A covidjárvány megtanította, hogyan zárjunk be mindent, ami nem létfontosságú. Az extrém hőhullámok miatt most azonban elképzelhető, hogy egyre több ország fogja leporolni a covid alatt kialakított protokollt.
A jelenségre a Bloomberg cikke hívja fel a figyelmet. Az új korszakot Irán nyithatja meg, ahol kétnapos munkaszünetet hirdettek meg az országban az extrém hőség miatt. Az előrejelzések szerint a hőmérséklet az ország egyes részein az 50 fokot is elérheti.
Példa nélküli intézkedések Iránban
Irán példája (is) jól mutatja, hogyan növeli egyre inkább a klímaváltozás a közegészségügyi kockázatokat. Az országban szerdán és csütörtökön bezárt minden hivatal, bank, sőt még a tőzsdei kereskedés is leállt. A Bloomberg azt írja, ez az első olyan alkalom, amikor az extrém hőség miatt országos leállás mellett dönt egy kormány. Az iráni vezetés azt javasolja az embereknek, hogy napközben maradjanak otthon, bár egyes légkondicionált területek (például bevásárlóközpontok) a szokásos módon működnek.
Az intézkedés példa nélküli, bár eddig is tucatnyi helyi korlátozás lépett életbe a rekordmelegnek számító júniusban és júliusban.
Iránban az újonnan kihirdetett munkaszüneti nap csütörtökön túl is folytatódhat. Az előrejelzések szerint a következő napokban is 47 és 49 fok között mozoghat majd a maximum hőmérséklet.
„Noha szokatlan, hogy az emberek védelme érdekében nemzeti munkaszüneti napot kelljen elrendelni, sajnos az már kevésbé, hogy a hőhullámok jelentős fennakadásokat és haláleseteket okoznak a kiszolgáltatottak körében”
– mondja Pete Baker, a Globális Fejlesztési Központ politikai munkatársa és globális egészségügyi igazgatóhelyettese.
Lokális intézkedések eddig is voltak
Néhány példa arra, hogy hogyan módosítja a mindennapokat az extrém forróság.
- Indiában, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken is volt rá példa, hogy iskolák hazaküldjék a gyerekeket vagy módosítsák a tanítási rendet. A Fülöp-szigeteki Laguna tartományban a helyi polgármester márciusban felfüggesztette a tanórákat egy nappal azután, hogy 83 diákot kórházba szállítottak hőguta miatt.
- Görögországban a múlt hónapban ideiglenesen lezárták az Akropoliszt. Dél és délután 5 óra között munkakorlátozásokat vezettek be, mert a pusztító erdőtüzek miatt turisták százait kellett evakuálni.
- Az Egyesült Államokban az arizonai Phoenix városában 31 napon át volt rekordforróság, emiatt több túraútvonalat lezártak.
Ahogy egyre intenzívebbé válik a hőség, úgy várhatók további korlátozások. Olaszországban, ahol a múlt hónapban a lakosok 45 Celsius-fokos hőséget és teniszlabda méretű jégesőt is tapasztalhattak, fontolóra veszik, hogy visszaállítsák-e a mezőgazdasági munkások számára a világjárvány idején bevezetett szabadságolásokat. Németországban a szieszta bevezetése is felmerült, erről a Forbes.hu-n is írtunk.
Nehéz mérni
A Climate Central szerdán közzétett jelentése szerint júliusban több mint 6,5 milliárd ember (a Föld lakosságának 81 százaléka) volt kitéve az éghajlatváltozásnak tulajdonítható hőségnek. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanulmánya szerint az évtized végére a hőstressz miatt világszerte felhalmozódott pénzügyi veszteség várhatóan eléri a 2400 milliárd dollárt. A jelentés előrejelzése szerint a munkaórák száma évente több mint 2 százalékkal csökken.
A hő okozta halálesetek nehezen mérhetők, mert a covidhoz hasonlóan a halál okát néha más okokra vezetik vissza.
