyszert, amely hatékonyan csökkenti a páciens súlyát. Miközben sokan bíráltak, azért hagytak kutatni. Én mindig nagyon odafigyeltem a bírálatra, ha az tudományos körből érkezett. Róma sem egyetlen nap alatt épült föl, sokat kellett dolgozni az új gyógyszereken. Folytatni akarom a kutatást, mert még nagy feltáratlan terület van a súlycsökkentés terén” – nyilatkozta nemrég Lotte Bjerre Knudsen.
Ő a Novo Nordisk kutatója, aki kifejlesztette a csodaszert. Házon belül azért sem rajongtak a súlycsökkentő gyógyszer ötletéért, mert az esetleges siker azzal is fenyegetett, hogy mérsékelheti majd az inzulin-szükségletet a világon. Ennek ellenére Knudsen 2010 óta több körben fejlesztette ki a fogyást elősegítő formulát, majd az injekciót, a híres Wegovy-t, amely a GLP-1 máig leghatékonyabbnak tartott változatát tartalmazza.
„34 éve vagyok a cégnél, de még egyszer sem kértem fizetésemelést. Persze kapok pénzt a találmányom miatt, de nem hajtok erre. Nem hiszem, hogy a pénz, a kapitalizmus boldoggá tenné az embereket. A cégemnél, a Novo Nordisknál sohasem magamnak kértem fizetésemelést, hanem azért harcoltam, hogy adjanak több pénzt a tudományos kutatásra. Egyébként nincsen szabadalmi jogom, ezt átadtam a cégnek amikor beléptem.”
Lotte Bjerre Knudsen
Az Ozempic betört a köztudatba, a Novo a világpiacra
A diabéteszes súlycsökkentőt Ozempic néven kezdték forgalmazni az USA-ban 2017-ben, a magasabb hatóanyagtartalmú Wegovy-t 2021 júniusában engedélyezték az Egyesült Államokban. Az engedély megadásának másnapján a Wegovy második legnépszerűbb keresés volt a Google-ön, azaz a siker addigra már garantált volt.
A TikTok-on jelenleg 1,3 milliárd megtekintés van azokon a videókon, amelyeken a gyártó fogyókúrás gyógyszereinek összefoglaló nevévé vált Ozempic hashtagje szerepel. Ezt az injekciót ugyanis már a megelőző két évben egy rakás influenszer és világsztár kezdte alkalmazni – és reklámozni. Míg az Ozempic-kel legtöbbször összefüggésbe hozott Kardashian-család eddig leginkább viccelődött reality műsorában a termékkel, Kim Kardashian valójában sosem erősítette meg, hogy használta a készítményt. Elon Musk ezzel szemben a Twitterre is kiírta, hogy a Wegovy injekcióval fogyott.
A Novo Nordisk 2021 elején robbantott először igazán nagyot. A tudományos folyóiratokból a közösségi médiába áradt a fogyasztó csodaszer eredményességét bizonyító vizsgálati anyag néhány megállapítása, reményt keltve a betegekben, izgalmat az orvosok körében, és váratlan üzleti sikert hozva a cég számára. A New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány megjelenése után ugyanis széles körben kezdett terjedni a nézet – orvosok és dietetikus szakemberek körében –, hogy az injekció valóban hatékonyan segíti a fogyást.
A tanulmány alapvetően arról szólt, ahogy három éve a Telex is írta, hogy a kutatás során átlagosan majdnem 15 százalékkal csökkent azok testsúlya, akik hetente 2,4 milligrammot injekcióztak magukba. A harmaduknál több mint 20 százalékos csökkenést mértek. A kísérletben csaknem kétezer elhízott vett részt tizenhat különböző országból, és 68 héten át kellett haszni a medicinát.
Az eredmények így már nemcsak klinikai tesztekben jelentkeztek. A gyógyszergyártó egymaga 3500 új állást hozott létre a dán félszigeten 2022-ben, sőt, miközben az orosz-ukrán háború kitörésének évében régiója súlyos gazdasági válsággal nézett szembe, a Novo világszerte összesen 59 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégóriássá vált a Reuters szerint.
