Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ez a legjobb és egyben legolcsóbb dolog, amit bárki megtehet a globális klímakatasztrófa ellen

Mindenkinek egy, az összesen 10 millió. Ennyi fát szeretne elültetni az ország területén egy civil szervezet, amely lényegében a semmiből, egy júliusi Facebook-bejegyzésből nőtte ki magát. Néhány nap kellett csak hozzá, hogy a posztból országos mozgalom legyen, azt oldalt ma már 33 ezren követik – és szerencsére nem csak lájkolgatnak, az ásóval is jóban vannak. Megtartották a „nulladik évi próbaültetést”, az eredmény eddig 11 ezer elültetett fa néhány őszi hétvége alatt, de azt ígérik, ez még csak a kezdet, a tavaszi akcióban ennél sokkal több jön.

A fák szépek, ott laknak a madarak (ezt megtanultuk az óvodában), meg árnyékot adnak (ezt megtanultuk a fesztiválokon). Mostanában pedig az elsőszámú bolygómentők – ami nagy vonalakban igaz is, egyelőre nincs jobb stratégia az éghajlatváltozás enyhítésére, mint az erdők megőrzése.

Egyetlen városi fa is képes a hőszigethatás csökkentésére, kánikula idején, városi környezetben akár 4-5 fokkal is hűvösebb lehet a közelében

– ehhez a növények árnyékoló, párologtató és albedóhatása egyaránt hozzájárul. (Az albedó egy felületre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési képességének mérőszáma.) Nem mellékes ez a hatás, ha azt nézzük, hogy az emberiség döntő többsége már most is városokban él.

Egy városi park hatása ennél azonban sokkal összetettebb, hogy az erdőkről ne is beszéljünk. Az talán kevésbé meglepő, valószínűleg néhány kattintás után belátható, hogy a parkok puszta léte is emeli a környékbeli ingatlanok értékét, erősíti a szociokulturális kapcsolatokat és javítják a levegő minőségét. Jolanda Maas holland kutatónő és társai kutatási eredményekkel is bizonyították, hogy a parkok közelében csökken a stressz, valamint a depresszióra és a szorongási zavarokra való hajlamosság. Az viszont már tényleg egészen meglepő, hogy a fák a gyógyulásunkat is kimutatható módon segítik. Syed Atiqul Haq, a Leuveni Katolikus Egyetem tanára azt mutatta ki, hogy a kórházak parkra néző szobáiban 10 százalékkal gyorsabban gyógyultak a betegek és kevesebb fájdalomcsillapítót kellett szedniük.

Már egyetlen fa is tisztítja a levegőt, megköti a szálló port, segít a zajszennyezés leküzdésében, élőhelyet jelent, párásít és árnyékol

Nem csoda, hogy világszerte egyre több faültetési mozgalomról és erdősítési programról lehet hallani Indiától Etiópiáig. Az ellenkező oldalról pedig nem kell az Amazonasig menni ahhoz, hogy erdőirtással találkozzunk, elég, ha csak a romániai erdőirtásokra gondolunk: az ország erdeiben maradtak meg a kontinens legnagyobb egybefüggő, emberi beavatkozástól mentes területei, mégis egyre nagyobb területeken pusztít az illegális fakitermelés, a bűnözői csoportok pedig akár a gyilkosságtól sem riadnak vissza, ha egy erdész, természetőr vagy vadász akadályozná a munkájukban.

„A globális klímakrízis globális választ kíván”

– mondja Bojár Iván András művészettörténész-újságíró, akinek egyetlen júliusi posztjából az eddigi legnagyobb hazai faültető közösség, a 10 millió fa született. A hatásosan megírt felhívás mellett az is hozzájárult ehhez a gyors sikerhez, hogy ekkoriban egymást érték az amazonasi erdőtüzekről szóló hírek, így egyre többen értették meg, hogy nem elég, ha műhúsos burgert kérnek a gyorsétteremben, a bolygó ettől még elpusztul.

ÜLTETTEM EGY FÁT

A 10 millió Fa célja röviden annyi, hogy minden hazai lakosra jusson egy újonnan ültetett fa. A működési modell nagyon egyszerű (és rokonszenves), nem áll mögöttük semmilyen szervezet, egyelőre még alapítvány sem, az akciókat a felajánlásokból finanszírozzák, köztes szereplő közbeiktatása nélkül. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy azokat a fákat, amelyeket nem egy kertészet vagy erdészet ajánlott fel és szállított a helyszínre (volt ilyen is bőven), azokat magánszemélyek vették meg és ültették el a közösségnek.

A 10 millió Fa egyébként az ország jelenleg mintegy 125 településén van már jelen. Az élet úgy hozta, hogy a lakóhelyemtől valamivel távolabb, Veszprém Jutaspuszta nevű részén kötöttem ki november 9-én, a mozgalom által meghirdetett „nulladik évi próbaültetés” napján. Az időjárás minden volt, csak nem barátságos, de az öt fára így is körülbelül 30 önkéntes jutott: családok, szomszédok, helybeliek, de voltak helyszínek, ahol óvodás- és iskolás csoportok, munkatársak jöttek össze egy kis ültetésre. Bár elsőre úgy tűnt, hogy sokan csak a lapátot fogják támasztani, kiderült, hogy egy nagyméretű, előnevelt fa elültetése nem is annyira egyszerű.

A mozgalom egyik legnagyobb kihívása egyébként éppen a túllelkesedés: egyáltalán nem mindegy, hogy hol, mit, milyen földbe, milyen távolságba ültetünk, városi környezetben pedig mindez hatványozottan igaz.

