A robotok nem veszik el a vendéglátósok munkáját, de arra nagy az esély, hogy sokkal kevesebben fognak idén étterembe járni Magyarországon. Azonban úgy tűnik a szállodabezárásoknak egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja, mert sokan már rájöttek: bezárni és újranyitni drága mulatság. Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével beszélgettünk arról, mennyibe kerül egy robotbartender, és miért tartja igazságtalannak az Airbnb versenyelőnyét.
Forbes.hu: Egyre több szálloda bezárásáról adunk hírt a Forbes.hu-n. Hűvösvölgytől Kisbérig, a budapesti belvárostól Sopronig küzdenek a hotelek az életben maradásért. Sokféle becslést olvashattunk arról, mennyi szálloda zárhat be 2023-ban, de mennyi zárt be az elmúlt fél évben?
Flesch Tamás: A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségénél úgy számoltunk, hogy a szállodák 20-25 százaléka bezárhat Magyarországon, és 2023 első negyedévére jeleztük előre a legtöbb bezárást. Ahogy az első negyedév elején látjuk, az előrejelzett bezáráscunami nem fog megtörténni. Akármekkora a válság, egyelőre pozitív forgatókönyv valósult meg,
az összes magyarországi szállodai szobát tekintve marginális a bezárt szálláshelyek aránya.
Lehet, hogy ekkora mértékű bezárásról „békeidőben” nem is írtak volna az újságok. Van jelentősége, de trendként semmiképpen nem lehet tekinteni rá.
A 2022-es vendégéjszakák száma 15-18 százalékkal elmarad a 2019-es csúcsév forgalmától, a járvány miatt májustól indult el a folyamatos külföldi vendégforgalom. Az év utolsó két-három hónapja rendkívül jól sikerült, különösen a december. Ez valamennyi eredménytartalékot képezhet erre az évre a szállodák számára. Ráadásul sok foglalás az utolsó pillanatban jön, ezért is nehéz előrejelzést készíteni a következő időszakra.
A jól sikerült év végi hajrá fedezheti a gigantikus rezsiszámlákat?
A jó idő miatt a tervezettnél jóval kevesebb energiát használunk. Azok jártak jól, akik nem kötöttek fix áras szerződést, hanem piaci áron dolgoznak, mert jelentősen csökkentek a piaci energiaárak. A kormány tavaly novemberben támogatta a szektort, ráadásul az első negyedéves energiafogyasztás tavalyi árhoz viszonyított többletköltségeinek 50 százalékára is lehet majd pályázni a szállodatulajonosoknak.
„Azok jártak jól, akik nem kötöttek fix áras szerződést, hanem piaci áron dolgoznak, mert jelentősen csökkentek a piaci energiaárak.” Fotó: Sebestyén László
Ha egy tulajdonos azt gondolta, hogy inkább bezár, lehet, hogy ezek után átgondolja, újraszámolja, és érdemesebbnek tartja a nyitva tartást akár minimális vendégszám mellett is. Ráadásul, így a személyzetet is meg tudja tartani. Mindenképpen jobban jár, mintha bezárná a házat, hiszen – mint ahogy a járvány alatt is sokszor elmondtuk – mind a szálloda, mind a vendéglátóhely esetében a bezárás és kinyitás elképesztő költségekkel jár, kétszer.
Mennyivel emelkedhetnek a szállodai szobák árai 2022 első negyedévéhez képest?
A tavalyi első negyedévhez viszonyítva biztos, hogy legalább 20 százalékos drágulás lesz. Ebbe még akár az is belefér, hogy az infláció mértékét sem éri el a drágulás,
előfordulhat, hogy egy szoba reálértéken olcsóbb lesz, mint tavaly ilyenkor.
Jó esély van a visszaesésre
Az éttermek bezárására sokkal magasabb becslések is elhangzottak, mint a szállodáknál. Ön nyáron még azt mondta, akár a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka is veszélyben lehet. Ez reális szám?
A vendéglátás másképp működik, ezért biztos, hogy sokkal több étterem zár be, mint szálloda. Mind a fővárosban, mind vidéken. Hiába van egy viszonylag magasnak tűnő bevétele az éttermeknek, a költségeik is óriásiak. Nagyon alacsony a jövedelmezőség: ha a néhány milliós jövedelemből a rezsi elvisz pár milliót, akkor az már mínuszba csap át.
Melyik típusú éttermek vannak leginkább kitéve a válságnak?
Inkább a közepes szintű éttermeket fenyegeti nagyobb veszély, a magas szintű fine dining éttermek bezárása – főleg Budapesten – kevésbé valószínű. Ott más a befektetési hajlandóság: ők tovább hajlandóak fizetni a mínuszt. A jelenleg is viszonylag jól működő street food éttermek és a gyorséttermek is jól fogják bírni a válságot.