A Wegovy 2021 júniusi piaci bevezetése óta a részvény árfolyama csaknem megtriplázódott, 2022 és 2026 között a Novo éves profitja a legfrissebb előrejelzések szerint meghaladja a 12,5 milliárd dollárt, és csak a Wegovy értéke 10 éven belül elérheti a 100 milliárd dollárt is.
Már tavaly októberre az egy évvel korábban még 50 dollár alatt kereskedő Novo Nordis papírok részvényenként 100 dollár fölé dupláztak, a cég tőkepiaci értéke meghaladta a 450 milliárd dollárt.
Az Ozempic és a Wegovy már a vállalat 419 milliárd dolláros piaci kapitalizációja után felülmúlta Dánia 406 milliárd dolláros GDP-mutatóját – amivel amúgy szeptemberben a francia LVMH luxusipari óriáscéget megelőzve, a legértékesebb európai vállalattá lépett elő a Novo Nordisk. Sőt, a cég megugró értékesítései duplájára emelte Dánia éves várható GDP-növekedését is.
Tavaly augusztusban a dán kormány a Novo Nordisk teljesítményére hivatkozva emelte a gazdasági növekedési előrejelzését 0,6 százalékról 1,2 százalékra.
A Novo Nordisk árfolyama az elmúlt évben. Forrás: Google Finance
Az elemzői összesítések alapján a Novo Nordisk súlycsökkentő gyógyszereinek értékesítése 2023-ban összesen 6,1 milliárd dollár volt, és egyelőre ez csak a kezdet.
Mindeközben a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science szerint az Ozempic és a Wegovy elterjedése jelentette 2023 legnagyobb tudományos áttörését. A szurik hatóanyagát képező szemaglutid szabadalmi védettsége ráadásul még közel egy évtizedig érvényben marad, és az is biztos, hogy ezeket a gyógyszereket tartósan kell alkalmazni. Ez folyamatos bevételt jelent a cégnek.
Már most is azt mutatják a tesztek, hogy például az Ozempic abbahagyása után egy éven belül átlagosan a súlycsökkenés 66 százalékát hízzák vissza a páciensek. Aki egyszer elkezdi szúrni, az tartósan használni fogja, miközben a WHO adatai szerint 2020-ban a világ teljes lakosságának több mint 40 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott és 2035-re az előrejelzések szerint ez már 50 százalék felett lehet, azaz közel 4 milliárd embert fog érinteni a probléma.
Elmérték, de még ezzel sem bukták el a piacot
A terméket 2022-ben engedélyezték Európában is, de készlethiány miatt sokáig csak Dániában és Norvégiában volt kapható. Németországban, a kontinens legnagyobb és legjövedelmezőbb piacán tavaly július óta elérhető az injekció, míg ezzel egy időben Dániában hiánycikké vált a Wegovy.
Lars Fruergaard Jorgensen, a Novo vezérigazgatója el is ismerte, hogy a vállalat rosszul számította ki az elhízás elleni gyógyszerei iránti igényeket. A Bloombergnek úgy fogalmazott:
arra számítottak, hogy a termékeik iránti kezdeti őrület hamar alábbhagy, ami, mint később kiderült, rossz üzleti döntésnek bizonyult.
Tavaly novemberben a dán vállalat arra figyelmeztetett, hogy még 2024-ben sem tudnak majd lépést tartani a kereslettel a legnagyobb nyereségességet biztosító amerikai piacon, az európai ellátási lánc ugyanakkor a méretei miatt gyorsabban helyreállhat.
A cég rossz helyzetértékelése miatt hiába a világraszóló siker, a Novo nem tudta teljes mértékben kihasználni előnyét a rivális amerikai gyógyszergyártó, az Eli Lilly fogyasztószere, a Mounjaro megjelenése előtt. A Mounjaro egy hetente egyszer beadható injekciós gyógyszer, amelyet az amerikai Food and Drug a Administration (FDA) 2022 májusában hagyott jóvá, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének kezelésére javallott, a Novo-szerekkel hasonló hatásokat produkáló medicina. A szemaglutidos szurikkal ellentétben ugyanakkor, amelyek csak a GLP–1-et utánozzák, a Mounjaro két hormon másolására képes, így sokak szerint még hatékonyabb.
