Budapest aranytartalékának is nevezték már azokat a területeket, amelyek az egykori ipari tevékenység felszámolása óta mindeddig kihasználatlanul vártak a megújításra. A kormány által bejelentett új, ötszázalékos lakásáfa részletei egyelőre nem tisztázottak, de az biztosnak látszik, hogy a jogszabály komoly fejlődést hozhat néhány vidéki nagyváros és Budapest kihasználatlan területein. Utóbbiakra mutatunk öt példát.
A rozsdazóna (vagy barnaövezet) kifejezés olyan területeket takar, amelyek az egykori funkció felszámolása óta elhagyatva várnak a megújításra. Budapest egyik sajátos adottsága – egyben az egyik legnagyobb kihasználatlan lehetősége is –, hogy ezek a területek sokszor a városközponthoz meglepően közel, vagy épp a Duna partján állnak, gondoljunk csak a Közép-Ferencvárosra, Angyalföldre vagy a csepeli és a kelenföldi Duna-partra. A sort – sajnos vagy szerencsére – hosszan lehetne folytatni, íme öt példa, hogy hol várhatóak nagyobb építkezések.
Déli Városkapu
A Ráckevei-Duna-ág két oldalán, a folyópart, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a csepeli Weiss Manfréd út által határolt területen a város egyik legnagyobb szabású, a lágymányosi Budapart léptékét is jócskán meghaladó ingatlanfejlesztése készülődik.
A belvároshoz közeli, mégis feltáratlan, mintegy 135 hektáros területen többek között lakóépületek, sportlétesítmények, egy új közpark és diákváros kaphat helyet. A városrész úgynevezett mestertervét a norvég Snøhetta osztrák irodája, a Snøhetta Innsbruck, illetve a szintén osztrák Verkehrsingenieure Besch und Partner készítheti el.
A tervezett atlétikai stadiont egyébként 15 ezer néző befogadására, a kollégiumokat 8-12 ezer diák elszállásolására tervezik (utóbbiról többféle információ is napvilágot látott már).
A pesti oldal egykor a nagybani őse, az úgynevezett Nagyvásártelep területéhez tartozott. Ennek emlékét őrzi két, Münnich Aladár tervei szerint készült, romosan is impozáns épület: az egykori vásárcsarnok, illetve egy ehhez tartozó, vörösesbarna klinkertégla homlokzatú irodaház.
A 2004 óta ipari műemléki védettséget élvező épületek felújítva a tervezett új városközpont legszebb részei lehetnek.
[ngg src=”galleries” ids=”217″ display=”basic_imagebrowser”]
Vasúti területek
Az urbanisztikai szakemberek többsége egyetért abban, hogy a használaton kívüli vágányok felszámolása, a hatalmas kietlen területek optimalizálása óriási tartalékot jelent a budapesti ingatlanfejlesztő szektor számára. A fentiekre számos európai példa is akad,
elég, ha csak megnézzük a berlini S-Bahn-körgyűrű vagy az új bécsi főpályaudvar környékén összpontosuló fejlesztéseket.
Jóllehet ezeknek a területeknek nem mindegyike alkalmas lakóingatlanok számára, és a sok esetben szennyezett talaj cseréjét is meg kell oldani, az új szabályokkal jó eséllyel elindul néhány olyan fejlesztés, ami korábban a vasút által használt területet érint. Ilyen lehet a Körvasútsor fejlesztése, Rákosrendező környéke vagy a Nyugati pályaudvar melletti, egykor kormányzati negyednek kinézett terület fejlesztése is.
[ngg src=”galleries” ids=”213″ display=”basic_imagebrowser”]
Budapart (Kopaszi-gát)
Bár még semmi pontosat sem lehet tudni az új jogszabályokról, de valószínűleg az egyik nagy nyertes lehet Garancsi István cége, a Property Market Kft. Az óriásberuházással egy új városnegyedet hoznak létre, Mol-toronnyal, irodaházakkal és több ezer új lakással. A mintegy 30 épületegyüttest magába foglaló terület városépítészeti koncepcióterveit a dán Adept készítette.
