Egyre több embernek van autója, egyre többen élnek nagyvárosokban, viszont az úthálózat nem tudja tartani a tempót a növekedéssel. Egyre nagyobbak a dugók, egyre nehezebb eljutni a városon belül bárhová. A következő évtized a KPMG elemzői szerint viszont már komoly változásokat hozhat.
Sokaknak még csak ábrándnak és ködös fantáziának tűnhet, miközben a nagy légitársaságok és kis cégek is gőzerővel fejlesztik a jövő tömegközlekedésének alternatív megoldásait.
A városi légi közlekedés – vagy ahogy a tanulmány is hivatkozik rá, az UAM (Urban Air Mobility) – lehet a KPMG szerint a következő lépcsőfok a nagy- és elővárosi közlekedési rendszerekben, és előrejelzésük szerint villámgyors fejlődést bemutatva
a következő évtized végére milliós nagyságrendben bukkanhat fel a világvárosokban.
A hirtelen változás egyik kulcsa maga az eszköz, a kifutópálya nélkül repülni képes jármű. Noha az 50-es évektől a helikopterek elérhetővé váltak kereskedelmi használatra, azonban a mai napig nem tudtak tömeges méretben elterjedni.
Ennek több oka is van: nehézkes, kényelmetlen, veszélyes benyomást kelt, és nem utolsó sorban továbbra is borzasztóan drága. Ráadásul nem kis mértékben környezetszennyező. Emiatt kevés ember engedheti meg magának, a gazdagok játékszere maradt, még légitaxiként is húzós árakkal.
A kutatás szerint a célközönség először azok az emberek lesznek, akik megengedhetik maguknak, hogy elkerüljék a bel- és elővárosi dugókat. Idővel az árak csökkennek, és tömeges elterjedés várható.
A KPMG úgy kalkulál, hogy 2030-ra már 12 millió fuvart regisztrálhat a városi légi közlekedés, mint szolgáltatás, míg 2050-re ez a szám felugorhat akár évi 400 millióra, és ezzel a teljes légiforgalom akár 4%-át is kiteheti.
Bár a piac még nem létezik, az első lépéseket megtevő kisebb cégek között van egy magyar agyakat is használó texasi vállalkozás, a Lift Aircraft. A cég olyan, ember szállítására is képes drónokat épít, amiket pilótajogosítvány nélkül is lehet vezetni.
A tesztek már javában zajlanak, a decemberi Forbes magazin technológiával foglalkozó mellékletében, a Forbes Nextben részletesen írunk az eszközről, annak fejlesztőjéről, Kerülő Balázsról is, és bemutatjuk az üzleti modellt, amivel a Lift Aircraft még azelőtt profitot tud termelni, hogy szabályozás egyáltalán lenne a légitaxizásra.
A KPMG egyelőre 70 olyan várost azonosított, ahol a torlódások, a lélekszám növekedése és a nagy vásárlóerő adott a technológia megjelenéséhez. Ezekből Ázsiában található 23, Észak-Amerikában 16, és Európában 15. Sajnos Budapest egyelőre nem fért fel a legesélyesebb városok listájára.