De sokaknak a street food is drága.
Fogyasztóként én is azt gondolom, hogy lassan elviselhetetlenek az árak a vendéglátóhelyeken, de még mindig nem emelték meg annyival, amennyivel kellett volna.
Az étterem-tulajdonosok már nagyon óvatosan nyúlnak az árakhoz, mert komolyan befolyásolja a keresletet. Az alapanyagárak 40-50 százalékkal drágultak, az energiaárak öt-tízszeresére emelkedtek, és egy év alatt a munkabér is kétszámjegyű növekedést mutatott.
Az év vége viszont nagyon pörgött az éttermeknél, ráadásul meghosszabbították a téli szünetet is, akkor még nem volt jellemző, hogy visszaesett a kereslet. Az elmúlt napokban azonban drasztikusan csökkent. Jó esély van arra, hogy a belföldi fogyasztás elkezd még jobban visszaesni: mint ahogy azt látjuk, a kereskedelem területén is erőteljes visszaesés látható.
Ez még nem a sci-fikorszak
Van most felszívható vendéglátós munkaerő a piacon?
Ahhoz a hektikus állapothoz képest, amiben voltunk, a munkaerő kérdése mostanra relatív nyugvópontra jutott.
Több magyar étterem robotpincérekkel igyekszik feltölteni az állományt. Egy győri kínai étteremben például már 2018 óta jár-kel a robot. Hogyan változtathat ez a munkaerőpiacon?
Ezeknek a robotoknak ma még több a marketingértéke, mint a munkaerő-piaci értéke. Egyelőre még komoly beruházást igényelnek, és nagyon limitált, milyen munkát lehet velük elvégeztetni. A komplexebb munkát végző robotok még drágák: egy robot bartender százezer dollár (36,3 millió forint). A sétáló robotok már tízmillió forint körül elérhetőek, de az sem kevés pénz, és teljesen azok sem tudják helyettesíteni az emberi munkaerőt. Múlt év elején mi vettünk egy guest relation robotot, az is sokmilliós tétel.
Ez a folyamat apró lépésekkel elindult. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben sok helyen fogunk találkozni robot munkaerővel, de egyelőre szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy az élőmunkát ki fogja-e váltani. Bizonyos szempontból örülök is, ha nem tudja kiváltani. Lehet, hogy azért, mert én egy másik generációt képviselek, de imádom a hús-vér embereket: lehet, hogy ha a gyerekemet kérdezem meg, ő azt mondja, tök jó dolog a robot. Ha 150 évvel ezelőtt ülünk itt és arról beszélgetünk, hogy a lovasszekeret hogyan fogja kiváltani az autó, biztos azt mondtam volna, hogy nehezen. Vagy húsz-harminc évvel ezelőtt arról, hogy mindenkinek a zsebében lesz-e telefon. Van rá esély, hogy az élet minden területére be fog törni a robotizáció, de az, hogy rövid időn belül tömegével megjelenjenek a robotpincérek, még nem reális.
„Múlt év elején mi vettünk egy guest relation robotot, az is sokmilliós tétel.” Fotó: Sebestyén László
A berlini NUMA szállodalánc brüsszeli digitális hoteljében már egy chatbot helyettesíti a recepcióst. Teljesen átalakulhat a munkaerőpiac?
Már ma sem számít utópisztikusnak, ha valaki nem akar emberekkel találkozni a szállodában. Az Airbnb-lakásokban sem kell, az is applikációval működik, és az is egy kis szálloda ilyen szempontból. Ez a rendszer egy olyan házban is működik, ahol van 80 szoba.
Magyarországon viszont a szállodáknak kötelező 24 órás recepciót biztosítani. Nem lehet azt mondani, hogy mától ez egy alkalmazás, mert akkor nem kapnak engedélyt. A digitális szálloda ma nem tudna megvalósulni Magyarországon, csak akkor, ha apartmanháznak nevezik. De lehet, hogy a közeljövőben átalakítják ezt a szabályozást.
Az Airbnb-szektornak sikerült kilábalnia az utazási korlátozások okozta válságból?
Erőteljesen visszapattant az Airbnb, a magyarországi apartmanok száma jelenleg is emelkedést mutat. Ugyanúgy küzdünk velük, mint régebben, változatlanul nem látjuk az egyenlőhöz közelítő versenyhelyzetet. A szállásadó magánszemélyek rezsicsökkentett áron fizetik az áram- és gázdíjakat, szállodák pedig nem, ez nem kis előny a mai helyzetben.
Borítókép: Sebestyén László