Az építkezés folyamatosan halad, az óriásdaruk nem álltak le, és már legalább négy lakóépület áll már. Ezeknek a magassága változó, de a legmagasabb közülük 16 emeletes (50 méter magas). A projekt keretében 15 lakóépület készül, mintegy 3000 lakással, 7000 ember számára. A többi házban elsősorban irodafunkció kap helyet.
A terület kétségkívül színvonalas megújítása egyben két, máig vitát generáló változást is magával hoz, amelyre még nem látszik a megnyugtató válasz.
A készülő toronyház veszélybe sodorja a főváros UNESCO Világörökségi besorolását, ami káros lehet többek között a turisztikai szektor szereplőire nézve. Másrészt nem megnyugtatóak az amúgy is zsúfolt utakkal körbevett, összesen mintegy 30 ezer új embert befogadó terület közlekedési kapcsolatai. Ezen némiképp segíthet az úgynevezett Déli Körvasút, melynek keretében három új állomás is épül. Ezek közül a Nádorkert megállóhely többek között Dél-Budát köti majd be a főváros vérkeringésébe.
[ngg src=”galleries” ids=”209″ display=”basic_imagebrowser”]
Közvágóhíd
A régi vágóhíd 1872-re épült fel a német Julius Hennicke és Hermann von der Hude tervei szerint, hogy kiváltsa a korábban a nem túl biztonságos közegészségügyi körülmények között működő vágóhidakat. Az üzem egészen 1984-ig működött itt, tíz évvel később az épületek egy része védettség alá került.
Ez sem zavarta azonban a beruházót, hogy 2019 végén a főbejárat és a víztorony kivételével lerombolja az egész együttest. Nem kérdés, hogy a 4,8 hektáros terület régóta várt a megújításra, de
a rombolás mértéke megdöbbentette a szakembereket, a már megépült, falanszterszerű tömbök pedig erős túlépítettségről tanúskodnak. Ráadásul a belvároshoz közeli, értékes épületeket is felvonultató területen minden adott lett volna egy vagány kulturális negyed létrehozásához.
A kiemelt állami beruházássá nyilvánított projekt a fentiek fényében a város legvitatottabb ingatlanügyletei közé tartozik. A beruházó APD Real Estate Kft. mögött álló török vállalkozó, Adnan Polat egyaránt jó viszonyt ápol a török elnökkel és a magyar miniszterelnökkel is.
[ngg src=”galleries” ids=”205″ display=”basic_imagebrowser”]
Elite Park
A Kopaszi-gáton túl is számos nagy fejlesztés készül Újbudán, ezeknek jelentős része lakóingatlan lesz. Ezek egyike a Budafoki-út-Barázda utca-Szerémi út-Galvani utca által határolt területen valósul meg. A beruházó a Crytal Nails tulajdonosaként is ismert magyar milliárdos, Jákob Zoltán. Cége, a Jákob Ingatlan az első ütemben 268 lakást épített fel (a kivitelezés már előrehaladott állapotban van, de jelenleg is zajlik), de a tervek szerint összesen 706 új építésű lakás jöhet létre a három ütemre osztott beruházás keretében.
A fejlesztők azt ígérik, hogy igyekeznek rászolgálni a park elnevezésre, a Budafoki út felől például egy 40 méteres zöld védősávot alakítanak ki a tervek szerint.
Az Elite Park közvetlen közelében is több fejlesztés zajlott és zajlik. A Barázda utcában épült föl a Velezda Park, de az igazán nagy fejlesztéseknek a Szerémi út-Galvani utca-Budafoki út-Kondorosi út által határolt, tágas terület adhat otthont. A Kondorosi út felőli oldalon jelenleg három tömb áll szerkezetkészen, az építkezés folyamatosan zajlik.
[ngg src=”galleries” ids=”201″ display=”basic_imagebrowser”]
Nyugat-Európa nagyvárosaiban számos hasonló fejlesztésre akad példa, ezekről itt írtunk korábban.
Borítókép: Sebestyén László / Forbes
