Csúcsot döntött a SpaceX az egyszerre fellőtt műholdak számában, pedig sokan panaszkodnak, hogy kezd megtelni a Föld körüli pálya.
Rekordot döntött Elon Musk cége, a SpaceX: a Falcon 9-es rakéta egyszerre 143 műholdat vitt fel az űrbe, ami a valaha volt legtöbb, egy körben fellőtt szatellit. A Transporter-1 névre hallgató küldetés tíz műholdat vitt fel Musk StarLink projektjének keretében, a maradék 133-at pedig különböző ügyfelek megrendelésére.
A most nyugdíjazott rekord az indiai PSLV rakétáé volt, amely bő három éve 104 szatellitet vitt Föld körüli pályára.
A mostani küldetés volt az első, a SpaceX által beharangozott, egyfajta fuvarmegosztásos rendszerben, amelynek lényege, hogy inkább kisméretű szerkezetek tucatjait viszik fel rendszeresen egyszerre ahelyett, hogy egy nagyra koncentrálnának.
Népszerűek a miniműholdak, a nagy rakétagyártók is beszállnak
A méretben telefontól a kisméretű hűtőig tartó miniműholdak irtó népszerűek lettek az utóbbi években. Ahogy egyre olcsóbb megépíteni a kis műholdakat, egyre több cég száll be erre a piacra és kínál szolgáltatásokat a Föld körül keringő műholdjaikról. A kereslet növekedésével több, rakétatechnológiával foglalkozó cég is bejelentette: kisebb méretű hordozókat is terveznek, kifejezetten arra, hogy a miniműholdakat pályára állítsák. A CNN tudósítása két céget emelt ki, Rocket LAb és a Virgin Orbit is sikeresen állította pályára a miniműholdakat cipelő minirakétáit.
Idén szintet lép a milliárdosok űrversenye
A Falcon 9-es viszont kifejezetten nagy méretű hordozó, nagy tömegű felszerelést, kémműholdakat vagy épp a Dragon úrhajót szokta felvinni. A vasárnapi küldetés remek példája annak annak, hogy
a SpaceX is egyre nagyobb szeletet akar a miniműholdak piacán.
S hogy miért felemás a rekord? Szakemberek évek óta panaszkodnak, hogy annyira telítetté válik a műholdak pályája, hogy egyre nagyobb a komolyabb balesetek kockázata. Az összeütköző és darabokra eső műholdak törmeléke a Föld felszínén élőkre nem jelent veszélyt, hiszen a törmelék valószínűleg be sem lép a légkörbe, ha be is lép, hamar elég. Ehelyett a maradványok inkább évtizedekig keringenek a bolygó körül és veszélyeztetik a többi műholdat, adott esetben az emberi jelenléttel járó küldetéseket is.
Tudósok arra is panaszkodnak, hogy a műholdak miatt egyre nehezebb a világűr vizsgálata, ebben pedig Elon Must StarLink projektjének nagy szerepe van.
A Cerro Tololo obszervatórium felvétele a StarLink műholdjaival a középpontban.
Forrás: Wikimedia Commons
Bejárták a világsajtót a képek, ahogy az obszervatóriumok felvételeit megzavarják a műholdak: tömegesen húznak át az objektív előtt, nehéz kiszűrni őket a megfigyelésekből. Ráadásul a SpaceX még sehol nem tart: a vasárnapi fellövéssel alig több mint ezer műholdat állítottak eddig pályára, pedig a amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) már 12 ezret engedélyezett, a SpaceX pedig még további 30 ezret szeretne.
