Az ukrán jegybank február elején 450 millió dollárt elköltött a hrivnya védelmére, tehát már a harcok kezdete előtt komoly összegekbe került stabilizálni a honi valutát. Nem kizárt, hogy az ukrán gazdaság további nemzetközi pénzügyi támogatást kap.
Miközben a forint az euróval szemben történelmi mélységekbe süllyed a múlt hét óta folyamatosan – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az EU-s szankciók miatt –, az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya nagyon is stabilnak tűnik.
A magyarázat egyszerű: az ukrán hrivnya árfolyamát február 24-én rögzítette az ukrán jegybank, azóta egy dollár nagyjából 30 hrivnyát ér. A rögzítés szigorú devizakorlátozással jár, hiszen a hadiállapot lényegében jogi fogalom is a katonai akciókon túl. Mindez azt jelenti, hogy
Ukrajnában jelenleg nem lehet devizát vásárolni, persze néhány kivétellel: védelmi célokra, a hadsereg számára érhető el deviza, illetve kritikus fontosságú importtermékek beszerzésére.
„Ezek praktikusan alapvető élelmiszerek lehetnek, a gazdaság alapszükségletéhez elengedhetetlen importáruk” – mondta a Forbes.hu-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője.
A forint (piros) és a hrivnya (lila) árfolyam az euróval szemben az elmúlt 5 napban. Forrás: Yahoo Finance
Az ukrán gazdaság nagyon súlyos helyzetben van
A kereskedelmi szállítások jelentős része akadályokba ütközik: a kikötők alig működnek, a vasúti áruszállítás is szinte teljesen leállt. „Az ukrán gazdaság súlyos helyzetben van, és a devizakorlátozás addig maradni is fog, amíg nem javul a háborús helyzet” – mondta az elemző, hozzátéve, hogy korábban kapott Ukrajna az EU-tól makrogazdasági támogatásként 1,2 milliárd eurót, nem fegyverekre. „Azért a hadi helyzet miatt most az adatok áramlása is nehézkes, nem látunk precízen mindent, bár az ukrán jegybank honlapja még működik” – mondta Jobbágy Sándor.
Február közepén, még a háború kitörése előtt már 450 millió dollárt elköltött az ukrán jegybank a hrivnya védelmére, tehát már a harcok kezdete előtt komoly összegekbe került stabilizálni a valutát.
A jegybank tartaléka a legfrissebb adatok szerint 27 milliárd euró, ami az ország és a gazdaság méretét tekintve nem túl sok. Összehasonlításul: a magyarországi jegybanki tartalék 36 milliárd euró.
Ráadásul nincs információ az exportbevételekről, nem tudni, mennyire tudnak az ukrán cégek exportmegrendeléseket teljesíteni.
A gabonaexportban biztosan vannak jelentős elakadások: például Egyiptomban már konkrét élelmiszerhiányról szólnak a hírek – az ország komoly vásárlója az ukrán gabonának.
Folyamatosan pusztul a gazdasági infrastruktúra
Jobbágy Sándor szerint nem kizárt, hogy az ukrán gazdaság további nemzetközi pénzügyi támogatást kap. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a háború miatt folyamatosan pusztul a gazdasági infrastruktúra is. Gondok vannak az áramszolgáltatással, részben a hálózatot ért károk miatt.
Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai elektromosáram-ellátás jelentős része a napokban az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműből származik: ugyan a technikai személyzet ott maradt az erőműben, de a döntéseket a hadsereg hozza, a legfrissebb hírek szerint az erőmű korlátozott kapacitással működik, így bizonytalanná vált, hogy a lakossághoz és a gyárakhoz hogyan jut el az áram.