Ráadásul idén megérkezhet az amerikai cég új terméke is, amely az elemzők várakozása szerint 2031-ig önmagában 150 milliárd dollárt hozhat, és így megközelíti majd a rák gyógyításához használt gyógyszerek teljes piaci méretét az Egyesült Államokban. Az amerikai gyógyszergyár 2023 márciusa óta már 232 milliárd dollárral növelte piaci kapitalizációját a kutatásait és a saját GLP-alapú gyógyszerük engedélyeztetését érintő, biztató hírek nyomán. Ezzel az Eli Lilly az S&P 500 index legjobban teljesítő gyógyszercége lett 2023-ban.
Az Eli Lilly árfolyama az elmúlt évben. Forrás: Google Finance
Most pedig az Eli Lilly arra vár, hogy a Mounjaro hivatalos alkalmazási körét az amerikai gyógyszerhatóság terjessze ki az elhízásra is, erre pedig szakértők szerint hamarosan sor is kerülhet.
A fogyasztószerek fő alkotóelemének, a GLP hormonnak a különböző variációi mind hosszú évekre lettek szabadalmaztatva a Novo Nordisk és Eli Lilly által is. Esélyes, hogy ez a verseny nem a Novo bukását, vagy az Eli Lilly egyeduralmát hozhatja, hanem sokkal inkább az ellátásingadozást egyensúlyozhatja majd ki. Egyelőre ugyanis még kielégíthetetlen a kereslet az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro fogyasztóinjekciók piacán. Sőt, egyes szakértők úgy vélik, hogy a súlycsökkentők kategóriája lehet az egyik legjövedelmezőbb ágazat a gyógyszeriparon belül. A BMO Capital elemzője 2035-re már 100 milliárd dolláros globális értékesítéssel számolt, amiből mintegy 70 milliárd dollárt csak az Egyesült Államok adhat.
Jön a tablettás verzió, brutálisat hasíthatnak a cégek
Már csak azért is, mert a csodaszer-gyártók folyamatosan fejlesztenek. A Novo Nordisknek van már egy szájon át szedhető, szemaglutidot tartalmazó gyógyszere, amelyet a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, Rybelsus márkanév alatt forgalmaz, de ennek a hatóanyaga nem haladja meg a 14 milligrammot, így nem is olyan hatékony. Csakhogy nemrég kiderült: a szemaglutid nagy dózisú, szájon át szedhető változatával éppúgy sikerülhet elérni a 15 százalékos súlyvesztést, mint korábban az injekció alkalmazásával. Összesen 667 elhízott és túlsúlyos felnőtt szedett ugyanis a humán kísérletben rendszeresen megemelt, 50 milligramm hatóanyagot tartalmazó tablettát, körükben a 68 hetes terápia eredményeként 15,1 százalékos átlagos súlyvesztést mértek. A vizsgálat alapján az érintettek jelentős aránya inkább szedné be tabletta formájában, mint szúrná a fogyasztó szert.
Mico Guevarra, a Novo Nordisk orvosi igazgatója a pozitív fejleményekre hivatkozva év végén elmondta, hogy cége kérelmezte a magas dózisú tabletta amerikai és európai hatósági engedélyezését, ám azt egyelőre nem tudni, mikor kerülhet forgalomba a tűmentes szer.
Ugyanakkor a tablettás formula akár a sokszorosára is emelheti a Novo forgalmát, illetve az érdeklődést a fogyasztó gyógyszer iránt, miközben már a cég következő generációs elhízás elleni gyógyszere, a CagriSema is előrehaladott klinikai vizsgálatoknál tart, ezzel pedig a betegek akár potenciálisan testsúlyuk 25 százalékát is leadhatják.
Eközben az Eli Lilly is nagyüzemben fejleszt: második stádiumú, humán vizsgálatuk eredményei szerint a kísérleti tablettájuk maximális dózisát kapó páciensek 36 hét után testsúlyuk 9,4–14,7 százalékát veszítették el.