- Az Egyesült Államokban a munkaügyi statisztikai hivatal (Bureau of Labor Statistics) nyilvántartása szerint 2011 óta több mint 400 munkavállaló halt meg hőhatásnak való kitettség miatt, és évente több ezren kerülnek kórházba.
- Egy nemrégiben készült tanulmány szerint Európában 2022 nyarán több mint 60 ezer többlethalálozás történt a hőstressz miatt.
- Indiában idén júniusban közel 100 ember halt meg a szokásosnál magasabb hőmérséklet miatt.
- Helyi hírügynökségek szerint 15 ember vesztette életét a hétvégén a Japánt és Dél-Koreát sújtó tikkasztó hőségben.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az évszakos átlaghőmérséklettől való kis eltérés is fokozott megbetegedésekkel és halálesetekkel jár. Az extrém hőség görcsöket, légzési nehézségeket, hőgutát, hipertermia kialakulását okozhatja, és növeli a sérülések valószínűségét. A páratartalom tovább rontja a helyzetet, mivel az izzadás kevésbé hatékony, azaz nem tudjuk lehűteni a testünket. Hőségben sokkal többet kell izzadnunk, és a szívünket jelentősen megterheli, hogy keményebben kell dolgoznia, hogy lehűtse a testünket.
A Loughborough-i Egyetem munkatársa, George Havenith szerint a világon mindenütt készenléti terveket kellene kidolgozni a hőhullámok kezelésére. Azaz többek között növelni kell a kórházi kapacitásokat, és szabályozni kell, hogy milyen körülmények között szabad kültéri munkát végezni.
„Úgy gondolom, hogy ez a követelmény lassan északra mozdul el – mondja. – Jelenleg Spanyolországnak, Olaszországnak és Görögországnak kell ezen gondolkodnia, de tavaly az Egyesült Királyságban is szélsőséges hőmérsékleteket tapasztaltunk.
Lehet, hogy ez most nem tűnik releváns témának, de egyre inkább aktuális lesz.”
A hőhullámok tehát extra terhet rónak az egészségügyi rendszerekre. Az alacsonyabb jövedelmű országoknak ez értelemszerűen nagyobb veszély, hiszen kevésbé fejlett infrastruktúrával és erőforrásokkal rendelkeznek.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon tavaly nyáron leginkább az országos aszály emlékeztetett arra, hogy végleg új fejezet nyílt az ország éghajlatának történetében. Ezzel szemben idén májusban és június elején az átlagosnál jóval több eső esett, így úgy tűnik, a természetnek volt lehetősége felkészülni a nyári szárazságra. Ezt a Forbes.hu-nak Varga Sándor, az Időkép meteorológusa is megerősítette. A szakember nyár elején azt mondta, jobb eséllyel indulunk neki az évszaknak, mint egy éve.
„Tavaly lett volna légköri kényszer az esőfelhők kialakulására, de nem volt elég víz a talajban – magyarázza. – Emiatt nem tudott kialakul érdemi csapadékot adó felhőzet, vagy a zivatarfelhő csapadéka már azelőtt elpárolgott a száraz légkörben, hogy leérhetett volna. Most viszont bizakodunk.”
Az El Niño jelenség kapcsán azt mondja, nehéz megjósolni, milyen hatással lesz Magyarországra.
„Három egymást követő ciklusban is a La Niña jelenség volt jellemző. Azaz a Csendes-óceán egyenlítői térségében az átlagosnál hidegebb volt a tengerfelszín. Ez befolyással van a világ légkörzésére, időjárási rendszerekre, azaz nagyban meghatározza egy adott terület időjárását. Ez a jelenség most véget ért, tavasszal volt egy neutrális szakasz, de az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat azóta bejelentette, hogy megkezdődött az El Niño. Ilyenkor pontosan az ellenkezője történik: melegebb a tengerfelszín az egyenlítői térségben, ez több párolgást, felhőképződést eredményez.
De ennek hatását Magyarországra nagyon nehéz megmondani, nem tudni, nálunk mit fog okozni.”