Fotó: Mahl Kornél

Hogy a megelőzhető hibákat kiküszöböljék, minden helyszínen jelen volt egy szakember, ők mondták meg, hogy pontosan mit hogyan kell csinálni. Ők választották ki a lehetőleg őshonos, a városi környezetet is jól tűrő, strapabíró fajtákat is. Veszprémben ilyen fajtákat ültettek:

  • berkenye
  • kőris
  • gyertyán
  • díszkörte
  • hárs

Így ültess!

  • Először is ki kell ásni a megfelelő méretű lyukat.
  • Ezután be kellett szórni némi tápsót, majd belőni, hogy milyen mélyre kerüljön a fa gyökérzete.
  • Ha ez megvan, mehet vissza a föld, majd az egyengetés és tömörítés után egy kis „tányért” kell kialakítani, hogy a csapadék ne folyjon el a gyökérzettől.
  • Ezután jön a beiszapolás, vagyis a frissen ültetett fa jó alapos öntözése.

A mozgalom elindítói alapvetőnek tartották azt is, hogy a fákat ne csak elültessék, hanem gondoltak az utógondozásra is. Minden fát önkéntesek gondjaira bízták, akik, ha kell, az első időszakban gondoskodnak például a szükséges öntözésről.

Talán nem meglepő, hogy egy-egy gyorsreagálású politikus máris fölismerte a mozgalomban rejlő lehetőséget. Nem is értettem, hogy az egyik ültetőtársam miért hozott magával egy házi fényképészt, míg később megtudtam, hogy a jókedélyű úrban a terület honatyáját tisztelhettük. Ettől függetlenül – amennyire én látom – a mozgalom egészen pragmatikusan áll a politika világához. „Ha valaki ezen a vonaton akar ülni, úgy, hogy egyébként semmi köze az egészhez, hát legyen. Legalább jó vonaton ül” – fogalmaz Sárdi Krisztina fotóművész, a Veszprémi Európai Kulturális Főváros menedzsere, a mozgalom helyi szervezetének alapembere.

A 10 millió fa céljai ambiciózusak, de még ha sikerül is a terv, ők is tudják, hogy önmagában nem ez fogja megmenteni a bolygót. De a klímakatasztrófa hatásainak különösen kitett Kárpát-medencében érezhető hatása lehet.

Bár a fotóról lecsúszott, a kedvenc önkéntesem az a Mickey-egeres melegítőnadrágos kisfiú volt, aki feleakkora volt, mint a lapát, amit megragadott, mégis elszántan harcolt a köves jutaspusztai talajjal. Fotó: Mahl Kornél

Ami annál is fontosabb, hogy hány kilogramm szén-dioxidot köt meg ez a tervezett 10 millió fa, hogy a saját kezünkkel elültetett fák a mentalitásunkban hozhatják a legnagyobb változást.

MÉG 1,7 MILLIÁRD HEKTÁR

A faültetés lehet a legjobb, ráadásul a legolcsóbb reális válasz a globális klímakatasztrófa veszélyeire – mutatott rá nemrégiben egy nemzetközi kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen hatása lenne annak, ha az összes rendelkezésre álló, még szabad területen fásításba kezdenének.

A zürichi ETF kutatója által vezetett, a Science folyóiratban publikált tanulmány rámutatott, hogy a Föld szárazföldi területeinek kétharmada, összesen 8,7 milliárd hektár alkalmas arra, hogy ott fák éljenek. A tudósok nagy felbontású műholdképek alapján dolgoztak, a felvételeket pedig később mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták.

A kutatás eredménye, hogy a fenti 8,7 milliárd hektárból 5,5 milliárd hektár jelenleg is erdővel borított. A fennmaradó 3,2 milliárd hektárból 1,5 milliárd hektár területen élelmiszert termelnek, vagyis potenciálisan

még 1,7 milliárd hektár szárazföldi terület alkalmas a további erdősítésre. Ez a terület egyébként akkora, mint az Egyesült Államok és Kína területe együttvéve. Ez az emberiség egyik hatalmas tartaléka.

Néhány adat a fákról:

  • jelenleg Magyarországon az egyetlen szénelnyelő ágazat az erdőgazdálkodás
  • hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg
  • ez jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza
  • a faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki
  • a közelmúltban elindult az Országfásítási Program, a tervek szerint az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek
  • ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel
  • az Eurostat 2015-ös adatai szerint Magyarország területének csak 25,5 százalékát fedik erdők
  • az Unió átlaga 41,7 százalék

MIT TEHETSZ ADDIG IS, AMÍG NEM ÜLTETSZ?

A következő faültetéssel már tavaszig várnod kell (ezek a fák már csak ilyenek), de ha addig is tennél valamit, hogy jobb hely legyen ez a bolygó, adunk néhány tippet!

  • Gondold át, hogyan utazol, akár a városban, akár hosszabb távon!
  • Nem biztos, a lakást vagy a munkahelyedet 25 fokra kell fűteni. Az épületek hűtése és fűtése hatalmas részarányt képvisel a fosszilis energiahordozók felhasználásában.
  • Attól, hogy jön a Black Friday vagy a karácsony, még nem kell megőrülni. Gondold át, hogy mit vásárolsz, hogy arra valóban szükséged van-e és azt is, hogy milyen anyagokat használtak fel hozzá! Gondolj bele: bármi, amit a Távol-Keletről rendelsz, hatalmas utat tesz meg, te pedig lehet, hogy csak egyszer-kétszer fogod használni.
  • Jó, ha szelektíven gyűjtöd a hulladékot, de még jobb, ha meg sem termeled.

 

"Minden értelmes ember önfejűnek tűnik időnként."