Beláthatatlan piac
Mindennek pedig nemcsak a fogyni vágyók számára van jelentősége. A puszta egészségügyi statisztikák is arról árulkodnak, hogy brutális mennyiségű potenciális vásárlója lehet, illetve lenne a készítményeknek. Világszerte körülbelül 750 millió túlsúlyos vagy elhízott ember él, köztük a felnőttek mintegy 42 százalékát érinti az Egyesült Államokban, ahol az elhízással összefüggő betegségek évente több milliárd dollár egészségügyi költséget okoznak. AZ EU-ban a lakosság 53 százaléka túlsúlyos, az uniós lakosság 16 százaléka pedig elhízott. Érdekesség, hogy Magyarországon a legnagyobb az elhízottak aránya az EU-ban Málta után, a magyar lakosság közel negyede esik ebbe a statisztikai körbe.
Az elhízásból fakadó egészségügyi problémák, mint a cukorbetegség, szívproblémák, magas vérnyomás, egyre nagyobb terhet rónak a kórházakra vagy az ellátó rendszerekre – azaz az államok költségvetésére is. Jelenleg világszerte 1,2 trillió dollárra teszik az elhízással kapcsolatos szövődmények kezelésének várható globális költségét 2025-re, az idevágó kiadások csak az Egyesült Államoknak évente mintegy 200 milliárd dollárjába kerülnek évente. Ezzel szemben a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának az esélyét már az 5-10 százalékos testsúlycsökkenés is mérsékli.
Épp ezért nem meglepő, hogy egyes vélemények szerint az úgynevezett GLP-1 készítmények jelenthetik a megoldást a népbetegségnek számító elhízás kezelésére, amit a felelős kormányoknak igenis támogatnia kell – avagy kellene.
A legérintettebbek még alig jutnak hozzá
Ma ugyanis még egyáltalán nem olcsó a csodaszer. Az Egyesült Államokban a Novo-injekció cukorbetegségnél alkalmazott havi adagja körülbelül ezer dollár – azaz 300-400 ezer forint –, és a legtöbb amerikai egészségbiztosító nem is akar érte fizetni, hiszen ezt a gyógyszert tartósan kell alkalmazni ahhoz, hogy hatékony legyen.
Sőt, a napokban a gyártók még árat is emeltek, elsősorban az amerikai piacon. A Novo Nordisk által gyártott Ozempic havi adagjának ára 3,5 százalékkal, 984,29 dollárra nőtt, míg az Eli Lilly Mounjaro-injekciójának ára 4,5 százalékkal, körülbelül 1000 dollárra emelkedett. Ezzel a költséggel még a tehetősebbek sem tudják vagy akarják hosszútávon, akár éveken át szedni a gyógyszert.
De nemcsak az ár, a mellékhatások – hányinger, szédülés, gyomorproblémák – is erős érvként szolgálnak az abbahagyáshoz, ezek miatt sokan lemondanak a súlycsökkentő szerek adta előnyökről. Egy kutatás szerint
az amerikaiak kétharmada egy éven belül abbahagyta az ilyen készítmények használatát, habár éveken át lenne szükséges szedni őket.
Így a csodaszuri egyelőre a gazdagok és szépek gyógyszere legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban. Mindeközben Európában jóval kedvezőbb áron hozzá lehet jutni. Magyarországon megfizethetőbb, de itt sem kifejezetten olcsó a dolog: egy toll Ozempic, amely négy adagot tartalmaz, körülbelül 36 ezer forintba kerül – heti egy adagolással ez nagyjából egy hónapra elég. Szakorvosi javaslatra lehet ez kevesebb, úgy 10 ezer forint körül mozog az ára, ám ezt kizárólag cukorbeteg, vagy inzulinrezisztenciával küzdők kaphatják meg támogatott formában. (Sőt, valójában kifejezetten ilyen betegeknek lenne csupán felírható Magyarországon).
Az ár okozta elérhetőségi problémára jelenthet ugyanakkor megoldást az olcsóbb, tablettás verzió, ez ugyanis a gyártók költségeit is jelentősen csökkenti, a keresletet pedig egyenes arányosságban fokozhatja, akár már a következő egy-két évben. Ami pedig már most is látható és az elemzők is egyetértenek: az elhízás elleni készítmények terjedése számos más iparágra is hatással van és lesz is a következő években.
Főbb felhasznált források: New Yorker, Reuters, Bloomberg, The Washington Post
Borító: A Novo Nordisk profi biciklis csapata. Minden versenyzőjük 1-es típusú diabétesz mellett sportol.
