A rejtett gazdaság (shadow economy), a feketepiac, sokféleképpen nevezik, de a lényeg: olyan üzletelés, amiben a felek úgy vesznek részt, hogy nem tartják be a szükséges jogszabályokat, például nem fizetnek adót, vagy alkalmazottaik nincsenek bejelentve. Ilyen, ha valaki engedély nélkül végez személyszállítást, vagy ha valahol készpénzzel lehet fizetni, de számla nincs róla. Ezek a dolgok a világ kormányainak nagyon sokba kerülnek. A szakértők szerint a rejtett gazdaság összességében mára a világ második legnagyobb gazdasága.
Az IMF szerint a rejtett gazdaság és a korrupció erősek az erősen szabályozott gazdaságokban, ahol viszont az adminisztráció gyenge. A jelenség sokkal kisebb ott, ahol hatékonyak a kormányzati intézmények, hiába kevesebb a szabályozás. Elég megnézni a volt szovjet köztársaságok gazdaságait a kilencvenes évek végén: Grúziában a számítások szerint ekkor a rejtett gazdaság a GDP 64 százalékát adta, Oroszországban ez az arány 44 százalék volt.
A Forbes.com szerint mára sok dél-európai országban szintén nő a rejtett gazdaság, a legkiemelkedőbb Görögország, de a pontos mértéket csak becsülni lehet. A németországi Tübingeni Egyetem (IAW) tanulmánya szerint a görög rejtett gazdaság 21,5 százalékát adhatja a GDP-nek, Olaszországban és Spanyolországban 19,8 és 17,2 százalék ez a mutató. Az USA-ban jobb a helyzet, itt csak 5,4 százalékát adja a GDP-nek a rejtett gazdaság.
A felmérés szerint első helyen tehát Görögország, második Olaszország, harmadik Spanyolország, de még Norvégia is előkelő helyen, aztán sorrendben Németország, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Japán, Hollandia, Svájc és az USA. Valószínűleg a felmérésben nem vizsgáltak minden országot, erős a gyanú, hogy Kelet-Európa is előkelő helyen lenne.
