A ferihegyi reptér szerepe kitüntett a kormányzati szinten kiemelt ágazatként kezelt turizmusban, de a növekvő forgalom elviselhetetlenné teszi a környezetében élők életét. A korábban felvetődött drasztikus megoldásokból – például a reptér egy részének elkölzötetése – nem lesz semmi, de nagyobb szigor lehet.
Együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a főpolgármesteri hivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérrel összefüggő éjszakai zajcsökkentésről.
A főpolgármesteri hivatal pénteken juttatta el az MTI-hez a megállapodás szövegét. E szerint Palkovics László miniszter és Tarlós István főpolgármester egyetért abban, hogy intézkedéseik célja az éjszakai zajártalmak csökkentése és az életminőség javítása a repülés által érintettek körében.
A tárca és a hivatal támogatja a légiközlekedési zajterhelésre vonatkozó szabályok szigorítását, hogy a mélyalvási időszakban a repülések megszüntethetők legyenek Budapest felett, valamint a hátszeles leszállásokra vonatkozó 5 csomós korlátozás felülvizsgálatát. Szintén egyetértenek abban, hogy szükséges a repülési engedély megsértőire kivethető szankcionálás lehetőségének felülvizsgálata, valamint a repülőtér üzemeltetőjétől független, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) általi zajszintmérés.
Abban is egyetértettek, hogy a témában felvetődő kérdéseket egy légiközlekedési munkacsoporton belül kell megvitatni, a KTI koordinálásával pedig felvilágosító, tájékoztató tevékenységre van szükség.
Ez azt jelenti, hogy drasztikus lépés nem várható az ügyben, ugyanakkor a hatóságok valószínűleg sokkal szigorúbbak lesznek majd, amire a növekvő zajszennyezés miatt valóban szükség is lehet. A légiforgalom folyamatosan bővül Budapesten, ami kifejezetten kedvez a turizmusnak is – utóbbi kiemelt nemzetgazdasági terület, a következő uniós költségvetési ciklusban több száz milliárd forint jut a terület fejlesztésére. Emiatt kitüntetett a szerepe a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőttérnek is.
Korábban felvetődött az a nehezen komolyan vehető javaslat, hogy Kecskeméten alakítanának ki “fapados repteret”, vagyis a fapados légitársaságokat ide irányítanák át (ezek a cégek használták korábban Ferihegy I-et, a Malév csőd után azonban benyomultak az egykori nemzeti légitársaság után maradt helyre, szó szerint is, így az I-es terminált be is zárták azóta). Korábban amúgy befektetők is gondolkodtak abban, hogy vidéken, de a főváros vonzáskörzetében kellene felhúzni egy Budapestet kiszolgáló fapados repteret, ilyen elgondolás alapján működött egy ideig a sármelléki reptér, de szó volt róla, hogy Székesfehérvár is jó helyszín lenne. Ezek az ötletek végül mind elhaltak (Sármellék végül megmaradt, de a Hévízre érkező német és orosz turistákat szolgálja ki).