A magyar utazók eddig biztosak lehettek abban, hogy zavartalanul utazhatnak Európában. Ez most megváltozni látszik.
A múlt szombaton Pafoszra induló Ryanair-járat magyar utasai szembesülhettek először azzal, hogy már nem utazhatunk szinte bárhova korlátozások nélkül. Ciprus lett ugyanis az első állam, amely a hazai koronavírus-esetszámok elszabadulása alapján rontott Magyarország besorolásán. Az átsorolás A-ból B kategóriába azzal jár, hogy nem léphetnek be szabadon az innen érkezők Ciprusra, csak negatív PCR-teszt birtokában. (Amit egyébként az érkezési reptéren is meg lehet csináltatni 60 euróért, ők ugyanis a vírust akarják kinn tartani, nem a külföldieket. De az eredményt mindenképp karanténban kell megvárni.)
A tavaszi pánikszerű zárások után újranyitó Európában a magyar utazók egészen mostanáig különösebb utánaolvasás nélkül is biztosak lehettek benne, hogy szinte minden országba szabad számukra a belépés karantén, vagy tesztkötelezettség nélkül. (Kivéve, amikor válogatás nélkül minden beutazót karanténra, vagy tesztre kötelezett néhány ország, például az Egyesült Királyság és Izland.) Pár uniós tagállam a teljesen, vagy szinte teljesen szabad beutaztatást választotta a közösségen belülről, a többség viszont a kiinduló ország járványadatainak függvényében engedi be szabadon, vagy korlátozásokkal a turistákat. Mivel egészen augusztus végéig a magyar számok a legjobbak között voltak a kontinensen, még a legszigorúbb kritériumokkal dolgozókhoz is végig zöld jelzést kaptak a magyar utazók. Ez ér látványosan véget a napokban.
Ahogy azt a szigorú kritériumaik alapján (14 nap alatt 16 új fertőzött /100 ezer lakos) könnyen ki lehetett előre számolni, Ciprus után leghamarabb két balti államban bukott meg a leghamarabb Magyarország: e héttől Észtország is levett minket a szabad listájáról és Lettország is így tett. Az unióban egyedül Magyarország tilt ki minden külföldit, máshova az uniós államokból be lehet utazni. Csak sokszor korlátozásokkal, ami alapesetben a kötelező karantént jelenti. Az pedig országonként eltérő, hogy ki lehet-e váltani negatív PCR-teszttel a teljes elszigetelődést.
Észtországban például épp most indult a tesztelés a reptéren, de míg a hazatérő észteknek ez ingyenes, a külföldiektől 67 eurót kérnek. (Ez nagyjából annyi, mint a magyar PCR-teszt 30500 forintos hatósági ára.) De negatív eredménnyel is csak korlátozottan lehet elhagyni a karantént, a szabad mozgáshoz egy 7 nap után elvégzett második teszt is kell. Ilyen feltételekkel viszont a nem tiszta országokból turista nyilván nem teszi be a lábát Észtországba.
A magyar utazónak mindez azt jelenti, hogy a hazaérve kötelező karantén, vagy két teszt mellett egyre több célországban is számíthat karanténra, vagy fizethet egy harmadik tesztet is. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy a következő napokban sorra kerül majd le Magyarország újabb olyan listákról, amelyeken a tiszta országokat tartják számon.
A legtöbb uniós állam transzparensen közli, hogy mi alapján döntenek a beutazási korlátozásokról. Az országok besorolásának kritériumrendszerénél mindenkinél számít az új fertőzöttek száma, a baltiakon túl is van jópár ország, amely nem is néz mást. Viszont van, ahol más adatokat is figyelembe vesznek, például a tesztek mennyiségét, a pozitív tesztek arányát és a megbízható adatszolgáltatást.
A Politico épp a napokban próbálta összesíteni az egyes országok eltérő szabályait, ebből látszik, hogy mekkora a katyvasz: szinte mindenki másképp csinálja. De az biztos, hogy napi 300 új fertőzött felett a magyar adatok már annyira rosszak, hogy bárhogy csinálják, Magyarország megbukik.
Teszt vagy türelem?
A legtöbb nyugat-európai országban a karanténkötelezettség kiváltható negatív teszttel, vagy tesztekkel, de vannak, akik azt mondják, hogy a két teszt se tuti, mindenképp ki kell ülni az elszigetelődést. Az Egyesült Királyság mellett Írország és Svájc is ezt a módszert alkalmazza. Nagyjából 300 napi új fertőzöttnél a brit határértéket is átugrottuk, tehát ha nem indul meg lefelé a következő napokban meglepetésszerűen a járványgörbe, hamarosan az Angliába utazók magyarokra is kötelező karantén várhat. A friss, keddi módosításból még kimaradtunk, mert olyan gyorsan romlott nálunk a helyzet, hogy a két hetes átlagunk még nem vészes. De a következőt várhatóan nem ússzuk meg, az lenne a meglepő, ha nem vennék le Svájc és Csehország után Magyarországot is a “szabadlistáról”.
Írországban már a Ryanairt is annyira feldühítette a szerintük is rendkívül kártékony szabályozás, hogy belengették kivonulásukat a saját országukból. A légitársaság minimálisan azt követeli, hogy teszttel kiváltható legyen a karantén. Az Easyjet a brit karanténszabályozásra mutogatva jelentette be, hogy az utazási igények további zuhanása miatt újabb sok járatot töröl. Svájc hétfőn frissítette a karanténlistáját, ők is elég nagy átfutással dolgoznak, még nem kerültünk rá fel, majd csak valószínűleg legközelebb.
Brüsszelben néhány napja bejelentették, hogy elkészültek egy egészen konkrét kritériumrendszerrel, amely alapján a tagországok egységes szabályok szerint dönthetnék el, hogy honnan engednek be utazókat korlátozás nélkül, illetve csak negatív teszttel. Kérdés, mennyi esélye van annak, hogy ezt minden tagállam elfogadja és bevezesse.
Úgy tűnik, mindenki a saját rendszerében bízik, meglepő lenne, ha uniós szinten egységesülni tudna a szabályozás. Ha igen, akkor sem pár héten belül jön össze.
Így viszont csak az biztos nagyjából, hogy a következő hetekben a tagállamok többsége elérhetetlenné válik a magyar utazók részére karantén-, vagy tesztkötelezettség nélkül.
Borítókép: London. Fotó: Luca Micheli // Unsplash
